Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-07 / 55. szám

A Népszövetség önmaga szüntetné meg magát, ba (eladná azokat az alapelveket, amelyekből akkor Indult ki, amidőn a kisebbségek védelmét magáévá tette. Az őrök béke biztosítása olyan eszmény, amely után az emberek vágynak, anélkül azonban, hogy valaki azt állithatná, hogy az emberiség ezt az eszményt valaha is eléri. Mi legfeljebb a rendel- í kezéíünkre álló erőnkkel abban az irányban dol- J PfJ.M.AflYAllOBSZAG gozbatunk, hogy egy Ilyen béke előfeltételeit megteremtsük. Egyik ilyen előfeltétel a népek közötti kulturális béke. Az örökidőkre szőlő paragrafusoknál és kötelmeknél sokkal inkább biztosítja a békét, az igazságosság érvényesítése minden olyan emberrel szemben, aki természetadta jogánál fogva a saját élete, lelke és hite mellett száll sikra. A délutáni ülés iránt is óriási érdeklődés nyilvánult meg. Scialoja zsúfolt padsorok előtt adta meg a szót Zalesky lengyel külügyminiszternek. Zalesky a várakozás .ellenére egészen röviden nyilatkozott, rámutatott arra, hogy a fennálló rendszert csak a kisebbségi államok hozzájárulásával lehet módositani. Dandurand javaslatai túlnőnek a kisebbségi szerződések keretein, éppen ezért azt indítványozta, osszák ki a javaslatokat előbb egy előadónak, aki azután a népszövetségi tanács két másik tagjával együttes jelentést dolgoz ki a népszövetségi tanács plénuma számára. Titulescu román delegátus mindenben csatlakozott Zalcsky felszólalásához, azután Chamberlain angol külügyminiszter szólalt fel, aki a kisebbségi panaszeljárás meggyorsítására és nyilvánosságának kibővítésére irányuló javas, latokat nem utasította vissza. Felhozott azonban több aggodalmat, amelyeket a kisebbségi államok hangoztatnak. Beszéde végig rendkívül óvatos volt. Dandurand és Stresemann javaslatait egy szóval sem támogatta, ellenben hozzájárult azokhoz a javaslatokhoz, hogy az egész kérdés komplexumot egy előadói bizottsághoz kell utalni. Ezután Briand szólalt fel, aki azzal kezdte beszédét, hogy a tanács luganoi ülésén »szent jogokénak mondotta a kisébbségek jogait. Stresemann beszéde becsületére vált* a német külügyminiszternek, teljes egészében bemutatta a tanács ideáját, mig Chamberlain a szomorú valóságot. Chamberlainnek nagyobb tapasztalatai vannak a Népszövetségben és a tanács nem Stresemann ideáljával, hanem a szomorú valósággal áll szemben. — Minden államban vannak emberek — mondotta Briand —, akiknek utálatos gusztusuk a politika. Ezek az emberek saját céljaikra használják fel a tömegeket 'A Népszövetségnek az lenne az érdeke, hogy a vitás kérdéseket a kormányok és a kisebbségek közvetlenül rendeznék egymással. Azután a hármas bizottság ellen emelt vádakról beszélt Briand, amelyeket alaptalanoknak mondott, de elismerte, hogy lehetne keresni jobb megoldást. ' Dandurand szólalt még fel és másodszor is nagy tűzzel, lelkesedéssel beszélt javaslatai mellett, azután Adachi japán delegátus kijelentette, hogy holnap indítványt fog a tanács elé terjeszteni a kisebbségi kérdés előadói bizottságának összetételére vonatkozólag. A' tanács Adachi indítványát egyhangúlag éljogadta és az elnök az ülés folytatását csütörtökre halasztotta. Sztrájkoló munkások megrohamozták egy athéni gyár épületéi Szuronyos katonaság veríe vissza a munkásokai — Kél halott, tizenkét sebesüli (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.") Berlinből jelentik: Athéni jelentés szerint szer. dán reggel Athénben kommunista zavargások [voltak. Az egyik gyár munkásai sztrájkba