Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-08 / 56. szám

1929 mírt+as iT 3 Vasárnap veszi át a város a gyermekkórházat A gyermekkórházban csak vagyontalan szülők gyermekeit dpolhaifák (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetem rektori hivatala értesítette a város hatóságát, hogy a Gréf-féle gyermekkórház Kossuth Lajos-sugáruti épületét, amelyből a gyermekklinika most már teljesen és végérvényesen átköltözködött a Tisza partján épített uj hajlékába, március 10-én adják vissza a városnak. Az átadás leltár alapján tői ténik, mint ahogyan nyolc évvel ezelőtt is leltár alapján vette át az épületet a v; > ostól az egyetem, illetve a gyermekklinika. Az átadásnál az egyetemet dr. Hainiss Elemér professzor, a gyermekklinika igazgatója és dr. Szanuinek Pál orvosprofesszor képviseli, a varos hatóságát pedig dr. vitéz Szabó Géza Jmlturtanácsnok és dr. Debre Péter, a közkórház igazgató-főorvosa, valamint a városi számvevőség egyik tagja. A tanács a rektori hivatta! átiratával kapcsolatban ismét foglalkozott a gyermekkórház épületének további sorsával. Kimondotta a tanács, hogy a közegészségügyi bizottság ismeretes határozata alapján a Gréf-féle a'apitványi épületet szigorúan az alapítványban meghatározott célra kívánja tovább használni, abban berendezi a gyermekkórházat, amely mint a kőzkórbáz egyik osztálya működik tovább. Kimondotta azonban a tanács azt is, hogv a gyermekkórházba az alapítóiévá értelmében kizárólag szegénysorai beteg gyermekeket szabad felvenni és ápolni, az alapítók ugyanis a kórházat szegénysorsu beteg gy^mekek gyógykezelésére alapították. A tanács kimon lotta tehát, hogy vagyonos szülők gyermekeit a gyermekkórházba nem szabad felvenni. A tanács dr. Debre Pétert, a közkórház igazgató-főorvosát megbízta a gyermekkórház átvételére. berendezésére és adminisztrálására vonatkozó tervezet sürgős kidolgozásával és beterjesztésével Ezt a tervezetet a tanács letárgyalja majd és annak alapján valószínűleg már áprilisban megnyílik ismét a városi gyermekkórház. Skciót indit a város a Szeged—bafai misuf építésének befejezésére Ötszázezer pengét kér az atépltftsi költségre a rires a kereskedelmi feormánvtftl (A Dél magyar ország munkatársától.) Oravetz Győző műszaki főtanácsos, a szegedi ál• lamépitészeíi hivatal vezetője igen érdekes beadványt intézett a város tanácsához. Bejelentette a tanácsnak, hogy a Szeged—bajai caüutból már csak az utolsó tizenhárom kilométeres szakasz a kiépítetlen. Az útépítés befejezéséhez ötszázezer pengő szükséges. Arra kéri a város hatóságát, hogy intézzen felterjesztést a kereskedelmi miniszterhez és kérje az útépítés befejezésének sürgős elrendelését. Oravctz Győző beadványát azzal indokolja meg, hogy jelenleg alig van fontomabb, nagyobb jelentőségű ut Magyarországon, mint ez a Szeged—bajai müut Igen fontos közérdek az is, hogy a müut bajai végének folytatásaképen mielőbb felépüljön az uj dunai híd, amely megszünteti majd azt a távolságot, amely jelenleg elválasztja a Dunáninneni országrészeket a Dunántultól. Az ország területének igazi egységessége csakis akkor következik majd be, ha megszűnik a Duna elválasztóvonal jellege. Gazdaságilag is tűrhetetlen a mai helyzet. Ha valaki ma, az autó századában például Szegedről Pécsre, vagy a Balaton mellé akar eljutni, kénytelen előbb Budapestre menni és csak onnan közelítheti meg a Dunántulnak ezeket a délfelé eső részeit. Ilyen viszonyok kőzött erőteljes vidéki gócpontok nem is alakulhatnak ki. Mindent felszív magába Budapest, aminek rövidesen az lehet a következménye, hogy az országban egyetlen jelentős város keletkezik, mert mindenki és minden odagravitál, a vidék viszont falukká és tanyákká degradálódik. A tanács a csütörtöki ülésen foglalkozott Oravetz Győző beadványával és ugy határozott, hogy azt teljes egészében magáévá teszi és a legközelebbi közgyűlésen felirati javastat formájában terjeszti elő. Ha tehát a közgyűlés ezt a tanácsi javaslatot elfogadja, akkor felterjesztés megy a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben a város azt kéri, hogy a miniszter fejeztesse be a lehető legsyors abban a Szeged—bajai autóut építését és építtesse fel az uj bajai Dunahidat. Miért módosította a belCtaymlniuter a költségvetés egyes tételeit? A főszámvevő nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a belügyminiszter bizonyos változtatásokkal jóváhagyta a város 1929. évi költségvetését. A módosítások között a leglényegesebb az, hogy a miniszter törölte a költségvetés kiadási rovatából azt a harmincezer pengőt, ameíyet a közgyűlés, a tanács javaslatára, az ujszegedi pálmaház épitésére irányzott elő. De elég nagyarányú változtatásokat végzett a belügyminiszter a költségvetés más tételein is. Scultély Sándor főszámvevőnél érdeklődtünk a miniszteri változtatások okai iránt. A főszámvevő a következőket mondotta: — Meglepetés nem érte a várost, mert ezeket a változtatásokat a költségvetés szóbeli tárgyalása alkalmával