Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-03 / 52. szám

1929 március ü. DÉLMAGYARORSZÁG M nélmagyarorssság regénye MEIRINfí: A NYH6ATI ABLAK ANGYAL 'Azután halkan beszélni kezdett s gégecsatornájából ugy hangzottak elő a szavak, mintha sörét peregne üveglapra, mialatt a levegő hallható sziszegéssel távozott oldalt, a kendője alól: »Hem, hem, tisztelt mecénásom... tehát mégis csak kegyed bizonyult a gyengébbnek! Sajnálom, tisztelt barátom, őszintén sajnálom! De én csak az erősebbnek szolgálhatok. Tudja, hogy ez jellememnek egyik jellegzetes tulajdonsága. Sajnálattal visszatérek az ellenpárthoz. Az ön érdekében mindössze annyit tehetek, hogy ezt megmondom. Remélem méltányolni fogja nyíltságomat Én a magam részéről ugy látom, hogy elvesztette az ütközetet Mindazonáltal fogadja szerencsekivánataimat, ühüm... hogy is mondjam... gavalléri minőségben kivívott győzelméhez. — Engedje meg, hogy ezúttal el is búcsúzzak öntől, az üzlet hiv, legalább is ugy vélem. A kávéházban hallottam, hogy valami gazdag idegen Chilebői megvette az Elsbethstein romot. Talán találni ott még több elásott régi tőrtl Dr. Gertrter Tivadarnak hívják az urat, én a magam részéről még soha nem hallottam róla. Tehát mélyen tisztelt barátom« — kezével bucsut intett — »tehát: kellemes halált kívánok!« Képtelen voltam, hogy felemelkedjek, képtelen, hogy bármit is feleljek. Ajkáról még leolvastam a búcsúszavakat: »A' vörössipkások szívélyesen üdvözlik önt!«, aztán szertartásosan meghajolt, tekintetében a pokol diadalmas gúnya fénylett, kiment az ajtón. Többé nem láttam viszont. • Gertner Tivadar! — Ez volt az első gondolatom, amikor újra magamhoz tértem. Gertner Tivadar? — Hiszen megfulladt a Csendes Óceánban! Vagy nem voltam eszméletnél, amikor Lipotin kiejtette nevét? A' gyengeségtől újra elszédültem s visszaestem fekvőhelyemre s mikor végre mondhatatlan kinnal felkeltem, szilárdan meg voltam győződve, hogy a játszmát végleg elvesztettem s hogy menthetetlenül ki vagyok téve a pusztulásnak, amelyről nem tudtam, hogy hol és mikor fog utolérni, de amelyet annál sötétebbre festettek rossz sejtelmeim. Unokaöcsém Jolin Roger halotti maszkja lebegett egy pillanatra szemem előtt. ó mily leírhatatlan könnyedséggel, milyen nevetségesen gyorsan vett le a fekete Isais a lábamról! Nem irom le azt a feneketlen szégyenérzetet, megcsalt férfiasságom és hiúságom dühét és ami mindennél rosszabb saját hülyeségem fölött érzett mérhetetlen elkeseredésemet, ami ezekben az órákban elfogott... Mit tegyek? Hívjam Janet? Éreztem, hogy szivem minden porcikájával vágyódom utána, de legyőztem magam cs hallgattam. Nem szabad őt háborgatnom az örök élet országában! így tehát újra visszahanyatlottam ágyamra, mozdulatlanul elterülve s vártam az éj jövetelét. Éjjel két órakor Assja újra nálam feküdt s minden ugyanugy játszódott le, mint előző éjjel. Újra azzal ámítottam magam, hogy én megváltom őt... minden, minden ugyanugy történt! Ettől a pillanattól kezdve érzékeimmel teljesen a szukkubus hatalma alá kerültem. És j lelkem és eszemnek abban a kétségbeesett küzdelmében, amelyet megmérgezett érzékeimmel folytattak, végigszenvedtem az anakoréták és szentek összes megpróbáltatásait, a megkísértés összes kínjait, az utolsó cseppig, az utolsó pillanatig, amelyben az edény vagy cserepekké törik, vagy pedig Isten maga rombolja szét a bőrtönt. Néhány szóban elmondom az utolsó pillanatok történetét. Egy pokollal kezdődött. Assja Chotokalungin minden alakjában eljött hozzám — nappal is —, finom és vad lelke minden csábító erejével elbűvölt, királynői meztelensége, melynek szépsége egyre ragyogóbban bontakozott ki a legészveszejtőbb tökéletességig, teljesen rabul ejtett Assja Chotokalungin mindenütt jelen volt. Leírhatatlan kínokkal sikerült néhány varázsszót találnom, amelyekkel el tudtam űzni. Ilyenkor a meg nem értett szerető melankóliájával hagyott magamra, szemrehányás nélkül, bocsánatért esdeklő tekintettel; csak a legnagyobb fáradsággal tudtam megkeményíteni szivemet., ellentállni