Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-02 / 51. szám

2 DftI.M \ GVARORSZAG 1929 március 22 A Fekete-tenger tiszó féghegyei egyre veszélyesebbé teszik a hajózást Bukarest, március 1. Konstancából jelentik, hogy a Fekete tengeren usző jéghegyek veszélyez­tetik a hajózást. A Sistos nevü görög gőzös Moila közelében éjjel összeütközött egy jégheggyel és süllyedni kezdett. A hajó vészjelcire a konstaneai kikötőből segítségére indult egy spanyol mentő­hajó és egy vontató gőzős. A mentőhajó zátonyra Jatott, ahonnan sikerült ugyan kiszabadulnia, de nem tudott a Sistosnak segítséget nyújtani, ha­nem visszatért Konstancába. A Sistos személyzetét Konstancába vitték. Még nem tisztárták a Plrquet-házaspár tragikus halálát Л professzor felesége kívánságára kokainista lett •« (Budapesti tudósitónk tclefonjelenlése.) Bécsből jelentik: A Pirquel házaspár tra­gikus halála az egész közvéleményt izgalom­ban tartja. A lapoknak az a véleménye, hogy a professzor és felesége közös elhatározással öngyilkosságot követlek cl. A hatéságok hiva­lalos álláspontja az, hogy tragikus szerencsét­lenség történt. Az Abcnd szerint a professzor felesége, aki, már evek óta sulgos ncuraszténiában szenve­dett, megrögzött kokainista volt. Pirquet pro­fesszor határtalan szeretettel csüngött felesé­gén, aki még arra is rá tudta venni, hogy ő maga is kábítószereket használjon. A fe­lesége miatt hónapok óta búskomor profesz­szor végül is engedett felesége kívánságának és maga Is kokainista lett. Két és félévi fegyházra ítélték a kevermesl forgalmladófönökét, akinek felesége azonnal kijelentette, !t©gy elválik férjétől (A Dólmaggarország munkatársától.) Wickl István kevermesi forgalmiadófőnök sikkasz­Lási ügyét négy napon át tárgyalta a szegedi törvényszék ViW-tanácsa. A tárgyalásra 90 tanút idéztek be. A tanuk naponta húszas turnusokban jelentkeztek. A legtöbbnyire ke­vermesi gazdák szomorúan álldogáltak a hideg folyosón. A tárgyalóterem is mcgtellett, a pa­dokban melegedtek apró egzisztenciák, akik­nek mindennapi szórakozása a törvényszéki tárgyalás. A tárgyalás menetérc alig figyelt valaki. Gyorsan, egymásután peregtek le a tanúvallomások. Izgalomnélküli tárgyalás volt. A' vádlott intelligens ember. Érettségizett, jómodoru, elegáns. A sikkasztásokat tagadta és négy napon át kétségbeesett igyekvéssel próbált menekülni A tanuk azonban nem engedtek. Az elegáns forgalmi adófönők végül is két és félévi fegyházat kapott Az itélet ki­hirdetése után Wickl István ideges tekintettel fordult dr. Balázs Sándor ügyész felé, aki rövid gondolkodás után felállt. — A törvényszék Ítéletét tudomásul veszem és az ítéletben megnyugszom, — mondotta. Az aránytalan enyhe ítéletet a vádlott lát­ható örömmel vette tudomásul. — Az Ítéletben én is megnyugszom, — sie­tett szólni a vádlott. — így hát az itélet jogerős — hangzott el az elnöki végzés és a börtönörök már karon­>TZ А Ц^ f LIKÖR RUM KONYAK fogták a két és félévi fegyházra elitéit vád­lottat és vitték kifelé. Ebben a pillanatban a hallgatóság sorai kö­zül kitört egy fáradt arcú hölgy cs izgatott rohanással futott ki az ajtón a börtőnőrök és a rab után. Ez a hölgy a négy tárgyalási napot végig kitartotta. Nem engedett volna el egyetlen tanúvallomást sem. Már reggel kilenc órakor leült az ablak melletti padra és délután egy óráig meg sem mozdult. A négy napon óráról­órára változtak szomszédai, csak az isme­retlen hölgy maradt meg helyén. Az itélet kihirdetése után lélekszakadva ro­hant ki az ajtón. A folvosón még elfogta a két és félévi fegyházra itélt Wickl Istvánt. — Most már vége van életünknek! — ron­tott rá a rabra. Én még ma megyek ügyvéd- | hez és beadom a válópört... Én ilyen em­berrel nem élek együtt... A folyosó népe megállt a szokatlan látvány­ra és felfigyelt. Az ismeretlen hölgy, aki az elitéit felesége volt, még tovább csatázott a folyosón, a parázs jelenetnek végül Is a bör­lönőrök vetettek véget. — Ha kiszabadulok, jössz még utánam! — vágta vissza a férj és energikus léptekkel sie­tett cl a folyosóról felfelé a lépcsőkre, az ügyészségi fogház ajtaja felé. A budapesti asztalosipartestület a szegedi Csillagbörtön rabmunkái ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Az asztalosmesterek Budapesten tartott vasárnapi közgyűlésének nagy visszhangja támadt. Nap­nap után hangzanak cl