Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-01 / 74. szám

• SZEGED: Szerkesztőig: Somogyi uc; n 22. L em Telefon: J>-33. ^ KladóhtvnlBl, kOlc*Onk»nyvUr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. * Nyomda s Löw LIpól ucca 19. Telefon - 16-34. «»«»«>» Szerda, 1929 április 3 <•><•>» Uh V. évfolyam 75. szám MAKÓ: Szerkeaztötég és kiadóhivatal: l'rl ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andr&ssy ucca 25. Telefon: 49. szám. m » « » « » « » « » ElOOzetésl ara Havonta 3-211 vldéKen és n MvArosban 3 « ». kUUtildön t>-40 pengő, egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap Z4 fillér Héjjas és — Tolsztoj A magyar legitimizmus utolsóelőtti megnyilatkozása az volt, amikor Károlyi József gróf hadat üzent a rothermcrei reviziónak. A nagy renonsz azzal izent hadat, hogy olcsóbb lesz a kenyér a megnagyobbodott Magyarországon. Inkább maradjon az ország mai csonkaságában, csak ne legyen olcsóbb a buza, — ezt hirdette, ezt "követelte a magyar legitimizmus lequeitoi nagykövete. A magyar legitimizmus utolsó megnyilatkozásaként a legitimisták napilapja húsvéti számában arról ir érzékeny, meghatott hangú, mindkét nembeli ifjúság számára ajánlható riportot, hogy mint töltik napjaikat a»duló csaták után« Ostenburg, Héjjas, Prónay. A háború után évekig abból éltek a riporterek, hogy a talonba tett főhercegek mivel foglalkoznak. Ennek a riportkonjunkturának is vége lett egyszer. Most a kenyerét vesztő riporter azok után lohol, akiket a konszolidá1ció tett a talonba. A lelkes izgalomtól vibráló újságcikk megszólaltatja Héjjas Ivánt is, aki »Tolsztojt olvas s a szegedi földmüvesszegénység ügyeivel foglalkozik«. Az áhítat térdeplőjén meztelenre vetkőztetett lélekkel leborulnak most a Háború és Béke, Karenin Anna, Az élő holttest apostoli irója előtt. Tolsztoj emlékiratai Héjjas Iván éjjeli szekrényén, — nem, nemcsak a mi tollúnk gyönge, nincs ma magyar iró, aki ennek a kisérteties, lélekzetet elállító kontrasztnak hangot tudna adni. Mi vonzhatja az igazságkeresésnek ehez a tragikus nagyságához. a tizenkilencedik század legnagyobb, leghivőbb és legkrisztusibb apostolához, az ex-kQlcsi megújhodás igazságaiban megrendítő, téveídéseiben is monumentális vallásalapitójához? Egypár megtört, csöndesre fogott és halványra halkult szóval megkíséreljük a lehetetlent: megkíséreljük ennek okát adni. Alig van Tolsztojnak olyan munkája, amelyik nem az élet és halál értelmével foglalkoznék. Az élet értelme, ez talán érdektelen, de a halál, a tömeghalál, a kínhalál értelme talán még vonzó lehet tíz esztendővel is Orgovány után. Tolsztoj elitélte a mai civilizációt és elitélte a civilizációnak fattyát, a mai kulturát. Tolsztoj megvetette a civilizációt, mert nem védik meg az ember életét s lehet a civilizációt megvetni azért is, mert túlságosan védi az életet. Emlékezünk Tolsztoj egyik legevangéliumibb elbeszélésére, aminek cime: »A keresztfái«. A rabló baltával támad rá az anyára s a fiu megöli anyja életének védelmében a rablót. Tolsztoj elitéli a gyermeket, ölni még az anya védelmében sem szabad. Az evangélium tiltja a bosszút s Tolsztoj az evangélium erkölcsi felfogását akarja megvalósítani. Tolsztoj szerint inkább tétlenül kell nézni a gyilkosságot, mint meggyilkolni a gyilkost. Tétlenül nézni a mások legyilkolását, — ez is tolsztoji gondolat. Tétlenül nézni, hogy hurcolnak ki gyanúsítottakat a vizsgálati fogságból, hogy ásatják meg velük a sírokat s azután hogy verik agyon az áldozatokat, — lehet, hogy Tolsztoj uj magyar hivei erre keresnek most igazolást s kísérteteket üző vigasztalást. A bosszú evangéliumi tilalmától a modern jogrendszer amnesztiájáig vezet az ut s az evangéliumi tilalomnak k az amnesztiának ufcja találkozhatnak olykor e&y éjjeli szekrény márványlapján is. A muzsik a pusztába vonul el meghalni, ha T halálát közeledni érzi, elvonul az emberek szeme elől. Ennek a csöndes halálnak gondé megragadia Tolsztoj lelkét is, Tolsztoj is lépett az élni elfáradt muzsikok útjára, De hányan voltak a magyar muzsikok közül, akik érezhették haláluk közeledését s még sem akartak elvonulni a