Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-03 / 52. szám

DSLMAGYlfiO^ZAG 1929 március H Nyolc napra Ítélték lopásért, de a tárgyalás közben letartóztatták CA Délmagijarország munkatársától.) Tóth Lajos vasúti pályamunkás lopással vádolva állott dr. Ráday László járásbiró előtt A vád szerint Tóth Lajos volt vadházastársától né­hány darab fehérneműt vitt volna el. A jelen­téktelennek látszó lopási ügy azért került a bí­róság elé, mert az asszony összekülönbözött Tóth Lajossal. Elvált tőle, majd bucsuzásul lopás miatt feljelentette. Tóth Lajos a rendőrségi kihallgatása alkal­mával a lopás elkövetését tagadta. Az elvitt ruhanemüeket ő vásárolta. A rendőrség be­szerezte Tóth Lajos erkölcsi bizonyítványát is. Az Országos Bünügyi Nyilvántartó jelentése szerint Tóth ellen a kaposvári törvényszék négy évvel ezelőtt köröző levelet adott ki, de Tóth Lajos közben ismeretlen helyre költöz­ködött és igy nem tudták elfogni. A járásbíróságon Tóth Lajost szombatra idézték meg, hogy a lopási ügyet letárgyal­ják. Tóth bizva igazában és bizva abban is, hogy zavaros előélete nem kerül nyilvános­ságra, megjelent a tárgyaláson és szinte büsz­keséggel mondotta be nevét. Dr. Klein Béla ügyészségi megbízott, amikor a vádlott er­kölcsi bizonyítványába beletekintett, szó nél­kül kiment a tárgyalóteremből, telefonált a rendőrségre, detektívet kért és a mit sem sejtő vádlottat a tárgyalóteremben letartóz­tatta. Tóth első meglepetésében tiltakozott a vá­ratlan események miatt, de amikor felolvasták előtte a kaposvári tőrvényszék köröző levelét, megtört és mindent beismeri. A kis intermezzo után a tárgyalás a vád­lottra nézve rossz eredménnyel végződött. A járásbíróság a kihallgatott tanuk vallomása alapján beigazoltnak vette, hogy az eltulajdo­nított ruhadarabok nem Tóth Lajosé voltak és ezért a vádlottat nyolcnapi jogházra itélte. Az itélet kihirdetése után Tóth, Lajost bőr­tönőrök vették őrizetbe és az ügyészség in­tézkedésére Kaposvárra szállítják, ahol ré­gebbi bűneiért vonják felelősségre. iicücd halála c madása Írja: dr. Szabó László XX. Az ezflstszlntt szörnyeteg Mái* március 8-'án, szombaton reggel jelen­tették is a lapok, hogy »a tápéi kapunál több méter szélességben utászok átmetszik a töl­tést, hogy az Algyő felől hömpölygő ár le­vczcltessék... A Maty gátjainak áttörésére és a hid felrobbantására készletben van a dina­mit. A robbanás után az alsóvárosi erő ki­szélesitendi a lefolyás útját.« Azonban »Boross tervez, Herrich végez!« Hcrrich miniszteri tanácsos nem engedte meg a töltés átvágását és még korainak tartotta a Maty-hid felrob­bantását. A töltés-átvágást csak másnap, szom­baton délután hajtották végre.. Amikor a szil­l$ri töltés és a tiszai töltés között a viz színe már csak öt cs fél hüvelykkel volt alacso­nyabb, mint a Tiszában, Boross Frigyes, aki a Makkos-erdő mellett intézkedett, meghagyta, hogy tegyék őt ladikba és vigyék a tápéi kapuhoz, a vizén át.. Borosst annyira kínozta ¡1 reuma, hogy képtelen volt talpra állni és egy lépést se tudott tenni, ölbe vették tehát és ugy tették a ladikba, de oly szerencsétlenül, hogy eltörték a lábát. De bármennyire szenve­dett is Boross, követelte, hogy a töltés átvá­gásához azonnal fogjanak hozzá. Délután há­romkor kezdődött és este nyolckor ért véget az átvágás, amelyen át azonban a viz egyelőre nem mozdult se kifelé, se befelé. Borosst csak ezütán vitték kórházba, hol sinek közé tették a lábát, — de Boross nem maradt kór­házban, hanem éjjel-nappal szállíttatta magát oda, ahol intézkednie kellett. A vízvédelmi bizottság március 8-iki ülé­sén mindenekelőtt megállapították, hogy az eddig tett intézkedésekkel a várost megmen­teni nem lehet: a kirendelt közerő nem ele­gendő... Obláth Lipót azt ajánlotta, hogy Hód­mezővásárhelyről kellene hozni ezer kubikost. A bizottság azonnal megbizta Obláthot, hogy menjen Vásárhelyre és fogadjon fel ezier kubi­kost. Hogy azután Obláth el tudott-e jutni Vásárhelyre, annak már nincs nyoma. Szekerke József azt indítványozta, hogy rend­szeresebbé kell tenni a munkát s e célból a következő intézkedéseket ajánlotta: ­1. A töltéseken minden kétszáz ölre egy városi képviselő állittassék őrzőül, mellé pe­dig rendeltessék tíz munkás, egy katona (hogy lövéssel adjon jelt, ha segítségre van szükség), busz darab kilenc láb hosszú karó, tiz három hüvelykes palló, husz-husionöt zsák föld, ugyanannyi födő anyag és elegendő szalma. 2. Rekvirállassanak halászhajók és állíttas­sanak a töltések mellé, szintúgy ladikok is. A halászhajókkal a netán bekövetkezendő sza­kadásokat be lehet tömni, ha pedig a töltés megcsúszik, akkor a ladikoknak nagy hasznát lehet venni a karika-töltések készítésénél. 3. Éjjeli őrszolgálatra azonnal ki kell ren­delni a városi képviselőket. Ezeket az indítványokat vita nélkül elfo­gadta a bizottság. Szóba hozták azt is, hogy kevés a katonai munkaerő; Taschler főkapi­tány erre közölte, hogy a töltéseken egyelőre 1176 katona dolgozik. Mielőtt a bizottság szét­oszlott volna, Taschler felhívására mindenki becsületszavára megfogadta, hogy az éjjeli szolgálatból nem vonja ki magát. Ujabb intézkedést tett a kormány is: már­cius 8-án félhivatalosan jelentették, hogy »a MmmMm Ihree Sfars Keverék... 7« kg. P 3*20 Mágnás keverék 7« kg. P 2'SO Sao Paolo keverék ... 7« kg. P 270 1.6 Szeped, Klauzál tér 2, belügyminiszter ur Lukács György teljhatalmú kormánybiztos hatáskörét Algyő és Tápé köz­ségek, Hódmezővásárhely város, valamint" Makó város területére is kiterjesztette; továbbá elrendelte a kormány, hogy Szeged és Vásár­hely városok védelmére, szükséghez képest kényszermunka Csanád- és Csongrádmegyék: közel eső községeiből is igénybe vétethessék.« Ugyanezen a napon a főváros is érdeklődni kezdett Szeged sorsa iránt. Az 1876-iki árvíz­veszedelem alkalmával Szeged segítette Buda­pestet; Kamermayer polgármester most vi­szonzásra készen, táviratozott Szegedre, hogy mire van szüksége a városnak? Pálfy pol­| gármester azt válaszolta, hogy egyelőre csóna­; kokra van szükség. Kamermayer erre a Duna­1 gőzhajózási Társasághoz küldőit, hol azt mon­dották, hogy negyven csónakot már elküldtek, többet a kormány engedélye nélkül nem ad­hatnak. Kamermayer erre magánosoktól szer* zett csónakokat, azokat vonatra tették és száz darab fáklyával együtt lekülték Szegedre. . Férfi és női ruhák, függönyök, szőnyegek, bútorszövetek, ottomántakarók stb. vegyileg tisztítása és minta utáni festése SS SSSflfcSF"** Lucza József feetaefeslő, végy­ti szilié és ágyíoüJIsziltó ipartelepén, SfttóSft Ilaktanya közt.) Telefon 10—75. Fióküzletek: Kazinczy u. 11. (az evangélikus templom mellett.) Telefon 0—94. Gizella tér 3, telefon 10—55. Kiskunfélegyháza, Kossuth ucca 15. ITíiílAMllaMAC!C!&n* Agytolltisztitás előzetes bojelontés után meg is várható. — Ruhákat |«L!ai^IfiaeCj|eS»ÖÜ|Jj. elhozatjuk és haza is küldjük. 194 JfOONSAOOK. LAJOS: ANGYALFÖLD A legnagyobb modern magyar iró szenzációs regénye Budapest külvárosi életéről és a proletár-sorsban élő omber megható élményeiről Ar* tl)7vc P 660 Aranyozott v£sz"nk<№iben P S"8i KÁROLY SÁMDOR: AZ 500-IK EMISLET "Modern fantasztikus regény, amely a, technika, és az emberi tnuaka <üa<íal4t hirdeti A newyorki milliomos nők szerelmi életének; a tőzsde- és péas'­világnák vakmerő riportja Ara ¡űzve P 4«o KT Aranyozott váizonMttsben P 6-an

Next

/
Thumbnails
Contents