Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-19 / 88. szám

1029 ánrilis 19. Szeded halála és feltámadása Iria: dr. Szabó László XXXIII A kormánu első intézhed&ef Március 12-én este a kormány reudelke­7-ése folytán gróf Szapáry Gyula pénzügye­miniszter és Hieronymi Károly közlekedés«­ügyi államtitkár Szegedre indult. Magával hozta azt a tizezer forintot, amit a király az árvízkárosultaknak adományozott és azt a negyvenezer forintot, melyet a kormány Szeged segítésére egyelőre elégnek tartott. Út­közben Aradon ugy rendelkezett a pénzügy­miniszter, hogy amennyi kenyeret csak nél­külözhetnek a városban, szállítsák mind Sze­gedre. Temesváron át reggel tíz órakor érkezett ¿zegedre a pénzügyminiszter, aki a pálya­udvaron meghallgatta Lukács kormánybiztos részletes jelentését s azután néhány városi úrral csónakon bejárta a várost. Délután a vasúti állomásra visszatérve legelőször a kö­vetkező rendeletet fogalmazta meg és adta ki a pénzügyminiszter. A' m. klr. kormány nevében szükséges intéz­kedések megtételére a helyszínén megjelenvén, »endelem a kővetkezőket Mindenek előtt szükséges lévén X teendők fel­osztása, ez iránt a következő intézkedéseket tettem: 1. A veszélyben levő lakosság megmentésére wrükséges rendőri intézkedéseket Kállay Ödön országgyűlési képviselő úrra biztam, minek foly­tán rendelem, hogy minden hajó és egyéb vizi jármű az ő rendelkezéseit s az általa megbízot­tak utasításait föltétlenül teljesítse. Ki ennek ellene szegül, attól bajója el fog vétetni és más­nak fog átadatni. 2. A szükségben levő lakosság élelmezését Dáni Ferenc főispán úrra biztam, ki minden erre vo­natkozó intézkedést megteend. Az élelmezési fő­raktár az osztrák államvasút indóházánál ren­deztetik be, hol a főispán ur rendes tartóz­kodási helye Ieend. 3. A lakosság azon részének elszállításával, me­lyet itt elhelyezni nem lehet, Kende Kanut kormánybiztos nr bizatott meg, kinek rende­letei feltétlenül teljesitendők. 4. A víz lehető levezetésére szükséges műszaki munkálatokat Hieronymi államtitkár vezetendi, kinek minden állami és törvényhatósági műszaki közeg alárendeltetek. 1 Minden ezen teendők összhangban leendő veze­tésére Lukács György kormánybiztos ügyelend fel, kinek hivatalos helyisége az osztrák állam­. vasút indóházába tetetett át Szeged város polgárait Nagy csapás érte a várost és annak környékét Legelső teendőnk ezen nagy csapás következményeit lehetőleg eny­híteni; erre szükséges mindenek előtt a törvényes rend fentartása. Támogassák önök a kormányt ezen feladata teljesítésében; mert ezt fentartani, ba szükséges, a legerélyesebb rendszabályok al­> kalmazását is feladatunknak tartjuk. Gr. Szapáry, S. k. A' rendészet terén a vízi közlekedés szabái­Iyozása volt a legnehezebb és legfontosabb feladat, melynek teljesítésében közreműködtek azok az országgyűlési képviselők, akik a pénz> ügy miniszterrel együtt érkeztek Szegedre. Név­soruk a következő: Kállay Ödön, Horváth Gyula, Ugrón Gábor, gróf Bethlen András, Sváb Károly, Kende Péter, Rohonczy Gida, Beöthy Algernon, Krajcsik Ferenc, Gábor Pé­ter, gróf Teleki Domokos, Potoczky Dezső, Andrássy Mihály, Miklós ödön, György End­re, Ercsey Géza, Törs Kálmán és Khuen­Héderváry Károly gróf. Még a katasztrófa előtt Szegedre érkezett Verhovay Gyula. Kállay ödön ugy rendelkezett, hogy a csó­nakokat központilag kezeljék. Akinek csónak­ra volt szüksége, annak előbb utalványt kel­lett kérnie. Reggel öt órától este nyolcig me­netrendszerű közlekedést tartottak fenn az egész városban, sőt a külterületen is; aki a tanyákra