pusztába. Orgovány csöndes hely, néma puszta, madársemjárta táj, örömmel vonulhat el oda, aki olyan bölcs, hogy halála közeledését megérzi. S aki nem olyan bölcs, aki nem követője ennek a tolsztoji pusztába elvonulásnak, azon a magyar tolsztojiánusok segítettek. Ha nem akartak beállni a csöndes halál légiójába önkéntesnek, ki kell i őket hurcolni az orgoványi pusztába. Az ásztápovi állomáson talán Tolsztoj is megásta volna a maga sirját, ha lett volna még erő elfáradt karjában. Tolsztoji gondolat: megásni a sirt a befejezett életmunka után. Emlékeznek Pierre-re a Háború és Békében? A halálra ítélt Pierre-rel is (aki szabadkőmüve« volt) megásatták sirját. De istenkáromlás nélkül kerestetnek a példaadásban mentséget Orgovány amnesztiás hősei? Mit találhatnak ők a világirodalom leggr; idiózusabb regényében? Szépséget, vigasztalást, csodálatos életsorsokat, »a jóságnak, egyszerűségnek csigazságnak nagyságát?« Öh nem! A Háború és Békében nem találhatnak mást, csak a halálra itélttel megásatott sirt. Az orgoványi orgonán a tolsztoji halál himnuszát csak ördögi, vigyorgó blaszfémia torzíthatja el. Vissza a muzsikhoz. — ezt követelte Tolsztoj. S bugaci muzsik Francia Kiss Mihály is, akit a legitimisták lapia nem bántott meg az elhallgatással. Néha Különös muzsikát muzsikáltak abugaci muzsikok s talán nem tesznek jó szolgálatot azok sem, akik a feltárni adás ünnepén a legitimizmus kegyében ezekre a melódiákra táncoltatják tollúkat. MMMMMMMMWMMMIM^^ «MMMMMMtMM^MMAMMMMMMMM * * Anglia és Olaszország közölt a legszívélyesebb baráti viszony áll fenn, állapította meg Mussolini és Chamberlain Az angol külügyminiszter és a Duce mindenben egyenlő véleményen vannak (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Milánóból jelentik: Firenze közelében egy villában kedden délelőtt találkozott Mussolini és Chamberlain angol külügyminiszter. Mussolini délelőtt féltizenegykor érkezett Firenzébe, ahonnan a Santa Maria del Montiéi közelében fekvő Gioisavillába ment, ahol Chamberlain a húsvéti ünnepeket töltötte. Körülbelül kétórai ott tartózkodás után hagyta el a villát Mussoliniés Monté Alba- j noba ment, ahol Nigra gróf kaírtöw^ji bankettet | adott Chamberlain tiszteletére. A találkozásról kiadott hivatalos kommüniké szerint a tanácskozás során újból megállapítást nyert, hogy Anglia és Olaszország, valamint Mussolini és Chamberlain között a legszívélyesebb baráti jóviszony áll fenn. Mindketten megelégedéssel szegezték le. hogy a két államot érdeklő fonlosabb politikai kérdésekben egyenlő véleményen vannak* I ' Hz angol fiíQpetlen munkáspárt a fegyverkezési tíiíélek, MacDonald és Anglia külpomffiafa ellen foglalt állást Egyiptom és India teljes függetlenségét követeli (Budapest! tudósítónk telefon jelentése.) Londonból jelentik: A független munkáspárt earlislei kongresszusán rendkívül élénk vita fejlődött ki az esetleges munkáspárti kormány jövő programját illetőleg. A kongresszus 161 szóval 125 ellenében határozati javaslatot fogadott el, amelyben kötelezi a független munkáspárti képviselőket, hogy ne szavazzon meg a parlamentben semmiféle fegyverkezési hitelt. Egy másik határozati javaslatban a kongresszus a konzervatív kormány külpolitikáját támadta. Reves kifakadások hangzottak el MaeDonald ellen is. A harmadik határozati javaslatban az esetleges munkáspárti kormány külpolitikai irányelvének az imperialista politika teljes feladását jelölte meg. Az uj külpolitikának elsősorban abban kell megnyivánulni, hogy Egyiptomnak és Indiának telies függetlenséget kell adni. A magyar kormány memorandumot küldött a Népszövetséghez a kisebbségi kérdésben A hármas bizottság Londonban tanulmányozza n kisebbségi kérdési CBudapesti tutiósitónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: Kedden délután beérkezett a Népszövetség főtitkári hivatalához a magyar kormánynak a kisebbségi kérdésben készíteti memoranduma. A napokban érkezik meg Lengyelország, a kisantant államok és Németország memoranduma is. A Népszövetség hármas kisebbségi bizottsága április 19. vagy 20-án ül össze Londonban, hogy áttanulmányozza a beérkezett memorandumokat.