Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

VH> • , ML . iJiJ mdLÍCj.U£> A. Belekapcsolódott azonban a témába dr. Csonka Miklós adóügyi szenátor. •— A város nagyon sok pénzt elkölt — mondotta • - a szinészszerződésekkel szerződési illetek ciméD, pedig a jelenlegi rendelkezések alapján ezeket az összegeket megtakaríthatná. A megtakarításnak az lenne a módja, ha a város nem kötne formális szerződést, hanem egyszerű tanácsi hatá" rozattal alkalmazná a színtársulat tagjait Ez a i tanácsi határozat pótolja a szerződést és illetékmentes. A tanácsnak és a polgármesternek is az első pillanatban nagyon megtetszett az ügyes adóügyi ötlet, de később, néhány percnyi megfontolás után a polgármesternek mégis elment a kedve tőle. Hátha pörre kerül a sor? így azután nem spórolja meg a város jövőre sem a szerződési illetékeket. Or. Szlávik Péler főorvos meréiaylőiémek megvizsgálják elmebeli állapotát A dühöngő fiatalember az ügyészségi fogházban is zavartan viselkedett (A Délmajgarország munkatársától.') Dr. Szlávik Péternek, a Társadalombiztosító főorvosának merénylőjét — mint már megírtuk — rendőrségi kihallgatása közben letartóztatták és az igycszség fogházába kisérték át A' merénylő, Szegő Imre, már a rendőrségen ís olyan izgatottan és idegesen viselkedett, hogy kihallgatását félbe kellett szakítani. Szegő még a kihallgatást végző rendőrtisztet is sértegetni kezdte, amire a kapitányság vezetőjének utasítására Szegő Imrét letartóztatták és az ügyészség fogházába kisérték át. Az ügyészségi fogházban Szegő ismét dűhöngeni kezdett. Tört, zúzott, nekirohant őreinek, úgyhogy kényszerzubbonyt kapott. Az ügyészség elnökének intézkedésére a dühöngő • Szegő Imrét a Csillagbörtön elmemegíigyelő I osztályába szállították. SE kevemesi forgalmi adóhivatal sikkasztó főnökét négynapi tárgyalás után két és félévi börtönre ítélte a törvényszék (A Délmagyarorszáy munkatársától) A szegedi törvényszék Vtfef-tanácsa négynapi tárgyalás után csütörtökön délben hirdetett Ítéletet Wickl István volt kevermesi forgalmi adóellenőr hivatali sikkasztási ügyében. Wickl István 1924-ig a makói péuzügy igazgatóság tisztviselője volt, amikor azzal a megbízatással küldték ki Kevermesre, hogy ott állítsa fel a forgalmi adóhivatalt. Wickl István eleget is tett megbízatásának és két esztendőn át vezette is a hivatalt, amikor egy váratlan rovancsolás alkalmával rengeteg visszaélést fedeztek fel. A vizsgálat adatai szerint Wickl körülbelül harmincötmillió koronával károsította meg a kincstárt. A sikkasztásokat ugy követte cl Wickl István, hogy a forgalmi adótömbők egyes lapjait meghamisította, eltüntetett egész tömböket is és szándékos elszámolási hibákat követett el. A vizsgálat során Kevermesen kidobol tatták, hogy akinek birtokában forgalmi adókirovásról szóló blokklap van, az szolgáltassa át a vizsgálatot vezető hatóságoknak. A kevermesi polgárok többszáz ilyen másolatot vittek be. A másolatokat később összehasonlították az eredetiekkel és igy kétségtelenül megállapították, hogy Wickl a legnagyobb arányban követte cl a sikkasztásokat. A törvényszék a négynapos tárgyalásou kilencven tanút ha[lgatott ki, akik mindenben igazolták a vád megállapításait A véd- és vádbeszédek utáu a törvényszék Wickl Istvánt két cs félévi börtönre itéltc. Az itélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. II kiüldözött szabadkai magyar birok megünneplik bebörtfinüztetésük 10 éves évfordulóiát Dr. Zombory Ien8 ffiiigyészfeelyeltes a Dé Magyarország nwnkafársának elbeszélte a szabadkai tragikus eseményeket ('.