Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-31 / 73. szám
1929 március 31 DÉLMAGYARORSZIG II a számolt megvilágításában Irta: Dr. Landesberg Jenő. Ha az 1928-as év fizetőképtelenségi eseteit a számok világában vizsgáljuk, ugy elénk tárul az a súlyos teherpróba, amellyel az ország kereskedőinek és iparosainak oagji nehézségek árán meg kell küzdenie. Az 1928. évi fizetőképtelenségi statisztika 1927-hez képest majdnem 100 százalékos emelkedési tüntet fel. Ha ennek okát vizsgáljuk, ugy rájövünk arra, hogy a fizetőképtelenségi «»etek túlnyomó részét legfőként a tőkehiány, a vásárlási képesség leromlása, a közterhek, a házbérek emelkedése, a fogyasztási terület csökkenése, az exportlehetőségek minimális volta okozzák. Nemcsak uj, számottevő tőke nélkül alakult cégek, de elég jelentékeny számban jóhirü kereskedők is megakadtak fizetéseikkel és az esetek nagy számában oly jóhiszemű adósokkal állunk szemben, akik éveken keresztül pontos fizetők voltak és akik valóban csak a nehéz viszonyok áldozatainak tekinthetők. Gyökeres javulást itt az általános gazdasági helyzet javulása hozhat: uj munkaalkalmak teremtése, a fogyaszlóképesség fokozása, a közterhek mérséklése: oly követelmények, amelyekre minden számottevő gazdasági tényezőnek törekednie kell. De a hitel terén is szükség volna reformokra, a hitelnyújtás tekintetében pedig nagyobb rendszerességre. A túlhitelezések mellőzése: mindenekfölött szintén oly követelmény, ami hozzájárulhatna az általánosan kivánt javulás előmozdításához. A fennébb országos vonatkozásban elmondottak vonatkoznak természetesen az ország miuden egyes részére is, bár természetes, hogy a számok egyes helyeken más és más tanulságot nyújtanak. A szegedi kereskedelmi és iparkamara keJKelében alakult Hitelvédő Egylet működése Játerjed "Bácsbodrog, Békés, Csanád—Arad— Torontál és Csongrád vármegyékre. Bácsbodrog vármegyét érthetetlen módon a szekszárdi törvényszék az Országos Hitelvédő. Egylethez csatolta és igy e vármegyére vonatkozó statisztikai adataink hiányoznak. Egyébként is Bácsbodrog vármegyének illetékes kamarájához, hitelvédelmi szempontból, történő visszacsatolására a szükséges lépések megtétettek. Tgy tehát alább csupán Békés, Csanád—Arad— Torontál és Csongrád vármegyékre vonatkozó statisztikai adatokat nyujthatjuk és azok'böl állapithatjuk meg a rideg számokból jelentkező tanulságokat. A fizetőképtelenségek területi megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Békés vm. tíz. Csanád vm, Sz. Csongrád vm. Sz. Békés Békéscsaba Békéssámsom Gádoros Gyoma Gyula Gyulavári Kondoros Kőrösladány Nfezóberény Orosháza tízarvas Szeghalom tízentetornya Tótkomlós Battonya Csanádapácza Csanádpalota Földüák Kovormes Kunágota Makó Medgyesegyh. Mezőkovácsh. Reformátuskovácsháza Csongrád 1 Hm.-vásárhely 3 Szeged Szentes 19 i 63 32 37 összesen tehát 122 kényszeregytess'égi ügy roit folyamatban e háx-om vármegyét illetően ugy a szegedi, mint pedig a budapesti Hitelvédő Egylet előtt. Ha e száraz, számszerű adatokat vizsgáljuk, ugy érdekes megállapításra juthatunk. 3 Nevezetesen valamely község, avagy város for- • galmi jelentősége éppen fordítottan viszony- j lik a kényszeregyességi ügyek számához. Oly helyeken ugyanis, ahol élénkebb kereskedői avagy ipari forgalom van, ott a kényszeregyességi ügyek száma emelkedik, mig, amely községnek vagy városnak kisebb a forgalma, ott a kényszeregyességi ügyek száma csekélyebb. ..Ez azt bizonyítja, hogy a kisebb forgalmú helyek kereskedői avagy iparosai óvatosabbak a hitelek igénybevételénél, egyszersmind azonban a hitelezők is óvatosabbak ily helyeken a kihitelezéseiknél. Utalunk ehelyütt például a fenti kimntatásban foglalt Szeged és a békésvármegyei Békés község statisztikai adataira. Amig Szegeden a fizetőképtelenségi esetek száma a mult évben összesen csupán 19 volt, a mintegy 29.000 lélekszámot számláló Békés községben a kényszeregyességek száma 15 volt. Ugyan e példát mutatja Makó városának Medgyesegyháza községgel történő összehasonlítása is. A mintegy 38.000 lélekszámot számláló Makó városában a mult évi kényszeregyességi esetek száma 8 volt, addig a 6000 