Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

1929 március 31. DÉLMAGYA ROB«ZAG 15 B. 37 PASZTA" PÁLYÁZAT a folyó évi március &ó 15-én lejárt pályázatunkra rengeteg, nagyon ötletes vers és reklámgondólat érkezett be. Ez a körülmény arra indított bennünket, hogy a nagyközönség szeretetéi és a „Kakas-pasziáf>oz" való ragaszkodását méltányolva, as ©tsasáas pengős futaimat 18 dijban osszuk szót Ez alkalommal a következő pályázóinkat díjaztuk: Baján: Jfj. Solti Sándor, Szarvas G.-u. 3/a, P 20.—, Budapesten: Szoboszlai János, Császárfürdő, P 50.-, Csepelen: Matyi József áll tanitő, P 30.-, Debrecenben: Kiss Anna egyetemi hallgató, Darabos-u. 37, P 50.—, Karsai Sándornő, Szent Anna-u, 27, P 20—, Katz Regina, Arany János-u. 3, P 20.—,. Gyűrött: Németh János, Csokonai-u. 9, P 30.—, Kreizinger Ferenc, Frigyes-laktanya, P 20.—, Spitzen Gyurka" Kossuth Lajos-u. 60, P 20.—, Kaposvárott: özv. Herr Jánosné, Fő-u, 40, P 20-, Kispesten: Albertffy János, Eggert-u. 60, P 30.—, Kisvárdán: BicS. kei Etelka, Rákóczi-u. 16, P 20.—, Pesterzsébeten: Horváth Mihály, Wesselényi, ucca 99, P 30.—, Sátoraljaújhelyen: Szöllősi Erzsébet, Andrássy-u., P 20.—, Sze, feden: Berger Sándor, Zrinyi-u. 10, P 30.—, Szolnokon: Csibrán Erzsébet, VI11^ Béke-n. 8, P 50.—, Tiszafőlduárott: Gombos Ilona, Lukács B.-u. 203, P. 20.—, Újpesten: Stütz Margit, Nádor-u. 62, Kertváros, P 20.—. 1929. évi Junlus hó 15-Ikl befejezéssel pedig ujaíbl* 500 pályá^aíoí hirdetünk! Tárgy: Talpraesett reklámötletek, jelmondatok vagy reklámversek, amelyekkel röviden, do annál meggyőzőbben kell kifejezésre juttatni a „Kakas-paszla" felülmúlhatatlan minőségét. Pályázni lehet akár a folder-nyomtatvánnyal, akár levélbea Benes Testvérek vegyészeti gyár rí. Győr cimére. Minden pályázathoz 5 (öt) »KAKAS-PASZTA« doboznyitót kell mellé, kelni. Minden dobozon szabadalmazott nyitó van. Csak olyan pályázatot veszünk figyelembe, amelyhez legalább 5 drb nyitó van mellékelve. Ne fogadjon el tehát „Kakas-paszlól" doboznyitó nélkül! Mit atl a fá azöregeknek, 1 WjJFd # intézet , özvegyeknek és árváknak Irta: Dr. cserzy Mihály. fier^eli Anzelm Károly verseibei! Félélei Sem nem éjjel, sem nem nappali félig élve, félig halva illatozni csókoltak rá valamelyik ravatalra. 1Jaj, hogy as én fohászomra árnyak köde meg se retten, jaj, hogy én sem hajnali tényt sem sötétség nem lehettem. Ptros, puha szirmaimon harmat, lepke sosem remeg, jaj, csak azért bimbóztam, hoy^ koporsóba szögezzenek. Jaj, hogy minden oltár etőtl esedezve leborultam, jaj, hogy még csak vágy a fövőrt s bomló tetein már a multam* Haj, hogy amit én vallottam, 1 másoknak lesz öröksége s féligélő, félighalott véremből zug föl a béke« Jaj, hogy fájón megálmodott kicsinyem is másnak gagyog, jaj, hogy siron, szürkületben vt vagyok, csak mesgye vagyok. Falusi imádság *Az alkony sir s a lombokon halk, remegő fény szüremlik téged várlak s ájtatosan mondom el az esteli imát, i Te adod a hitet, a dalt, amig a drága rögöt szántom,I pulin ágyban rád gondolok < s tiéd á legszebb miatyánkonu Te adod a meleg partot, | mit kacagó habok árja mos, tiéd a völgy s a dus mező csak a te csókodtól harmatos» Fehér felhő a szüzfátyol, mely az égen selymesen fon át? és hajnali szellő veti 1 meg néked a nászi nyoszolyáu Csillagos ég a kösöntyüd és te örülsz, ha a hold nevetf lehullok a szelid földre & pihegve ejtem ki a neved* Téged látlak bércen, sáron és sziklán, mit a patak ellep? te vagy a nap, a sir s tstenC imádom, hogyha megölellek* 1 . ' Kóbor gazda Ttááldoztam hus2 esztendőt, aki ismer visszaretten, bujdostam a szűz mezőkön s vetni-valót gyűjtögettem, fiámszakadt az égi zápor, esirás, tikkadt nyári éjen, fölserdültem s uj határig nyújtózott a ter ebéig enu Becéztem a rabok kinját s beárnyalt a szomorúság, csikó-vérem föllobogott « megejtettem puha húsát, {Vándorbottal barangoltam , s barnára sült sovány térdem, mentem, mentem s nagy utamróí végre is a rögig értem. 