Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

1929 március 3L DfiLMAGYARORSZAG IS Párisi levél Adyról Párjs, március. Quartier Latin; szük uccában fezük kis piuce. Ajtaján francia-angol felirás invitál be s igér történelmi nevezetességeket Cégérül egy csomag francia kártya van ajtajára festve, fölötte egy bóléstál. Ez a »La Bolisc, melyről fiatal Párlst járó diákok szerelmesen súgják, hogy ö szeretett idejárni, ő. Ady Endre. Róla beszél Georget prix-fixe-e, a Hotel des Balcons a rue Casimir-ban, a Szajnapart. Beülök a hideg kis pincébe, hogy egy bock sör mellett róla gondolkozzam. • Eszembe jut egy főszolgabirő frissen kelt levele: Költeményei hazafiatlanok. Eszembe jut egy dékáni levél: Ady-ünnepély nem szerencsés gondolata Miért mondta Melich János: »Ha nálunk az Ady-kultusz belopódzik tanáraink gondolatvilágába s vele az iskolába, akkor sohasem kerül vissza Máramaros és Erdély sója, a Tátra fenyvese, Gömör vasal« (Szarvasi ág. hitv. gimn. ért 1925/26.) Mért voltak ezek »sok-sok vád és ócsárlás botránykövei?« (Szetei E. Újpesti áll. reálgimn. ért. 1927/28.) Mert ostorba vágta szavát, mert kiáltott olyanról, mit látni nem szabad, mert idegen »nagy« céloknak vérpadját mutatta, mert erősen, fajon át is Ember* volt! Háború előtt prófétai fenség volt, valót mondott, fajbünökről beszélt Mondani merte, odadobta: »Svábokból jött magyaroknaU Én nem vagyok magyar?« Kétségbeeséssel kiáltott jövendölt Előre nézett £s fekete eshetőséget látott: »Rossz a világ itt: dacos Huntev Álmodva vivja a régi csatát. Veri a Jövőt: balladát akar. Balladát, balladát.« ős magyar vétkek — könnybe fult sorok. Hallotta az uj halálhirdető harangot, mely zengett* bukott a másokért hullni menőknek. »Ezer és ezer évek óta Mindig a Halálba loholtak«,'. Miért? Miért?« Félt és gúnnyal próbált ébreszteni. Hátha Inégis?! »Parlament kell ennek az országnak? Kancsuka, nem parlament!« (Menjünk vissza Ázsiába. (Ady-könyv, 40. ol.) Ez sárdobás volt, de milyen sár? a próféta lelkek tisztító sara.« (Szetei.) Látta a Véget, a Bukást, a dalolva Megtörést és Üáltott: »Nótázó bűnök, hetyke gazság Törik szakad és csak azért is^ Halál hivás. 4 Csuhaj: ez a magyar vigasság. Nem elég e fájón üvöltő, könnyben gúnyolódó magyarság? Vétek, hogy látta mind a két véget, la jót és a rosszat, a meghalást a telt pohárral és a páva hirdette ragyogó napkeltét? Továbblépett? Tul mindenen nagy barátságot akart! Üdvözölte a fajon át az Embert, az összedolgozót, a kevert véren át az ujjászületőt, ki az ő céljára törtetett. Haladt és ő volt a messze-magasban csillanó vir lorlacsucs. Előbbre látott, messzebb sejtett Kilengések, vétkek, bűnök ezek? Pártharci eszközzé esztergálták. Kétoldalról verték. A maradik, a tulhaladók. Az istenkeresőt, a bűnbánót a vadul Istent-kérőt, a tudattal megtérői atheistának hirdették. Nagy vádolással kapaszkodtak bele a továbbjutni akarók. Az 5 testén, aranyszaván át a felkapaszkodottak, a sokcimesek, a lenni akaró erőtlenek. Az utókori nagykalaposok, az igazak és magasak kitaszították, vádolták a holtat; ki betegen élt, hazafi nem volt, bajt hozott, ki kitört a sorból és elől hirdetett. Jól futó agarak inakba harapnak, kínokkal szavakat mondatokká tőrnek és nem látják a követ, mely már visszahullt. A zseni halott. Zseni kell ki értse, vagy semleges, •agy szerető lélek. Az látja őt tisztán, mindenen át egyet, karikás mély szemmel, önön-vert aggyal, féltő kézzel, féltő szóval, öt látja tisztán, Ady Endrét. • Csend, senki sincs már. Kimegyek a Szajnához lés a túlsó parton tizenegyet üt az igazságot őrző óra, tizenegyet az igazat, ugy ahogy nálunk is ütni fogják jó meleg szavak az igazat, a kiérdemelt igazat. Érzem a halott hangot; »Leplét bár váltva öltse, vesse: Az én világom nincs már messze.«: (E- 3) Dra^kwáaoft clpa 17- Nőt lakk jiáafoscttia' QQЮ