-1 Déhnagyarország munkatársától j A szerb megszállás előtti szabadkai tőrvényszék volt birói és ügyészei március másodikán Budapesten gyászünnepélyt rendeznek. A magyarságukért bebörtönzött birók és ügyészek e napon meggyújtják az emlékezés mécseseit mert 10 éve lesz annak, hogy a hűségesküt megtagadó birók és ügyészek a legkegyetlenebb cs legmegalázóbb bebörtönzést szenvedték cl. A börtönbe vetett majd kiutasított birók meghurcoltatásuk után a szük határok köze szorított csonkaországban széledtek cl. A törvényszék nagynevű elnöke, Polgár István a budapesti táblához került. A budapesti ügyészségnél nyert beosztást a büntetőpörökben sokat szerepelt Miskolezy Ágost ügyész és több más kiváló bíró és ügyész is. Szegedre került a szabadkai ügyészség volt vezetője, dr. Zombory Jenő is, aki előbb Szegeden az ügyészség elnöke, majd helyettes főügyész lett. A jelenleg Szegeden működő birók közül még dr. XVeisz Aladár, dr. Bistyák Ferenc és dr. Shiczák István táblabírók szenvedték végig a felejthetetlenül gyászos szabadkai napokat. A szabadkai gyásznapok még nem kerültek bele a magyar történelem lapjai közé. Az ott történtek felett, az akkori idők robajszerü változásai közben hamar napirendre tértek, pedig a szabadkai magyar birók és ügyészek mártíromsága külön fejezetet követel magának azokból az időkből, amikor egyszerre porba hullott minden, ami magyar volt. At elmúlt tíz esztendő távlatából dr. Zombory Jenő főügyészhelyettes, aki maga is aktiv szenvedője volt ezeknek az eseményeknek, olyan frissen emlékszik vissza a szabadkai gyásznapokra, mintha azok csak tegnap történtek volna. A megszálló szerbek rongyosan cs kiéhezve 1918 november 18-án vonultak be Szabadkára. Rendezetlen hordák voltak ezek, akik az első puskalövésre szétfutottak volna. De hol volt akkor a magyar katonaság. A szabadkai magyarok és buuyevácok megdermedten nézték a történteket. Es a s győző« szerbe!: ellenállást nem találva nyugodtan kezdték meg »átalakító« munkálataikat A magyar hivatalok egyelőre tovább működtek. A megszálló szerbeknek senki sem tett hűségesküt. Az első időkben a szerb katonai hatóságok még nem folytak bele az »átalakítás* munkájába és a magyar tisztviselők tudni sem akartak a naponta megismétlődő szerb ukázok törvényességéről. De ugyanez volt a helyzet a többi délvidéki városban is. így teltek azután a hetek anélkül, hogy a bíróságok, vagy a vasút régi magyar adminisztrációja megváltozott volna. A szerbek azonban, amikor látták, hogy hatalmuk megerősödött, először Szabadkán próbálták ki erejűi mindenhatóságát. A kezdet első intézkedése nagyon radikálisnak látszott A szabadkai magyar törvényszék bíróinak, ügyészeinek és kezelőszemélyzetinek fizetését egyszerűen beszüntették. Ezekben as Ínséges időkben egy szabadkai gazdag földbirtokos annyi pénzt kölcsönzött a törvényszék és a: üaijészséa vezetőiének. hogy abból ki lehetett fizetni a megélhetés biztosítására szükséges járandóságokat. A szerbek amih kor megtudták a magyarok segélyezését, más kiéheztetési eszközökhöz folyamodtak. Az ügyészség fogháza részére nem