Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-25 / 93. szám

1929 "április 25. DftT.M* Г, УЛИГ п 5 ZAG 3 »A rádiő-síudió híranyagának felhasználása — nem szerzői fogbitorlás« A szegedi törvényszék érdekes iiélele egy rádió-pSrben (A Délmagyarország munkatársától.) Rend­kívül érdekes pórt tárgvalt a napokban a sze­gedi törvényszéken dr. László Adolf táhla­biró. A felperes a Magyar Távirati Iroda volt, ax alperes pedig a Szentesi Ujságüzem Rt. A MTI. keresetében azt kérte, hogy a lörvény­szék mondja ki a Szentesi Ujságüzemet szer­zői jogbitorlás vétségében bűnösnek és köte­lezze kétezerötszáz pengő anyagi kártérítés megfizetésére, mert a Szentesi Ujságüzem a rault év áprilisában három újságszámban olyan híranyagot tett közzé parlamenti tudósí­tás formájában, amelyet a MTI. adott le rá­dión, saját 850 méteres hullámhosszán, saját előfizetőinek. A Szentesi Újság, amely ezt a híranyagot felhasználta, nem előfizetője a MTT-nak és így ezt a híranyagot jogtalanul vette át, annál is inkább, mert a rádió a MTI. hireit a 850 méteres hullámhosszon mindig a szerzői jogvédelem hangoztatásával adja le előfizetőinek. így a Szentesi »Ujságüzem el­követte a szerző», jogbitorlást. Az alpeies ujságüzemet dr. Mezei Sándor ügyvéd képviselte és ügyfele nevében azzal védekezett, hogy a kérdéses híranyagot nem a MTI. rádiójelentéséből vette át, hanem a délutáni budapesti lapokból. A szerkesztőség­ben Van ugyan egy háromlámpás rádiókészü­lék még abból az időből, amikor a lap elő­fizetője volt a MTI-nak, de az előfizetői vi­szony megszűnése óta ezt a készüléket hír­szerzésre nem használják fel. A lap híranya­gát a budapesti lapokból és a budapesti rádió stúdiójának jelentéseiből meriti, a stúdió pedig ha le is adja a MTI. híreit, ezt iogfeni­tartás nélkül teszi. A tárgyaláson a MTI. nem tudta igazolni, hogy a szentesi lap a 850 méteres hullámhosa­szon leadott híranyagot használta volna fel. A bíróság a bizonyítási eljárás nfín kihir­dette Ítéletét, amelyben a MTI. keresetét el­utasította. Az indokolás szerint a bíróság meg­állapította, hogy az alperes szentesi lapnak tudnia kellett ugyan, hogy a stúdió a MTI. kőnyomatosával azonos híranyagot ad Je, azonban magáévá tette dr. Mezei Sándor ér­velését, amely szerint a szerzői jog védelméi­ről szóló törvény védelemben részesíti ugyan a kőnyomatosok híranyagát is, de csak addig, amig ez a híranyag valamelyik nyomtatott lapban meg nem jelenik. Mihelyt ezek a hi­rek valamelyik időszaki lapban megjelennek elvesztik a jogvédelmet. Elfogadta a törvény­szék a védelemnek azt az álláspontját is, amely szerint azzal, hogy a stúdió az MTI. híranyagát nemcsak az MTI. hullámhosszán, hanem saját hírrovatában a szokásos hullám­hosszon is leadta, ezeket a hireket éppen ugy megjelentekké tette, mintha azok vala­melyik újságban jelentek volna meg és így ezt bárki felhasználhatta anélkül, hogy szer­zői jogbitorlást követett volna el. A szerzői jog védelméről szóló törvény megalkotása ide­jén ugyanis még nem volt. rádió, a törvény megalkotói tehát a rádió utján való »sokszoro­sítás* lehetőségére nem gondolhattak és így a törvény ebből a szempontból hézagos. Ezért a MTI-t a törvényszék elutasította keresetével, a Szentesi Ujságüzemet a szerzői jogbitorlás vádja alól felmentette és a költségekben a MTI-t marasztalta el. Érdekes, hogy a Szentesi Ujságüzem ellen Szentesen kihágási eljárás folyik ugyanezért a hirátvételért. A rádiórendeloi ugyanis kihá­gássá minősiti azt, ha valaki a rádió hireit, a rádióban közölt táviratokat újságban közzé­teszi. Első fokon kihágás cimén el is ítélte a rendőrbiróság a Szentesi Ujságüzemet, de ez az ítélet jelenleg felebbezés alatt áll. gozik és nagy bevétele van, pedig a moziláte* gatás senkire sem kötelező. Dr. Fajka Lajos