Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-06 / 54. szám

1929 március 8. Siftf/W* ^V \ TT«lszl3 ¡üalkmerö Kass&afwtás Az egyllí Seíitrő ssóval tartatta a rendőrt, társai hősiben meg• íurtáR a WerWeim sxólaényt (A Délmagyarország munkatársától.') Kedden délelőtt jelentették a szegedi rendőrségnek, hogy Kiskunfélegyházán keddre virradóra kifeszítették és feltörték egyik nagyobb gabonacég Wertbeim-szekrényét. A betörők a legtökéletesebb munkát végezték. A Wertheimszekrény tiz centiméter vastagságú -páncélzatát valósággal szétszedték. A kasszafurók a Wertheim-szekrényben több mint hétezer penOB készpénzt találtak, amit magukkal vittek. rA nyomozás adatai szerint a betörők már I este nyolc órakor hozzáláttak munkájukhoz. A J gabonacég irodájához közel rendőr posztol. A betörők egyike este nyolc óra után megszólította a rendőrt, tüzet kért tőle, majd cigarettával is megkínálta. Az ismeretlen hosszabb ideig próbált a rendőrrel elbeszélgetni, aki végre is gyanút fogott és otthagyta a bőbeszédű ismeretlent. A többi betörők, akik társukat az uccán hagyták, ezalatt nyugodtan végezték el munkájukat. A betörést reggel fedezték fel és az eddigi megállapítások szerint a betörök Szeged felé menekültek. Andor Zsigmondot a Járásbíróság kedden Isméi felmentette Felmentéssel végződön a voíl színigazgató összes ügye CA Délmagyarország munkatársától.') Dr. Máthé Gyula járásbirósági alelnök előtt kedden délelőtt zárult le az utolsó Andor Zsigmond ügy. Andor Zsigmond színigazgató Szegedről való távozása után — mint ismeretes — egymás után indultak meg a pörök, amelyek azonban kivétel nélkül felmentéssel végződtek. Így felmentéssel végződött kedden délelőtt az utolsó bűnügy is, amelyet Deutsch 'Albert szegedi kereskedő jogtalan eltulajdonítás és hitelezési csalás címén indított Andor ellen. Andor 1000 pengővel tartozott Deutschnak. Fizetni azonban ismeretes nehéz helyzetében nem tudott, amire halasztást kért. A kért halasztást megkapta, végül pedig hitelezőjének Faragó.íéla váltókat adott. Deutsch azonban a váltókat nem fogadta el, hanem feljelentést telt Andor ellen. A feljelentés szerint Andor eladta színházi díszleteit, pénzt kapott értük és ennek ellenére Faragó-féle váltókkal fizetett. A szegedi járásbíróságon már többszőr tárgyalták az ügyet, legutóbb tanuk kihallgatását rendelték el. A keddi tárgyaláson a feljelentőt dr. Pap Róbert képviselte, Andor képviseletében dr. Schwarcz József jelent meg. A tárgyalás adatai alapján dr. Weisz Tivadar ügyészségi megbízott a jogtalan eltulajdonítás vádját azonnal elejtette, a hitelezési csalás vádja alól pedig a járásbíróság felmentette Andort, mert nem nyert bizonyítást, hogy An. dor Zsigmond a legkisebb szabálytalanságot is követett volna el. Ezzel bezáródtak az Andorpörök, Andor Zsigmond egy fillér nélkül, de egy sereg, .—* felmentéssel távozott el Szegedről. Negyedórás üzemzavar a villamíelepen Kedden esíe Isméi söiéíség borulj Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.) Alig egy héttel ezelőtt a kora esti órákban éjszakai sötétség borult Szegedre. A villanylámpák félhétkor hirtelen kialudtak és csak félórai szünetelés' után indult meg újból az áramszolgáltatás. Akkor az üzemzavart az okozta, hogy a nagy áramfejlesztőgép valamilyen mótíon kikapcsolódott. Teljesen hasonló körülmények között kedden este ugyancsak félhét tájban újból világítás nélkül maradt Szeged. Ez az üzemzavar azonban szerencsére mindössze tizenöt percig tartott. A' villanygyár vezetősége a következő felvilágosítást adta: — Az üzemzavar egyik uj gépünk próbaterhelésénél állott elő. Ez a gép előre nem látott hibából kikapcsolódott és emiatt volt az üzemzavar, amit negyedóra alatt rendbehoztunk. Páltv Dániel emléke B Csak most látjuk igazán, hogv ki voltál te nekünk (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden volt Pálfy Dániel halálának első évfordulója. A szegedi iparosok Kőrmendg Mátyás vezetésével nagyszámban zarándokoltak ki az elhunyt iparosvezér sírjához, ahol Kőrmendy Mátyás tartott beszédet. Kinn volt a sirnál dr. Pálfy József tanácsnok is, az elhunyt fivére, valamint a Pálfy-család tagjai. — Eljöttünk a sírodhoz — mondotta Kőrmendy Mátyás — és hoztunk néhány szál virágot, a virág mellett elhoztuk mélységes fájdalommal telitett szivünket, mert csal: most látjuk igazán, hogy ki voltál te nekünk, most tudjuk igazán értékelni azt a titánt nagy munkát, amelyet te végeztél ezért a jobbsorsra érdemes magyar iparostársadalomért. Eljöttünk elpanaszolni, hogy sorsunkat egyetlen lépéssel sem tudtuk előbbrevinni, hogy a te nagy terveidből semmit sem tudtunk megvalósítani, rettenetes nehéz helyzetünket ma sem akarják megérteni