adtak pénzt amire dr. Zombory Jenő ügyészségi elnök Szegedről kért és kapott pénzt a foglyok élelmezésére. A szerbek ezután bizonyos előre meghatározott tervvel dolgoztak. Megszállták az ügyészségi fogházat és dr. Zombory Jenőt lemondásra akarták kényszeríteni. A szerbek megbízásából Stojkovics Dusán ny. szerb bíró jelent meg dr. Zombory Jenő előtt, hogy 161« az ügyészség vezetését, átvegye. A nehéz helyzetbe került magyar ügyész válasza egyszerű volt: — Csak a magyar igazságügyminiszter rendelkezésére távozok helyemről, vagy pedig a szuronyok hatalma folytán. — Az előbbit nem tudom teljesíteni, dc az utóbf bit uiajd megpróbáljuk — hangzott el a fenyegető válasz. A hatalmi kérdés ekkor már nagyon kiéleződött. A törvényszék teljes ülése mindenben szolidaritást vállalt dr. Zombory Jenővel és ugy határoztak, hogy abban az esetben, ba a szerbek dr. Zombory Jenőt vezető állásából eltávolítják, a szabadkai magyar biróságok működésüket beszüntetik. Dr. Zombory Jenő hiualalában azonban méff aznap katonai készültség jelent msg, hogy az ügyészség átadásánál közreműködjön. A kiváló főtisztviselő azonban még ekkor is vonakodott eleget tenni a parancsnak és csak akkor távozott hivatalából, amikor főbelövéssel fenyegették meg. Az ügyészi hivatal átadása könnyek között történt. Mindenki sírt a hivatalban. Dr. Zombotu Jenő ekkor már tudta, hogy mit hoz a holnap. Másnap a vezető ügyész lakásán katonák jelentek i meg és vitték a rendőrségi fogda felé. A fogdából az irattár helyiségébe került, .uncly nemsokára megtelt a letartóztatott magyar bírókkal és ügyészekkel. A magasállásu főtisztviselők két napig a földön aludtak és fejpárnájuk régi iratcsomők 'voltak. A két rettenetes nap után porkoláb kopogtatott az ajtón. A szerb megszálló csapatok tábornoka azt követelte, hogy a letartóztatott birók és ügyészek adják ki azt a három egyént, akik kölcsönt szereztek a tisztviselői fizetések kifizetésére. A parancs megtagadása esetén — mcgtizcdelés les? — hangzott a szigorú parancs. A bírák és ügyészek erre összeüllek és ugy határoztak, hogy az összeség érdekében eleget tesznek a parancsnalc és még aznap tudomására hozták a tábornoknak, hogy a kölcsönt dr. Polgár István, dr. Weisz Aladár és dr. Zombory Jenő szerezték meg. A kölcsönadót azonban nem adták kiA szerbek megtorló intézkedése természetesen a szabadkai állomás perronján szorongtak. Egya szabadkai állomás perronján szorongottak. Egyegy tisztviselőnek husz kilónál nagyobb málhát nem volt szabad magával vinnie és mehetett mindenki amerre látott. Dr. Nagy Ödön szabadkai ügyvéd néhány hónap múlva felsőbb megbízásból visszahívta a kitoloncolt magyar birókat ds ügyészeket Szabadkán az uj rendszer az igazságszolgáltatás munkáját teljesen megbénította. Dr. Nagy ödön azonban kikötéseket tett Dr. Zombory Jenőnek nem tanácsolta a visszatérést, pedig ugy sem válaszolt egy magyar biró sem levelére. A kitoloncolt birók és ügyészek azóta csonkaországban helyezkedtek cl és tiz év után március 2-án ismét összejönnek Budapesten, hogy megemlékezzenek a szabadkai szomorú napokról. (n.) intelligens hölgyeket alkalmazunk tix fizetéssel és külön jutalékkel, akik főbb családoknál kiválóan alkalmas kis részletfizetési eladásnak szorgalmasan utána fámák. Állandó biztos megélhetés! Érdeklődés: a Tisza-szálló oóriásánál. /