léptek és hajnalban megrohanták a gyárépületet, mert azt hitték, hogy a gijárban sztrájktörők dolgoznak. A tüntetőket a gyár őrzésére kirendelt csendőrség szuronnyal verte vissza és ennek a harcnak két halottja és tizenkét súlyos sebesültje van. Végül a zavargókat katonaság verte széjjel. Elet szocialista bírálat a közigazgatási „reform" javaslatról Tomboló viharok a parlamentben — A miniszterelnök és Györki Imre éles ósszekapása Budapest, március 6. A képviselőház szerdai ülé- I sén folytatták a közigazgatás rendezéséről szóló í javaslat tárgyalását. Budai Dezső: Meg kell állapítani, hogy nem szerencsés formában került a javaslat a Ház elé, mert a vármegyék ügyét együtt akarja megoldani a törvényhatósági és megyei város ügyével. Állást foglalt a nők aktiv és passziü választójoga mellett a megyei életben. Rámutatott arra, hogy a lajstromos választás a legigazságosabb. A javaslatot elfogadta. Györki Imre visszafejlődést Iát a javaslatban. a törvényes rendelkezések már évek óta rendszeresen szűkítik az autonómia hatáskörét. Megszüntették a törvényhatóságok szabályrendeletalkotó jogát, kibővitették a főispáni hatáskört, csorbították az autonómia költségvetési jogát stb. A szociáldemokraták mindig a teljes önkormányzat kiépitésc mellett foglaltak állást. Ez benne van a párt programjában is. Ezután azt fejtegette, hogy a vármegyék sohasem voltak védőbástyái a magyar alkotmángnak, mert a hatalommal nem mertek erélyesebben szembeszállni és meg tudtak egyezni a királyi •hatalommal is a népjogok ellen. A vármeggék a maradiság bástyái voltak már 48-ban is. A javaslatot az osztálygőg és a politikai gyűlölködés hozta lútre. A választásoknál kitűnt, hogy a törvényhatóságok a kormány pártvezérei, a mos¡lani javaslat alajaián is mesterséges, lesz a . törvényhatóságok összetétele. A kormány továbbra is politikai támaszt keres a törvényhatóságokban. A virilizmussal szakítani kell. Külföldön is mindenütt megszüntetik a vagyonnak, mint privilégiumnak az előtérbe nyomulását. Elmond egy esetet amikor egyik városi törvényhatóságban egy ellenzéki virilistától meg akartak szabadulni és e célból leszállították az adóját. A kővetkező ciklusban tehát már nem volt tagia a törvényhatóságnak. Jánossg Gábor: Politikából adót még nem szállítottak le. Farkas Géza: Azt alig hiszem, hogy ellenzékinek az adóját leszállítják. A zaj és vihar egyre fokozódik. Györki: A magyar közigazgatás a mindenkort kormány pártszervezete. Óriási lárma a jobboldalon. Grieger Miklós papképviselő: Ebben igaza van Györkinek! (Nagy mozgás a kormánypárton.) Györki: A belügyminiszter javaslata kezes bárányokká akarja átalakítani a törvényhatóságokat. (7aj.) Ezután az ajánlási rendszerről beszél, ami közben nagy boirány Györki Imre: Mirevaló a névaláírások hitelesítése? De a miniszterelnöknek más a célja: a megfélemlítés, a zaklatás. Azért kell a sok raffinált. eszköz, piert nem merik megkérdezni az 1929 március 7. országot, mit tart Bethlen, miniszterelnök kormányzati rendszeréről. Nagy lárma támad a Jobboldalon. Bethlen miniszterelnök váratlanul közbeszól: — Debrecen már megmondotta, pedjg titko-; san választott 1 Györki Imrének erős pirosság ömlik el arcán' és látható indulattal kiáltja a miniszterelnök felé; — El kell mondanom nyíltan, hogy amíg ön és pártja naponta őt gyűlést is tartott, nekem ax egész választási kampány alatt egyetlenegy gyűlést engedélyeztek. Bethlen mosolyogva hallgatja az éles kifakadást' Györki Imre: Elmondtam már és újra elmondom itt, hogy a miniszterelnök ur az