5Ц2 Elsőrendű. fekete 4 ¡T^SO férf i jelclpo lakkorral1 I ~ Ю

!2Ei9ŐrendúfbЦ^*. HÓferfr magas OC ©C 1

90 m Q5 _ Noi lorisnuák^ 1 Clsórctuül női-fekete és barna jidntosclju5 Elsőrendű, női fekete jiáatosdjvő lahkdiszszcl Elsőrendű női barna pdttiosci-p lakkdisisjel Drajqt -pántos, dipatciiiő i mm 973 KODAK! fényképező film LIEBMANN láíszerésznéL Nagy választék kigyóbör dival cljiőbken/r Eredeti juirisi modellek! Szeged, Kárász ucca 14. szám. A másodlilc éve Eredményeit, fiíbáte és Kötelességei* (A Uélmagyarország munkatársától.) A házikezeléses szinház második éve is tulvan a főszezonon. A nyilvánosságnak egyenesen kötelessége rámutatni, ha volt, a fejlődésre, ha van, a fejlődés irányái-a és felsorakoztatni mindazokat a körülményeket, amelyek a fejlődést akár kedvezően, akár hátrányosan befolyásolták. Egyről semmi esetre sem szabad letenni: a szinház iránt való szeretetről, amely érdeme szerint értékeli ezt az intézményt, anélkül, hogy túlértékelné, amely távóltart személyeskedést, vagy személyekkel kapcsolatos szempontokat és amely nemcsak a legszórakoztatóbbat, hanem a legszebbet és legértékesebbet is követeli a város és a közönség részére. Azok a követelmények, amelyeknek hangoztatása és követése a szegedi színházban hagyomány volt, fokozatosan megállnak a házikezeléses rendszerrel szemben. A szegedi színházban sohasem akarták megbolygatni a vállalkozó színigazgatók vállalati érdekeit, de nem engedték meg nekik, hogy ezeknek az érdekeknek a szolgálatát a dráma elgáncsolásának és az operett-egyeduralom megterem* lésének árán szolgálják. Az ilyen kísérletet csirájában elfojtották. Lényegesen változott azonkívül a helyzet az utóbbi 10 évben annak következtében, hogy nagyszerű opera-kultusz fejlődött ki. Palágyi Lajos tudvalevőleg azért volt kénytelen távőzni, mert nem akart operát játszani. Almássy Endrének minden olyan kísérlete, apiely az opera eljelentéktelenitésére irányult, csődöt mondott és az ő idejében módosították a szerződést olyan irányban, hogy az operatársulatot illetően a régieknél lényegesen nagyobb követelményt támasztottak. Andor Zsigmond virágzó operakultuszt teremfeff meg, igazgatása alatt világnagyságok fordultak meg a szegedi színpadon és szerepeltek elsőrendű, oepraházak teljes együttesei. A múltnak ezek az emlékei, bevált rendszerei és hagyományai köteleznek. De kötc-: lez a fejlődés parancsa is. Szegednek végre (el kell emelkednie valamennyi többi vidéki szinház fölé és át kell menni az országos köztudatba,, hogy a szegedi szinház jobb, mint bármelyik más vidéki város színháza. Nem szabad megtörténni, hogy művészi versenyre a színtársulatunkat más vidéki városok igazgatói egyenlő esélyekkel hívják ki. Kötelez azonban a házi kezelés is, még pedig halaszthatatlanul. A házikezeléses szinház legelsőrendü kötelessége, hogy most már maradéktalanul teljesítse mindazokat a művészi követelményeket, amelyeket a magánvállalkozóval szemben már 10 év előtt is támasztoltunk és amelyek egy része ma is, a házikezeléses rendszer második évének vége felé várja a kielégítést. Kötelessége a házikezelésnek a színházat továbbfejleszteni és elvezetni a majdan általánosan! elismert művészi fölény stációjához. * Ezeknek a szempontoknak az előrcbocsájtása után vizsgáljuk meg közelebbről a házikezeléses szinház második évének eseményeit a már emiitett csoportosítás szerint • Ámult évben nem egyszer adtunk határozott kife. jezést annak, hogy a szegedi házikezeléses színház nem áll azon a művészi színvonalon, amelyet joggal meglehetett volna kövelelni. Joggal Kellett kifogásolnunk a társulat megszervezésének hiányait, valamint azt, hogy a műsor összeállításában túlságosan forszírozták a könnyű műfajú darabokat. Tilta-i kítffti kfiU.cttA látva a Ua&^jkussk niajdum lel*