ki akart menni vagy onnan be «kart iöimi, mcgtehfijUe.. Alsóvároson Ugcon Gábor, a Belvárosban gróf Bethlen András, Rókuson Sváb Károly, Felsővároson Verho­vay Gyula volt a csónak-közlekedés parancs­noka, mig a középületekkel való közlekedést Beöthy Algernon tartotta fenn. Este nyolc óra után csak őrjáratok voltak, minden ilyen csónakon két-két katonával; ezeknek azt a parancsot adták, hogy ha magán-csónakot lát­nak, tüzeljenek rá. Este nyolc óra után ma­gánszemélynek nem volt szabad a városban csónakon járni. Az élelmezésben semmi zavar nem volt; kenyér nemcsak elegendő volt, hanem oly sok, hogy nem lehetett mind kiosztani. Az élelmezés ügyét kapcsolatba hozták a hajléktalanok elszállításával. A makóiak száz­ötven kocsin, a torontáliak háromszáz ko­csin hoztak élelmet. Tallián Béla főszolgar biró Újszegeden az utca egyik oldalán vo­nultatta fel a kocsikat, amelyek lerakodás után a hídnál visszafordultak az utca már sík oldalára, ahol a kocsira felszálltak a me­nekültek. Négyszázötven kocsin több, mint két­ezer embert elvittek, többnyire Torontálba, melynek főispánja, Hertelendy József oly ki­tűnő adminisztrátor volt, hogy a községekben minden menekültet azonnal el tudott he­lyezni. Igen sokan hajón menekültek, föl- és le­felé. A kormány az összes vasutakhoz ren­deletet intézett, hogy minden szegedi mene­kültet, aki szegedi vagy temesvári polgár­mester igazolványát felmutatja, az állam költ­ségén szállítsanak. A pénzügyminiszter ugy rendelkezett, hogy minden menekülőnek, aki vasúton utazik el, öt forint segítséget adjanak. Ezt a rendelke­zést azonban nem lehetett végrehajtani, mert a menekülők nem fogadták el a pénzt. Szeged népe akkor még idegenkedett minden olyan könyöradománytól, amely nélkül elvégre le­hetett még élni. Az ót foritos segélyek szét­osztásával Kacsóh Lajos vasúti titkár és Bende Antal rendőr biztos volt megbizva. A felsővárosiak meg is voltak sértődve, mikor segélyt kínáltak nekik. — Mit? Hogy mink fogadjuk el a más pén­zét? De már ilyet ne gondoljanak az urak! Kacsóh Lajos leírta »a tömeges tiltakozásai­kat« és hogy a pénzt végre is katonai fedezet­tel be kellett vinnie a város kasszájába. Elő­fordult, hogy felhívták a figyelmét a vasúti állomáson egy öreg asszonyra: — Mindene odaveszett, nincs neki semmije, egy krajcárja se! — mondották. »A néni — irja Kacsóh — csak nagy unszotf lásra fogadott el egy pár forintot«. Ehhez a büszke néphez nagyon illettek azok a kitűnő férfiak, akik páratlan bravúrral tel­jesítették feladataikat a mentés és a károsul­tak gyámolitása körül. Ilyen ember volt pél­dául Hadsy Emil, a Szent István gőzös kai­pitánya, aki méltó társa volt e napokban a legendás hirü Zubovics Fedornak. Dáni főispán, akire gróf Szapáry rábízta az élelmezést, az első napon sopánkodott, hogy a szatymazi állomásra nagy mennyiségű élelmiszer érkezett, de nem lehet behozni, mert Szatymazt legfölebb csak hajóval lehetne megközelíteni. Zubovics rögtön vállakozott rá, hogy elmegy egy gőzhajóval Szatymazra. Hadsy is vállalkozott erre a kalandra és fel­mentek egészen a Petresi gátszakadásig, hogy onnan beforduljanak az árterületre. Miután azonban közvetlenül a gátszakadáson tul ren­geteg mennyiségű iszap rakódott le, Hadsy kijelentette, hogy gőzhajóval nem megy be a petresi vétre. — De a kenyeret minden áron el kell hoz­nunk Szatymazról, mondta Zubovics. — Sajnálom, felelte Hadsy, én a gőzöst nem fogom zátonyra vinni I ^..jZubftvics íőhadngygx S©! feimjeplt a kapitányi hidon és revolvert fogott a kapi­tányra: — Nyomorult gazember! kiáltotta