és hogy napról-napra rosszabb a sorsunk. Te jól ismerted a magyar iparost, tudtad, hogy j^TZAÜ^ tKKÖR RUM KONYAK milyen törekvő, hazáját szerető szorgalmas rétege a magyar társadalomnak és mégis mindenkitől elnagyatva, vagy talán illetéktelenektől körülvéve állunk itt a terhektől roskadozva. Arra kérjük a magasba szállt lelkedet, hogy a világot kormányzó miniszterelnök előtt, a jóságos Isten előtt tolmácsoljad künyörgésünket, hogy több terhet ne engedjen már ránk rakni, hanem ami alatt roskadozunk, attól is szabadítson meg. — De nem panaszkodunk tovább, hiszen sírodhoz megemlékezni jöttünk, megemlékezni rólad, vezérünkről, akinek teste itt, e sirban nyugszik, de emléked, az iparosságért végzett nagy munkád emléke örökké él szivünkben. Most pedig idézek a temetésedkor elhangzott beszédekből egy szakaszt. »Pályafutásod mégis tragikus volt, mert a mindennapi élet küzdelmeiből csak a köznek értek gyümölcsök és mialatt beért a kalász, te rajtad végigszántott az élet Mig el nem múltál, sok érdemetlen sebet kaptál és csak most, a sírodnál bontakozott ki a te igazi nagyságod. A te sorsod is igazi magyar sors tehát, úgyszólván a magyarság sorsa, amelyben mindannyiunk reménye és vigasza csak a feltámadás.«. Kőrmendy Mátyás beszédét megilletődve hallgatták az iparosok, akik ar-nMn virágokat és koszorúkat helyeztek a sírra. öowe Hon* Peredi ]u n{e, a Rabszolgavásár a .Sárga liliom" Peredi Judllh-Jának nagy fi'mle, a rénteVtől a Belvárosiban Opd küzdelmei a Déli Sarkon Páris, március 5. Az Excelsior Russel Owennek, a Byrd-expedició egyik tagjának rádiógramja alapján ismerteti az expedíció legújabb eseményeit és helyzetét. Byrd hajója, a City of Newyork, amely Igen kritikus helyzetben volt, három napig kétségbeesett küzdelmet folytatott az elemekkel, mig végre biztonságba jutott. A hajó kötelei és árbócai, valamint a hajóhíd és a fedélzet kemény jégpáncéllal volt borítva, úgyhogy állandóan baltával kellett széttörni, nehogy a hajó valamennyi része egyetlen darabbá fagyjon össze. A City of Newyork segítségére kiküldött Eleanor Bolling segélyhajó kénytelen volt visszafordulni, mert a tenger előbb befagyott, mint ahogy számították. Valószínű, hogy decemberig nem lehet az expedíció számára sem élelmet, sem más utánpótlást szállítani. Szerencsére azonban jól el van látva nemcsak élelmiszerrel, hanem benzinnel is, ami lehetővé teszi, hogy a déli sarkra repülőgépen kirándulásokat tegyenek az expedic^ tagjai. Bányászsztráik Salgótarjánban Salgótarján, március 5. Salgótarjánban szombaton sztrájkmozgalom kezdődött. A bányaigazgatóság a mult hónap közepén felmondott 5í0 munkásnalt. A muukások erre a felmondások visszavonását kérték és mivel ez szombatig nem történt meg, 12 áknábaji sztrájkbaléptek a bányászok. A sztrájkról a bányaigazgatóság azt a felvilágosítást adta, hogy azoknak az idénymunkásoknak az elbocsájtása történi meg, akiket az őszi és a téli szükségletnek megfelelő nagyobb termelés biztosítása végett vettek fel. A tél elmultával az idénymunkásokat minden évben elbocsájtják. Azokat a munkásokat, akiknek nagyobb családjuk van, visszavették. Levél a villamosról Mélyen'tisztelt Szerkesztő url Szíveskedjék n. b. lapjában helyt adni az alábbi néhány sornak, amellyel — ugy vélem — közérdeket szolgálok. 'A villamosvasutról, különösen pedig annak alkalmazottairól szeretnék néhány szót szólani. Talán mindjárt az influenzajárvány aktualitásába kapcsolódhatok bele ¡az alábbi megfigyelésemmel. A kalauzok különös előszeretettel keresik fel menetközben a kocsi első peronját és ilyenkor meglehetősen hosszú ideig nyitva tartják a kocsi mindkét ajtaját. Ilyen körülmények között a »kissé« csípős szellő hamarosan kisöpri a kocsi belsejéből az utasok által megfertőzött levegőt. A krónika persze akkor volna teljes, ha az utazóközönség által kifizetett orvos- és gyógyszerszámlák összegét is ideírnám, mint közvetlen folyományát ennek a bacillusüzésnek. A napokban történt meg velem a következő kis történet: a vezető nem tudta a megállónál megállítani a kocsiját s a rögtönzölt síkfutással éppen hogy csak fel tudtam kapaszkodni a pótkocsira, melynek mindkét ajtaja tárva volt, igaz viszont, hogy ezzel szemben — bár a pótkocsi kalauza megadta la füttyjelet, egy állomással tovább szállított, mint óhajtottam. Az elfogultság vádjával illethetnének, ha a villamosvasút alkalmazottainak jő tulajdonságairól nem emlékeznék meg. Ilyen például az az udvariasság, amellyel egyes kalauzok a hölgyeket a kocsira felsegítik. Ebben azután néha olyan vehemens kötelességtudást árulnak el, hogy sokszor napokig tartó foltok maradnak a felsegített hölgyek karján» Köszönettel és kiváló tiszteletlel: S. A.-né,