nyilatkozatok, ame­lyek a tizenháromezer budapesti asztalos nyo­morúságos helyzetével foglalkoznak. Az aszta, losok rendkívül el vaunak keseredve a nyo­masztó gazdasági viszonyok miatt és könnyí­téseket várnak a kormánytól, mert ellenkező esetben katasztrófának néz elé cz a valamikor virágzó iparág. Egyik legnagyobb sérelmük az asztalosoknak az, hogy igen sok közüzem saját asztalosmühclyében dolgoztat, amivel az adófizető iparosoktól elvonják a közmunkák tekintélyes részét. Érdekesen nyilatkozott ebben az ügyben Füredy Lajos, a budapesti asztalosipartestület titkára, aki elmondotta többek kőzött, hojzy az asztalosokat elsősorban az öregségi és rokkantsági biztosítás sodorta válságba. — Dc rendkívüli nagy baj a közüzemi kon­kurrencia is — mondotta Füredy titkár és nyilatkozatának ebben a részében kitért a szegedi Csillagbörlön ügyére is. Nyilatkozatá­nak ez a része igy hangzik: — Nincs olyan ipar, amelynek annyi kon­kurrenciát csinálnának közüzemek, mint az asztalosiparnak. Itt van a szegedi Csillagbőr­tőn is. A Csillagbőrtön asztalosmühelyében nyolcvan rab dolgozik, a szakmunkások napi 2Í fillért, a segédmunkások napi 12 fillért kapnak. Ezzel szemben a szegedi asztalos, aki konkurrálni akar a Csillagbőrtön készítmé­nyeivel, 1—1.20 pengő órabért, napi 8—9 pen­gőt fizet munkásainak, adó, társadalombiz­tosítás és rezsi terheli, hőnyi konknrráljon a börtön készítményeivel? A szegedi Csillag­börtön hetenként negyven komplett hálószo­bát készít el. Dc ne tessék azt hinni, hogy a közönségnek haszna van ebből. A Sopron­kőhidai fegyház, a soproni Zrínyi Ilona leány­nevelőintézet és Rákóczi Ferenc fiunevelői«­tézet, a gyulai kórház tart fenn nagy asztalos­műhelyeket. Most küldöttségben fogjuk felke­resni az érdekelt minisztériumok vezetóit, rá­mutatunk a helyzet tarthatatlanságára és kér­jük okét, szüntessék be a közüzemek asztalos­műhelyeit, amelyek elviselhetetlen versenyt okoznak az aszlalosiparnak. A nyilatkozatra vonatkozólag kérdést intéz­tünk a szegedi iparícsíüiel asztalos­ipari szakosztályának ügyvezető elnökéhez, Herczog Samuhoz, aki a kővetkezőket mondta: — A Csillagbörtönben készölő asztalosmun­kák valóban nagy és jogosulatlan konkurren­ciát jelentenek a szegedi ipar számára. Mi már ebben az ügyben eljártunk ugy az igaz­ságügy-, mint a kereskedelemügyi miniszté­riumban és feltírtuk a szegedi iparnak ezt a súlyos sérelmét. Olyan helyről, ahol jól ismerik a helyzetet, a következő felvilágosítást kaptuk: — A huszonnégyfilléres napibér légből ka­pott. A Csillagbörtön munkásai áltálában nem olcsóbbak, mint a külső munkások, azonban ezek mind napszámosok, szakmunkás nincs is közöttük. A kincstárnak azonkívül naponta minden munkás után két pengőt fizet az a bútorgyár, amely a foglyokat foglalkoztatja. Érdekesebb az információnak az a része, amely azt mondja, hogy az áru 20—30 szá­zalékkal drágább mint a szegedi, vagy a budapesti, ez a gyár a legdrágább az egész országban. Viszont igaz, hogy csaknem egész termelése külföldre megy. Tehát a szegedi üzemekkel nem is konkurrál. 2b IB 1 S S | SZEMÜVEG k&lfinlenesséoek 3« LIEBHANN íaisxcress з*аыа*1ыеъап Kelemen a. - Ha-Ha mcJ ctt Sikkasztott az adáhivafalnok, felelősségre vonják a községi jegyzőt Is (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyar ország annak idején részletesen be. számolt Gilicze Lajos fábiánsebestyéni adó­ügyi jegyző nagyarányú vsiszaéléseirőL A' vizsgálat megállapította, hogy a járlatlevél kezelésével megbízott adóügyi jegyző évekre visszamenőleg többezer pengővel károsította meg az államkincstárt, az állatforgalmiadó fejében befizetett összeseket saját céljaira for­dította. A vizsgálat megdöbbentő adatai után Gilicze Lajos községi írnokot állásából felfüggesztet­ték, de ugyanakkor elrendelték a fegyelmi vizsgálatot Mikecz Ferenc községi jegyző el­len is, mert elmulasztotta a hiteles ellenőr­zést. A kincstár kára közel 18 ezer pengő Ezt az összeget azonban nem az egyébként is vagyontalan sikkasztóuak kell megtéríteni, hanem Mikecz Ferenc jegyzőnek, aki a köz­ségi ügyviteli szabályok értelmében anyagi felelősséggel is tartozik alantasaiért. Gilicze Lajos ellen egyébként a bűnvádi eljá­rás is megindult és a szegedi ügyészség, értesülésünk szerint, hivatali sikkasztás, címén emelt jvádat ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents