Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

1929 március 31. DFXM AfiYABOllSZAG 5 IP—TT I Telefon 146. OlCSÓ tüzelőanyag. Telefon 146. A mát ms'dnem m'nienki által fcmerl, pékeknek is igen afkaimas kittfnő irinőspqü 994 keményfafürészhulfadék 500 kg vételnél P3-- árban 100 kg-kint bázboz szállítva kapható Somló Mór fakereskedő, Piriül körút 35 »OUrkopps »Aulomoto« »Lucifer«,»Sleyer«, »Amerlcán« a világversenyek gvflz esei minftsiígben utóií b tetlen Gyftrl Arak! Gummlk, alkatrészek legolcsóbban. 871) gyermelclcocsi'k e^sztbb kiviielben reklám árason — Árjegyzék ingyen. Kardos István u'ódin« Csekonlcs u. 5. Olcsón és iófi étkezhet Korona u. 15. s«. a. MenU 3 téti étel SO flll. Terjedc mes étlap. — Kihordásra bö adagolás. — Els&rangu magyar konyha. — Tisztán kezeit hárikoszt. — Abonálva árengedmény. — Szíves láto atáit kér Szabó Albert, étkezd« tulajdonos. 625 Kagvszabásu húsvéti táncest hétfőn a Munkásotthon tánciskolában. nealepett* f mii mm ? Uf tánckurzus kezdődik április hóban. Az, olvasó rovata! Mikor Szelik vissza a házhelykiosztás eljárási költségei! ? Tc^intptcs Szerkesztőség! Megkérem önöket, szíveskedjenek b. lapjukban szóvátenni, hogy Vásárhelyi Béla tanácselnök ur — inint az OFB által kiküldött bíró — közbenjárásával történt házhelykiosztásból kifolyólag azok, akik szomorú anyagi viszonyaik folytán nem voltak képesek a nekik juttatott házhelyet átvenni, illetve kifizetni. — amit még 1928 november első napjaiban megállapított a bíró ur —, azok kapják már végre visz>sza a tőlük még 1927. márciusában eljárási költség cimén beszedett, illetve a városi főpénztárba befizettetett 30 pengőjüket, vagy valami levonással a n&radékot, mert mégis csak különös, hogy a nrult év november óta, léhát 5 hónap múlva sem intézik el a visszautalást, holott mindanyn.yiunkuak, akik nem vehettük át a házhelyet, nagy szükségünk lenne erre a 30 pengőre is. Valahányszor eziránt érdeklődtünk, mindig csak azt a választ adták fent a városházán, a tanácselnök ur volt irodájában, hogy »majd vissza lesz u'alvat, mert emiatt felterjesztést kellett előbb tenni. Csakhogy ugy látszik nincs senki, »Ki a dologgal törődjék, vagy az OFB-nál megsürgesse ezt a dolgot, mi pedig várhatjuk tovább a két és félév óta befizetett 30 pengőnk visszafizetését. Szívességüket köszönve: A sok várakozó nejben *gy Igen rászorult. Tiníaíaríó* az iskolába! Tekintetes Szerkesztőség! Nem akarom itt kifejteni, hogy mennyire különbözik a mai iskola a régiektől, csak arra mutatok rá, hogy szinte előírás, hogy a diákok mindennap vigyenek magukkal az iskolába tintát Sőt az egyik fiuközépistolába még egy liter vizet és víztartó bádogedényt is kell vinni a rajzórákra festékkeverés céljjából. Méltóztassék most már elképzelni, hogy miképen bukdácsolt a mult hónap jéghideg napjain a sok apró gyermek az iskolába, amikor a könyvek mellett rajztáblát, vizes üveget, bádogedényt és tintásüvegét is kellett vinni, sőt egyikmásik még vinni próbált uzsonnát js. Méltóztassék azután elképzelni, hogy hány télikabát és ruha lett áldozata a tintásüvegnek. Szíveskedjék megínditványozní, hogy tartsanak Ismét tintás üvegeket az. iskolai padokban, mint békében. Ha a konszolidáció megkívánja, be is lehet erősiteni az üvegeket a padba, csak ne kényszerítsék a sok gyereket, főleg a szülőt arra, hogy a gyerek vigye magával mindennap a tintát Az illetékes tanfelügyelő és főigazgató urak bizonyára mérlegelés tárgyává teszik az indítványt. Hiszen Wekerle pénzügyminiszter ur már az adót is megrögzíti, rajért ne lehetne a padba rögzíteni a tintásüveget? Szerkesztő ur kész hive: Rgy kereskedő, abi a padba rögzített tintatartó hive. sP*'^"•VKk- ^ v v.ísatt wtsm húsvéti ünnepeket Oz ápoft ^fiárnoxTúl éó a Jhx minden. Scrái/dncá MM M MWMMMUMNMMMMMÍWMM J Húsvéti beszélgetés a polgármesterrel a város „irattárba tett" legsürgősebb problémáiról A csatornázásra akkor kerül sor, ha megjavulnak a gazdasági viszonyok, a vizellilás szabályozására pedig csak a csatornázás után CA Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi időben nagyon kevés szó hangzik el egyaránt az égetően fontos városrendezési problémákról, amelyekkel nemrégen még az ügyes kortesek állítólagos tömegeket tudtak megmozdítani és fölvonultatni, hogy aztán — tarhonyát és halbicskát vitessenek velük Szeged miniszterkövetének. Ezek a problémák valahogyan leszorultak a napirendről, valahogy »elkoptatott« kérdésekké váltak, amelyekkel nem illik foglalkozni, amelyeket odaadó fejbólintással rá kell bizni az illetékesek hangulatára, jókedvére. Itt van például a csatornázás kérdése, amely hosszú évtizedek óta problémája már Szegednek és amelynek sürgős megoldásáért olyan szokatlanul nagy vehemenciával szállott sikra nemrégen az egyéni érvényesülni akarás. A város hatósága egy-két taktikai lépéssel, látszat-sakkhuzással válaszolt a nagy felbuzdulásra. Ha lélektani meggondolás alapján hitte azt, hogy ezekkel az üres formaságokkal megnyugtathatja a kedélyeket, ügyes lélekismerőnek bizonyult. Mert a kedélyek azóta belenyugodtak abba, hogy — nem történik semmi, hogy marad minden a régiben. Mert hát komoly lépés nem történt ebben az ügyben egyetlen egy sem. Most, húsvét előtt, csupa szokásból beszélgettünk ezekről az elfelejtett városi problémákról dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel. Először a legfontosabb iránt, a csatornázás iránt érdeklődtünk. — A csatornázás? — kérdezte önmagától a polgármester és ugy érzett, mintha valami nagyon távoli, nagyon messze került dolog emlékeit kutatná —, mi is van vele, hol is maradt abba. Ja igen. Fönn vannak az akták a belügy minisztérumban.i A közgyűlés határozatát megfelebbezték, ha jól emlékszem Balogh Lajos is megfelebbezte, de ez nem biztos. Azóta még a minisztérium nem döntött a felebbezés ügyében. De azért megy ez a dolog a maga utján élőm Most majd meg j kell a városnak bizni egy országosan elismert | szakembert a csatornahálózat általános és részletes terveinek elkészítésével és el kell a tervek alapján készíteni a költségvetést is. Ezekre természetesen csakis akkor kerülhet sor, ha a belügyminisztérium jóváhagyja a közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel tudomásul vette a csatornázási szakbizottság által kidolgozott általános csatornázási alapelvieket és utasította a város tanácsát, hogy azok alapján készíttesse el a terveket és tegye meg a további szükséges intézkedéseket. Ezek természetesen már nagy költségbe kerülnek, mert a tervezés esetleg nagyon hosszú ideig eltartó munka lesz. Ha a tervek és a költségvetés ^készül, akkor a megvalósitás már csak a város pénzügyi helyzetén múlik. Az a kérdés, hogy a költségekre tudunk-e megfelelő feltételek mellett amortizációs kölcsönt szerezni és ennek a kölcsönnek az amortizációját elvállalja-e a város közönsége. Hogy meny«nyi idő telik el, amig eljutunk idáig, az egyelőre teljesen bizonytalan, mert körülbelül kétszázötven kilométer hosszú csatornahálózat terveinek elkészítéséről van szó, ez pedig nem gyerekjáték. A közgyűlés határozatát a belügyminiszter minden bizonnyal jóváhagyja. A' jóváhagyás — bár többször megsürgettük — azért késett ilyen sokáig, mert a népjóléti minisztérium szakreferense hosszabb ideia beteg volt. j Ezután a vízellátás kérdésénél? rendezése iránt érdeklődtünk. Hivatkoztunk arra, hogy előbb-utóbb halaszthatatlan lesz már a magasnyomású vízvezeték hálózatáénak az egész város belterületére való kiterjesztése, hiszen napról-napra többen igénylik a körutakon kivül is a magasnyomású vízvezeték bekapcsolását. Ebben az esetben pedig a meglévő vizmütelep és víztorony nem lesz elég a szükségletek biztosítására A polgármester elmondotta, hogy ennek a" kérdésnek megoldása nem tartozik a nehezebb feladatok közé, mert a mély kútfúrás alkalmával a város alatt 5—600 méternyire egy rendkívül széles és bőséges vizrétegre bukkantak, amelyből könnyű szerrel elláthat« iák az egész városi magasnyomású vízzel