ennek a szomorúságnak... De röviddel utána újra láthatóvá vált, a körülöttem lévő tárgyaltban jelent meg tükörképalakban: a szekrények politurájábau, ivópoharam víztükrében, egy r-enge fényében, az opálosan vak ablaküvegben, csillárom prizmáiban, cserepes kályhám glazurjában. — Kínom megszázs :urosodott, mert Assja érzékeimnek csak egy másik síkjára vonult vissza, de azért ép olyan közeli volt emésztő tüze. Ha előbb el akartam űzni magamtól... most vágyódtam utána, két ellentéles érzés kínozott, kívántam és gyűlöltem... Végül is emésztő érzéki moli ósággal Lipotin firenzei zöld tükre elé léptem, amelyet már régebben, elfordult arccal, betakartam j volt. attól való félelmemben, hogy mint egykor Gertner bárátom, Assja fog egyszer kilépni belőle — a tükör elé léptem, feltakartam s végleg elvesztve önuralmamat, belenéztem: Ott állt a tükörben, mintha élne, meztelen kebleit felém tárva, szemei a szient szűz tekin- [ letével bocsánatért esdekeltek. Irtózatos féle- | lemmel megéreztem: ez a végem! Összeszedtem végső erőmet és vad, zavaros jj dühvel ököllel belesujtottam az üvegbe, mely ezer szillánkká zúzódott szét. De a cserepekkel együtt képe százszorosan belehatolt vérembe, melyet égelett és emésztett, mint a csalán. És körülöttem a földön az összetört tükör ezernyi szillánkjainak mindegyikéből csak Assja nézelt rám: Assja, Assja, a meztelen, az emésztő, a mohó, a halálos nő! És levált a tükrökről, mint egy fürdőző, aki kiszáll a vízből, minden oldalról, mint a szirénák hada, körülfogott ezernyi testének illatos leheletével— Körülöttem a levegő telítve bőre illatával, soiui ennél álomszerűbben édesebbet, tüzesebbet, tavaszibb illatot nem éreztem! — Csak a gyermekek tudják, hogy az illat mennyire el ¡un kábítani és milyen boldogságba ringat... A sir széléről még utolsó pillanatban visszarázott egy gondolat: eszembe jutott, hogy még birtokomban van a tör, őseim, a Hoel Dhatok tőre! A MOST MEGJELENT, , ¥iö RECEPTET TARTALMAZÓ. , színes kípekkel illusztrált M ÖETKER-FÉLE RECEPTKÖNYVEI ÁRA 30 FILLÉR HAA „ FŰSZERESNÉL NINCS,FORDULJON KÖZVETLEN H0ZZÁT1K DIOETKERAJ BUDAP£5T,V!I|,C0NTI"U.^ > Vájjon a puszta gondolattal lehet-e tüzet csiholni? Mintha a tőrre való emlékezés tüzet hívott volna elő a földből, hirtelen egy óriási lángoszlop csapott ki, sziszegve, mint a robbanó lisztpor, az egész szoba felizzott... Belevetettem magam a láng kellős közepébe. És ha eleven testtel elégek... át bell jutnom rajta, el kell érnem a tőrt, meg bell fognom... Hogy hogy jutottam át ezen a tűzfalon, nem tudom, de átjutottam, elértem dolgozószobámat! Az ezüstkazettából kiragadtam a tőrt! Görcsösen magamhoz szorítottam, mint egykor John Dee, amikor a koporsóban feküdt! Bartlett Greent, aki hirtelen előttem termett és ki akarta ragadni kezemből, egy iszonyatos ütéssel, ellöktem... Leszáguldtam a lépcsőn, át a lángtengeren és a fojtogató füstfelhőkön. —teljes erőmmel és testsúlyommal a bezárt ajtónak vetettem magam, amely dörögve kivágódott... Friss hideg éjjeli levegő simogatott. Szakállam és hajam el van pörkőlődve, ruháim üszkösödnek testemen. (Folyt, köv.) Reklámcikkeink március 1-től 10-ig: Férfi divat magánkötő. csíkos és kockás, kitűnő minőség j Férfi selyem magánkötö, divatszlnekben ... I Fór fi gummi sokai tartó bőrrel, garantált fó minőség Valódi Gillette önborotva készülék j \aí öves Harisnyatartó, divatszlnekben .... I Mosó selyem női Harisnya minden divatszlnben \öi seiyem flórHarlsnya, garantált Hibamentes Női dlvatclpő, szllrke és drapp színekben ... P --4S P 1-20, jP ISO P—-50í P —'•70Í P 2-8© P 3-70l P l-90{ P 12-SO, P 14Pámi Nagy Aruitáz,§Szeged, CseMcs ucca és Kiss occa sarok. \ 0 viiágislril amerikai WITTE -motorok Pelróleum-üzemre, 2 lóerőtől 30 lóerőig terjedő nagyságban, ^ivqlfyuk, körförészek, fatörzs-fűrészek stb. meghajtására szegedi raktárunkról azonnal szállíthatók! Olcsó és megbízható Üzem! MogyotorazógI vezérképviselet: Szeged, Feketesas ucca 22. szám.| 5251 Gépkereskedelmi Rt. Telefon 14-28 és 20—31.