'Aludtam a domb tetején, tűnődtem a kis csodákon, vénült arcom s lassan, lassat telt meg csak a hátizsákom. Rááldoztam husz esztendőt!r, aki ismer visszaretten, \ bujdostam a szűz mezőkőü' « vetni-valót gyűjtögettem. • Teljes három hónap óta életben van már az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosítás és az érdekeltek még alig tudnak róla többet, mint tudtak a törvény megalkotása előtt. Ennek a tájékozatlanságnak az oka az a másfélezer paragrafus, amely az Országos Társadalombiztosító Intézettel kapcsolatban intézkedik. A munkaadók lényegében ismerik az őket érintő tudnivalókat, azokból a fizetési meghagyásokból, amelyeket havonként kézbesítenek nekik. A készülő alapszabály szerint pedig, ha a megadott fizetési határidő alatt nem eszközlik a befizetéseket, a havi 2 százalékos késedelmi pótjárulékon felül ellenük minden hónapban az esedékes öszszegért végrehajtást fognak vezetni. Az érdekelteknek az a része azonban, amely a Társadalombiztosító Intézettől szolgáltatásokra vár, sokkal kevésbé igazodhat el a paragrafus-rengetegben. Valóságos tudományágat létesítettek a társadalombiztosításból úgyannyira, hogy az alkalmazott tisztviselőknek is szakvizsgát kell tenniök, mielőtt az ügyvitelbe beállítanák őket. A biztosított tisztviselők és munkások természetesen nem lehetnek vizsgázott ismerői ennek a magas színvonalú jogalkotásnak és így kénytelenek bizalommal elfogadni azokat a megállapításokat, amelyeket az intézet rájuk uézve hoz. Nem lehet elhallgatni a Társadalombiztositóról, illetőleg az ügyvitelt ellátó tisztviselőkről, hogy egésjen rendkívüli nagy munkát kell ellátniok annál szerényebb iizetésért, mert csak jellemzésül említem meg, hogy egy-egy biztosítottnál, csupán az öregségi biztosítási ágazatban 27 rovatot kell kitölteniük minden bejelentésnél. Es ez a haj talmas adminisztráció még mindig nem nyújt lci hetőséget az érdekelteknek arra, hogy a rájuk vonatkozó előjegyzésekről információt, vagy ellenőrzést nyerjenek, mert a biztosítottnak nincsen a kezében a befizetett járulékokról semmiféle okmány. Ez alkalommal a biztosítottak részéről igényelhető szolgáltatásokat kívánom rövid lcnyeaükbcn ismertetni. Az uj biztosítási ágban öregségi járadékra igényjogosult az a biztosított, aki 65. életévét betöltöUc, utána legalább 400 járulékhelet befizettek és varománya ép. A járulékhét az a hét nap, amelyre a biztosított után járulékot fizettek. A váromány viszont azt jelenti, hogy ha a biztosított után valamely naptári évben tizenháromnál kevesebb hetijárulékot róttak ki, megszűnik a biztosítottnak az a jogosultsága, hogy a biztosítási szolgáltatásokat igényelhesse. A várományt havi 50 fillér elismerési dij fizetésével fenn lehet tartani. Hogy egy példával éljek, ha valaki egy naptári évben nem tölt el 13 hetet olyan alkalmazásban, amelyben biztosítási viszonyban áll, ugy havonként 50 fillér elismerési dijat kell befizetnie alioz, hoev a korábbi biztosítása részére el ne vesszen. Rokkantsági járulékra igényjogosult az a biztosított, aki állandóan rokkant, legalább 200 járulékhetet befizettek érte és akinek várománya ép. özvegy] járadékra igényjogosult az elhunyt biztosított felesége, ha férje a 200 járulékhetes várakozási időt már betöltötte és várománya ép volt, jogosult továbbá a már nyugdíjban lévő járadékos felesége, mindkét esetben, ha a feleség 65. életévét betöltötte, vaüy állandóan rokkant