ígéretek űzőnével áltatta a választópolgárságot. Györki nem juthatott tovább, mert a kifaka-1 dását elnyelte a kitörő lárma. A jobboldalon) valamennyi képviselő kiabálni kezd. Györki Imre: A hivatali presszió egész arzenálját mozgósították ellenem hatósági emberek, forgalmiadóellenőrők jártak a választópolgárok nyakára. Bethlen miniszterelnök megint közbeszól: El-) mondta, de nem mondott igazat! Györki Imre láthatóan feldúlva kiabál át a nü-] niszterelnöknek: — Csak igy tudott ön: Magyarország diktátorai több szavazathoz jutni. Álljunk ki eggenlő fegyverekkel, ne pedig nemtelen eszközökkel harcolva* OrkánszerO vihar támadt ezekre a szavakra. J Bethlen miniszterelnök válósággal farkasszemet] nézett Györki Imrével, akit az elnök energikusan rendreutasított Györki Imre: Az érdekképviseletek tagjai a ifiváros tőrvényhatóságában nem szerepefnek a tőlük elvárható módon. Legtöbbször hiányoznak« Ez a rendszer tehát nem vált be. Nem helyesli az örökös tagok rendszerét sem, mert ezzel csak a főrendiházi rendszert akarják átplántálni a megyékbe. Osztályszempontok irányították a kormányt akkor is, amidőn megtagadta a nőktől a választhatóságot. Végül határozati javaslatot nyuj< tott be, amelyben kérte, adják vissza a törvényjavaslatot a bizottságnak, amely azután az általános titkos választófog szellemében köteles legyen tanácskozni és átdolgozni a javaslatot. Az Interpellációk ~ során Beggmegi Kiss Pál elmondotta, hogy Hajdú-] szo&oszlón a rendőrség egyes képviselőtestületi tagoknak megtiltja, hogy a közgyűlések tárgy-, sorozatának egyes pontjait előzetesen megvitassák^ Ez az eljárás teljesen igazságtalan és nagyon sérti az önkormányzatot Scitovszky Béla belügyminiszter: Tulajdonképe! elvi kérdés eldöntéséről van szó. Egyébként h az ügy felebbezés folytán hozzá kerül, amint r méli is, az elvi kérdésben döntenie kell és mii den bizonnyal a fennálló törvények értelmében! jár el, mert szerinte is működhetik politikai pártj alapszabály nélkül abban az esetben, ha nem klub^ szerűen alakult meg. (Helyeslés.) Válaszát tudomásul vették. | Bárdos Ferenc a vas- és fémmunkások országos szövetsége szolnoki helyi csoportjának a megalakul Iását tiltó alispáni rendelkezést tette szóvá ésj orvoslást kér. , Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette^ hogy az alispán véghatározatában a fennálló rendelkezéseket nem értelmezte helyesen és ő a felebbezés során engedélyezi a szolnoki helyi csoJ port alakulását. Végül Bródg Ernő a házadómenlességről szólí törvényjavaslatot sürgette, utalva arra, hogy az építkezésnek ideje már igen közel van és nincs idő a halogatásra. Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy a lelkiismeretes munka az oka annak, hogy eddig a javaslat még nem került af Ház elé. Péntekre magához kérette a főváros veze« tőségét és ez alkalommal tárgyalják meg a f» várost érdeklő kérdéseket is. ' A mexikói felkelők elfoglalták Monterey városát Mexikó, március 6. Hivatalos kijelentések megj erősitik, hogy Monterey város a felkelők kezére jutott, akiknek Escobar tábornok vezetése alatl álló csapatai nagy fölényben voltak a kormánya csapatok felett A kormánycsapatok heves küzj delem után, amikor már parancsnokuk is elesetq kénytelenek voltak visszavonulni. Parisból jelentik: Az Intranslgeant londoni Jfc! lentése szerint Mexikóban szigorú cenzúra uralkodik. Az ellenséges tábor saját szempontjából tuloptitnisztikus híreket terjeszt ugyan, mégis meg-j állapi Iható, hogy Monterey város elfoglalása nagjj siker es a kannán^ «áw» SAUWJS g»p&6.