közösen beszéltük meg a belügyminisztériumban. Nem leple meg a várost a pálmaházra fölvett harmincezer pengős tétel törlése sem, mert mi magunk kértük meg a minisztert ennek a tételnek a törlésére. A városi tisztviselők lakáspénzére felvett összegből azért törölt a beiagyminiszter 18.000 pengőt, mert a várof számvevősége a költségvetés összeállítása alkalm ival a békeheli lakbérek száz százalékával kalkulált, holott a bérek csak a nyolcvan százalékot érik el és igv nem költenénk el úgysem a fölvett összeget A miniszter a külömbözettel redukálta ezt a tételt. Ugyanezért redukálta a miniszter a városi házak után fizetendő házadóra fölvett összeget és a városi házak lakbérjövedelmét is. A számvevőség negyvenezer pengőt illesztett a költségvetésbe a városi nyugdijalaphoz való hozzájárulás cimén, hogy legyen fedezet az időközben nyugdíjba vonuló városi alkalmazottak illetményeire. Ezt az összeget a miniszter a felére redukálta azzal az indokolással, hogy évközben történnek is nyugdíjazások, de elhalálozások is történnek, amelyek viszont csökkentik a nyugdijalap kiadásait Az alkalmazottak kereseti adójából és a forgalmi adórészesedés cimén várható városi jövedelmeket felemelte a miniszter, aki nem azonosította magát a számvevőség kissé pesszimisztikus számításaival. Ez az előírás természetesen szerencse dolga, lehet, hogy a gyakorlat igazolja a nV Iszter álláspontját, de az is lehet, hogy rácáfol majd. A forgalmi adórészesedést mi azért A hé! eseménye iosztv fiu esete a Tóth Marival CsBtSrtfiktől Onnepi előadások keretében a Be városi Mozibon irtuk elő kisebb összegben, mert a fázisrendszer bevezetésétől az adójövedelem csökkenését vái> tuk, az adózók kívánságának teljesülését jelentíí az uj rendszer bevezetése. A miniszter, ugy látszik, nem gondol arra, hogy a fázisrendszer csökj kentené a: adózók terheit és igy az adójővedcU met is. A belügyminiszter rendeletének egyik részéve^ foglalkozott a tanács is a csütörtöki ülésen. A bel« ügyminiszter ugyanis törölte a költségvetésből azt a nyo'eezer pengős kiadási tételt, amelyet a köz^j gyűlés a városi dülőutak, az úgynevezett elszántott utak kataszteri kiigazításának költségeire vett fel. mint a huszonnégyezer pengős költség c\3j évi részletét. Dr Turőezy Mihály tiszti főü 'sJ ezzel kapcsolatban azt kérte a tanácstól, f.-ir^j a jövő évi költségvetésbe vegyen fel erre a < r'ra tízezer pengőt mivel az utak határvonalának táj igazítása sürgős. A tanács a főügyész javaslatát elfogadta. Nagy István vagyona Budapest, március 7. A Nagy István-ügjj mai tárgyalásán a könyvszakértőket hallgat; ták ki. Véleményükből kiderült, hogy Nag* István már évekkel, kényszeregyességi biróv2 való kinevezése elölt is vagyonos ember voltl aki nagy tőzsdejátékot folytatott és különbőz^ bankokban voítak folyószámlái. A könyvszalq értők részletesen kimutatták, hogy Nagy Isti ván hogyan forgatta a vagyonát és felsorolták} hogy az egyes bankokban milyen összegfi folyószámlái voltak. Az egyik szakértő kije* lentette, hogy Nagy István vagyonából SSj millió korona eredetét nem látja igazoltnak Nagy István az 1918—1923-ig terjedő időre vonatkozóan több, különféle forrásból száj;« mazó jövedelmekről tett vallomást, de ezekrSi Írásos bizonyítékot nem tudott produkálni A tárgyalást szombaton folytatják. Márianosztráról kiszabadult ¿s megint lopott egy szeged cseledieány (A Délmaggarország munkatársától.) Dobő Lajos Kossuth Lajos-sugáruti lakos feljelentést tett a rendőrségen, hogy Binder Mária cselédlány, amig a háziasszony távol volt, kifosztotta a lakást] majd megszökött A tolvaj cselédlány asszonyának bezárt szekrényéből 120 pengőt és több ruhadarabot vitt el Binder Mária cselédlány március elsején lépett be Dobó Lajos szolgálatába. Az első napokban törekvő, rendes és dolgozó lánynak mutatkozott Szerda reggel Dobóné cselédlányát ki akarta magával vinni a piacra, de Binder Mária heves főfájásról panaszkodott úgyhogy asszonya a piád bevásárlást maga végezte el. Két óra múlva Dobóné hazatért a piacról, amikor legnagyobb meglepetésére a cselédlányt már nem találta a lakásban. A hálószobában ujabb meglepetés érte. A fehérnemüs szekrények tárva-nyitva voltak. Néhány ékszer hiányzott s a szekrényben lévő 120 pengőnek is nyoma veszett. Binder Mária a cselédkönyvét nem vitte magával, bizonyára azért, mert amint utólag kitűnt, cselédkönyve hamis volt Dobő Lajos feljelentésére a rendőrség azonnal megindította a nyomozást és még csütörtökre vimdőra elfogták Binder Máriát aki éppen ej akart utazni SzegedrőL A tolvaj cselédlány előéletének földerítése alkalmával kitűnt, hogy Binder Mária február utolsó napiéiban szabadult ki a Márianosztrai fegyintézetből, ahol két és fél.évi fegyházbüntetését töltötte. Márianosztráról Binder Mária egyenesen Sz»i gedre jött. Néhány napig sétált a városban, majd elszegődött Dobó Lajosnéhoz, akit mindjárt az első kedvező alkalommal meglopott. A tolvaj cselédlányt, az ügvészség fogházába kísérték át.