féktelen dühvel, — mars be a rétre a hajóval, mert különben lelőlek, mint egy kutyát ! Hadsy azonban éppen olyan legény volt a talpán, mint Zubovics. — ő még nagyobb re­volvert húzott elő: — Mars le a kapitányi hidról! — szólt nyugodtan. Halál fia. aki a parancsnokot fe­nyegeti! Zubovicsot hátulról lefogták, lecipelték a kapitányi hidról, a hajó visszaindult Szegedre és mire megérkeztek, akkorra a két mokány gyerek már össze is csókolódzott. Egyikük sem a maga érdekében erőszakoskodott, — mi értelme lett volna annak, hogy haragudjar­nak egymásra? II szegedi pörlök és a színház Nyilatkoznak a göriök A városházán legutóbb vizsgálat indult meg a színházi görl5k ügyében. A vizsgálatra az szolgál­tatott okot, hogy néhány elbocsátott görl felje­lentést tett a színház ellen különböző vádakra hi­vatkozva* A vizsgálatot Rack tanácsnok vezeti, aki munkájával a közeli napokban készül el. A görl-ügyben Tarnay Ernő, a szinház igazga­tója ma a következő nyilatkozatot tette: — A görliskola a színháztól teljesen kölőnáít. A színháznál esetenként foglalkoztatott göriök csak annyiban érdeklik a szinház vezetőségét, hogy a rájuk bizott feladatokat rendesen és pontosan el­végezzék. Sem a görlökről, sem azok vezetőiről ilyeji irányú panasz ezidejg hozzám nem jutott. Az egész ügyet egy bizonyos oldalról jövő, min­den évben megismétlődő szezonhajszának tartom, amit a folyamatban lévő vizsgálat és az ezt kő­vető, részünkről megindítandó bűnügyi eljárás iga­zolni fog. — Még csak annyit, hogy a görlöknek a szín­háznál való foglalkoztatását sem a tanács, sem a szinügyi bizottság, sem az intendatura, sem a je­lenben, sem a múltban soha nem kifogásolta. Az ügyben megszólalnak a göriök is, akik a kö­vetkező levelet intézték a Délmagyarországhoz: »Nagyon tisztelt Szerkesztő ur! Tisztelettel kér­jük, szíveskedjék alábbi sorainknak b. lapjában helyt adni. Minket az utóbbi időben több oldal­ról darva támadások értek. Néhány szegedi lap a görliskoláról, annak növendékeiről és vezetőiről valótlan állításokat közölt, amelyek bennünket női méltóságunkban mélyen sértenek és előrehaladá­sunkban akadályozhatnak. Miután ez az ügy a város polgármesteréhez is eljutott aki vizsgála­tot indított az igazság kiderítése végett, nem aka­runk részletesen foglalkozni most az alaptalan állításokkal és nem akarunk elébe vágni a vizs­gálatnak sem. Tudjuk, hogy a vizsgálatnál ki fog tűnni, hogy a cikkekben foglallak valótlanok, mert az egész gyalázkodó hadjárat mögött a szinház mai vezetőségét diszkreditálni akaró kisszámn társaság áll. Ezúttal csak a nagyközönség előtt akarjuk visszautasítani a gyalázkodó vádakat ame­lyek onnan szárpiaznak, hogy a göriiskolából né­hány alkalmatlan személynek távoznia kellett. Eze­ket aztán agent provokatőrök felhasználták céljuk megvalósítására- A hivatalos vizsgálat befejezése után a cikkírók és informátoraik ellen büntető­feljelentést teszünk a bíróságnál. Szívességét megköszönve, vagyunk a t Szer­kesztő ur hivei: Bódy Hajnal, Borbás Juci. Csor­dás Irma, Hubacskó Ica, Lázár Gréte, Sándor Stefi, Borbás Zsuzsa, Toldy Mária, Borbás Lili, Turcsy Nnsi, a görliskola növendékei. Mutasd az irásoü, megmondom, M vagy t Aj írásból meelumerlfl* "nmaounfeat, mecttidluk jövflnket. \ grafológia mlsitikns ludománQáról fart előadási a Korzó moziban Április 21-*n, vasárnap dé e'fy» fél 11 őrikor I SszaUőLll Zoltán, a viláehirü erafo ócua. Egész nap fogad a KatS'tzálldban, nos BOR és fűszeráruk kaphatók VIncze Lipót PlszerOzlelében Aradi ucca 5. 253 Teletöm 4-60.

Next

/
Thumbnails
Contents