lélekszámot számláló Medgyesegyháza községben a kényszeregyességi esetek száma 5 volt. Tudvalévő ugyanis, hogy Medgyesegyháza község igen erős kereskedői és ipari centrum. Hetivásárai kisebb országos vásárral érnek feL Kétségtelen azonban az is, hogy Makó városában a hitelviszonyokat más tényezők is lényegesen befolyásolják. Folytathatnók ezt az összehasonlitást tovább is és azok mind a fenti megállapítást igazolnák. Érdekes megállapításra enged következtetni a fizetőképtelenségi eseteknek, foglalkozási ágak szerinti megoszlása is. Fizetőképtelenségben voltak a következő kereskedők: Agyagáru 1, cipő, bőr 7, ékszer 2, fa 2, fűszer 27, gabona 5, gyógyáru 1, papir 2, textil 53, üveg 2, vas 3. Az iparosok közül pedig: kovácsmester 1, kocsmáros 4, malomvállalkozó 3, müszövő 1, szabó 4, vendéglős és szálloda 4. összesen tehát 105 kereskedő és 17 iparos volt fizetőképtelen. Ha ez összeállítást vizsgáljuk, ugy rájövünk arra, hogy azokban a szakmákban, ahol különösebb előképzettség nélkül, esetleg kisebb tőkével és kedvezőbb hitelviszonyokkal lehet elhelyezkedni, ott nagyobb a fizetőképtelenségi esetek száma. Ehelyett csupán a fűszer- és textilkereskedelemben előállott fizetőképtelenségi esetekre kell utalnunk, amely szakmában több volt a fizetőképtelenségi esetek száma, mint a többi szakmában együttvéve. Természetesen, ez mind még nem jelenti azt, hogy a kereskedelmet képesítéshez kelljen kötni, csupán egyedül azt tanúsítja a számadat, hogy a látszólag legkönnyebb kereskedelmi szakmát is csupán megfelelő gyakorlattal és kereskedelmi ismeretekkel lehet folytatni. Ugyanezt az eredményt mutatja az ipari szakmában előfordult kényszeregyességi esetek száma is. Ott is a látszólag könnyebb Amíg on alszik, a Darmol dolgozik. Ma este. mielőtt lefekszik, vegyen be Darmolt ég holnan regpe' jő kedv e és friss erővel ébred. A Darmol «yógyitia a sz krekedést. megkönnyíti az emésztést, megakadályozza a ezálllrrgben való lerakódást, a roszsngu leheletet, a fáradtságot és idegesedeet. Ezért van szüksége Örmek és gyermekeinek Darmolro, az ideális esoE«y dunuz ára 1-24 petieő és meghatt|a ar B 13 kóládé» hashajtára esész csal-dot. kocsmáros- és vendóglősiparban előfordult kényszeregyességi ügyek s^ma egy hiány fele, az összes ipari szakmákban előfordult kényszeregyességi esetek számának. Érdekes megállapításra juthatunk a kényszeregyességi ügyek tárgyalása során elért eredmények számszerű adataiból is. A folyamatban volt 122 ügy közül egyesség jött létre 62 ügyben, meghiusult az egyesség 55 ügyben, egyéb módon pedig megszűnt 5 kényszeregyességi ügy. A létrejött egyességek száma nem mondható igen kedvező eredm<ánynek. Ennek legfőbb oka az, hogy az ügyek megfelelő előkészítés nélkül kerülnek a Hitelvédőf Egylet elé, amelynek tárgyalásait elég rövid' idő alatt be kell fejeznie, de módja, sem alkalma sincs, hogy az egyesség megkötését forszírozza, igy azután végeredményben az egyesség meghiusul. Ez a körülmény pedig semmiképen sem szolgálja a hitel érdekeit, mert hiszen a bíróság előtt újból kezdődik az eljárás, közben pedig egyre fogy az adós vagyona, a költségek szaporodnak és igy a hosszadalmas eljárásnak végeredményben sem a hitelező, sem az adós, hasznát nem látja. A jelenleg tárgyalás alatt lévő reformjavaslatok főleg e hosszadalmas eljárás kiküszöbölését célozzák, hogy ez azonban a gyakorlatban minő eredményt fog majd felmutatni, az még a jövő titka. Csupán a teljesség kedvéért közlöm még azt, hogy a Hitelvédő Szerv előtt megfordult kényszeregyességi ügyek aktívája 3,617.000 pengő, passzívája 5,633.000 pengő volt. A fizetőképtelenségi eseteknek számokká l történt megvilágítása szerves összefüggésben van általános gazdasági helyzetünkkel. Igy a fizetőképtelenségek száma" tekintetében is csak az általános gazdasági viszonyok javulásától, egy átgondolt és tervszerűen keresztülvitt gazdasági program megvalósításától és a tőkeképződést szinte lehetetlenné tevő közterhek lényeges csökkentésétől várható ered' mény. L SCHfSTZ Mmü fazoszatoisfa Soimgyi H. 15., k eszi ti a legmodernebb fűzőket haskfitükel és minden e szakmába vágó készítményeket, sj ENAISS