szólalt még fel. Elmondja, hogy a tanyarendelet a tanyai gazdakörök kultu­rális és jótéknycélu mulatságait vigalmiadómen­tessé teszi, a város mégis szedi" ezek ntán is a vigalmiadat. Ez igazságos is. Aki mulat, az adózzon. A felszólalásokra Fodor Jenő reflektál. A tanács fen tartja a javaslatát már csak azért is, mert a vigalmiadó leszállítása veszedelmes precedens ten­ne. Ha a belügyminiszter segíteni akar a sz*v gény mozitulajdnosokon, ezt megtehet imás 'mó­don is, a vasúti tarifa leszállításával, a rendőri dijak elengedésével és ecryéb tarifális kedvezr ménnyel. A közgyűlés ezután nagy többséggel a tanácx elutasító javaslatát fogadta el. Fodor Jenő ezután a Taschler-telek , hánopwegyedrészének az OTI által éprtentiő bér­házának céljaira való átengedését javasolja. A három telekrész mérnöki becsértéke 40.965 pengő. Wirnmer Fülöp helyesli a javaslatot, de elvi okok­ból kívánatosnak tartaná, ha a város nem örök­tulajdonul engedné át a telket, hanem évi ingyenes örökhasználatra, úgyhogy az 99 év múlva visszaháramlana a város tulajdonába. A közgyűlés névszerinti szavazással hozzájárult a telek átengedéséhez. A szafymazi szeszfőző telkének megvásár­lására vonatkozó tanácsi javaslathoz Körmendg Mátyás kért szót A 25.000 pengős vételárat sokalja, mert a telken lévő rozoga épületek nem érnek többet 8000 pengőnél és igy egy hold földért sok art a 17.000 pengő. Ennél a város olcsóbban is sze­reshet telket Szatymazon. Dr. Kovács József aziránt érdeklődik, hogy van-e a városnak Szatymazon földje, mert az orvosi lak­hoz illetményföld is jár. Dr. Faj ka Lajos elfogadja a tanács javaslatát, de halálos véteknek tartaná, hogy a szatymazi or­vost akinek lakását most tataroztatta a város, most áthelyezni. A tanyai hivatalok megszervezé­sének titkos politikai célja van, pedig a tanyá­kon nincs szűkség semmiféle politikai ekszpozitú­rára. Dr. Tonelli Sándor a tanácsi javaslatot elfogadja, Kónya János is csatlakozik a tanács javaslatához. Dr. Schwartz József szerint a tanácsi javaslat­nak olyan szanálási színezete van. A tanács ne vegyen telkeket hanem építsen. Indítványozza, hogy a tanács vegye vissza a javaslatot és tár­gyalja le előbb alaposabban. Dr. Sőrcghy Mátyás szólal még fel a tanácsi javaslat mellett majd a polgármester elrendelte a szavazást A többség, a tanács javaslatát fogadta el. Az újszeg«® VíöríTO bérbeadásának vitája következett. A tanács a ver­senytárgyalás eredménye alapján a Vigadó bérle­tét id. Kőrössy Józsefnek adta, aki 7000 pengő évi bért kinált érte. A tanács határozatát Horváth Ferenc, aki 5000 pengő bért ajánlott, illetve a bruttó bevétel ót százalékát A tanács a felebbezés elutasítását javasolja. stihálovics Dezsőd maid 3r. "5őreffhq Mátyás szó­lalt fel, aki arra hivatkozott hogy a túlzott föld­bérajánlatok is sok bajt okoztak a városnak, mert a bérlők állandóan az önként megajánlott bérek redukálását kérték. Mivel a 7000 pengős évi bért irreálisan magasnak tartja, kéri a tanács határozat megváltoztatását Dr. Kormányos Benő arról beszélt egyre foko zódó zajban, hogy Kőrössy anyagilag nem meg­bizható. Egy régi követelés alapján most foglalta le a biztositékát is. — Ez nem tartozik ide! — kiáltozzák a szónok felé, aki a nagy zajban bizonyítgatja, hogy a bérlő anyagi megbízhatóságát el kell birálnia a közgyűlésnek. Körmendy Mátyás a tanács javaslatát fogadja el, mert Kőrössy szegény iparosember, akin a város ezzel is segíthet. tjantos Béla felszólalásában kijelenti, hogy a közgyűlésnek mindig a város anyagi érdekeit kell érvényesíteni. Az előbbi felszólalásokból az derült ki, hogy ezt az érdekérvényesítést személyi szem pontoktól teszik egyesek függővé. Tény az, hogv Kőrössy 7000 pengőt ajánlott fel, Horváth pedig csak 5000-t 8 város anyagi érdeke azt követeli, hogy a bérlet Kőrőssyé legyen. A közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogad­ta et Egy vtzbeveeetésl kéretem tárgyalása következett. Felszólalt Mihalomcs Jtezső és Gárgyán Imre, majd Máriaföldg Márton állt föl. — Mayer bizottsági tag url — adta meg a szót nagy derültséget keltve a jgolgármester, maid ki­Л kosgyülés nem sscálliífa le a mászik vigalmiaétóját Pi&atns felszólalások az u/szegedi vigadó bérlete körül Csütörtökön folytaíftík a köxgyUlésl (A Délmagyarország mankót.ársától.) Feltűnően nagy érdeklődés nyilatkozott meg a gazdag tárgy­sorozata áprilisi közgyűlés iránt Amikor a pol­gármester megnyitotta a közgyűlést a padsorok majdnem teljesen megteltek. A polgármester sablonos jelentését nem nagy érdeklődéssel hallgatták végig. A városatyák vidá­man tereferéltek, az egész közgyűlési termet be­töltötte a hangos zsibongás, úgyhogy a polgármes­teri csengő ismételten szólitotta rendre a köz­gyűlést Dr. Fajka Lajos szólalt fel a jelentéshez, A pécsi szén és a tatai szén harrábá' keletkező sajtópörről beszél. A tanács kiadott egy olyan bizonyítványt amely egyeseket legitim, vagy illegitim illetékmegta kari fáshoz juttatott. Erre vonatkozólag felvilágosítást kért a polgármester­től. Eh-. Páoó Ferenc válaszol Fajka felszólalására. Kijelenti, hogy ez az ügy jelenleg a biróság előtt fekszik, a büntető eljárás jogerős befejezése előtt 3 város hatósága nem foglalkozhat vele. Csongrádmegye a tanyai úthálózat kiépítése fi gyében intézett köriratot a városhoz. A kör­iratban az érdekelt gazdák anyagi hozzájárulásá­nak törvényes elrendelését kéri. A közgyűlés csat­lakozott Csongrádmegye akciójához. Győr közgyűlése a kórházi orvosok fizetésének felemelését kérte a kormánytól, hogy a kórház orvosai ne folytassanak magánpraxist és minden idejüket a kórházi betegek ápolására fordíthassák. A közgyűlés csatlakozott Győr akciójához. Fodor Jenő polgármesterhelyettes mosolyogva /erjesztette ezután elő a következő javaslatot: A belügyminiszter tudomást szerzett arról, hogy Sze­geden a tanács megfuratta az ezerméteres mély kutat Mivel ez a mélykutfurás tulajdonképen beruhá­zás és igy elrendelése a közgyűlés hatáskörébe tartozik, utasítja a tanácsot a miniszter, hogy a kútfúrásra vonatkozó javaslatot utólagos jóvá­hagyás végett terjessze a — közgyűlés elé. (De­rültség.) — Mert röndnek muszáj lönrú — szót közbe Wimmer Fülöp. — Nem hagyjuk jóvá! — kiáltja nagy flerűit ség közben Hoffer Jenő. A közgyűlés persze tudoraásni vett© a két év előtt befejezett mélykutfurást. Fodor Jenő ezután a mozNt vigalmiarfójára vonatkozó javaslatot ismertette. A tanács nem javasolja a vigalmiadó kulcsának leszállítását Körmendg Mátyás nem fogadja el a tanács javas­latát, mert a javadalmi bizottság megállapította, hogy a mozik ráfizetéssel dolgoznak, már pedig nem lehet érdeke a városnak, hogy akármilyen vál­lalat tönkremenjen. Wimmer Fülöp is a tanácsi javaslat ellen szó­lal fel. A tanács a belügyminiszter utasítása alap­ján a javadalmi bizottságtól kért javaslatot. A javadalmi bizottság a mozik szabályszerű könyvei­ből állapította meg a deficitet, Szegednek tehát követnie kell más városokat amelyek már ré­gebben leszállították a vigalmiadó kulcsát. Tíz­ezer pengős differencia nem borithatja fel a vá­róé tízmillió pengős költségvetését. Igaz, bogy a vigalmiadót a közönség fizeti, de a vigalmiadó miatt nagyobb a belépődíj és igy kevesebb a mozilátogató. Franki AntaL majd Magyar Péter szólalt fel — Ezöket nem veri el a jég, se a fagy nem tösz kárt bennük. Nekünk sé engedik el a bor­fogyasztást! Akinek nem tetszik, maradjon otthont — mondja nagy derültség közben. Fenyő Mátyás szólal fel ezután. A deficit nem komoly. A szegedi mozi konkurrencia nélkül dol-

Next

/
Thumbnails
Contents