Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-27 / 70. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi uaa 22. I. em Telefon: 13—33.^Kladóhlvntal, JtölcííJnhOnyvtör és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 30ö. — Nyomda : löw LIpAi ucca 19. Telefon • 16-34. «»«»«» Szerda, 1929 március 27 V. évfolyam 71. sxétesk wmKmuBBmmmmmsmimmmmi^mm-imm MAKÓ : Szerkeízlösétj és kladóhivalalt Irl ucca ft. Telelőn: ISI. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és hlodöhlvoinl ; AndróíSy ucca 23. Telefon : 49 sz&m. « » « » « » « » « » a háború legválságosabb szakában lett az admiralitás első lordja és a katonáktól magának igényli a győzelem babérait, mert ő volt az, aki a magasrangu katonák és katonai szakértők ellenzése dacára a frontra merte küldeni a tankokat, amelyek hite és véleménye szerint el is döntötték a háborút. Ennek a háborúnak utolsó szakában megszűnt a stratégia és taktika, itt a végső eredmény a technikai felkészültség mértékén és az erőforrások egymáshoz való arányán, vagy aránytalanságán múlott. De Foch mégis katona voil, még pedig kizárólag katona. Mikor a fehérzászlós parlamenterek megjelentek előtte, ő állította fel a katonai biztosítékoknak azt a végtelen listáját, amely belekerült az úgynevezett békeszerződésekbe. Azt mondotta, hogy rája csak a katonai szempontok elbírálása tartozik, azok pedig lefegyverzett Németországot és állig felfegyverkezett Franciaországot követeltek meg. Része volt abban, hogy ez a háború, melyet utolsónak szeretnek az ántánt országaiban mondani, igazi béke nélkül ért véget és az újból fellofcogó tüzeknek csóváit kioltatlanul hagyta egész Európában. A marsall ott fog pihenni Napoleon árnyékában, de a dóm kupolája, amely íölojük borul, a történelem távlatában más mértékelest fog követelni neki, mint Durocnak, vagy Bertrandnak, akiket kizárólag Napoleonhoz való személyes viszonyuk juttatott a megkülönböztetetten nagyszerű temetkezési helyhez. A marsall esete más. Ő nem járulékos személy, hanem önmagáért való lakója a kriptának, melyben minden korok legnagyobb katonai tehetsége pihen. Az önállóság jogcíme talán még összehasonlítást is követel. És ebben az összehasonlításban nem is látszik szerencsés ötletnek, hogy Foch marsallt odatemették Napoleon árnyékába, aki legnagyobb békebontója voit ugyan korának, de a kozmikus lelkek közé tartozott^ melyek egyformán tudnak reagálni az emberi élet minden rezzenésére. A kis káplár nemcsak katona volt, hanem befejezője volt a forradalomnak, törvényhozó volt olyan mértékbeu, hogy kódexe még ma is élő tényezője az európai jogélet nagy részének, le tudta rakni egy olyan közigazgatás alapjait, amely állandóbbnak bizonyult, mint Franciaország változó államformái s a legválságosabb napokban, Moszkva égése után, ráért, hogy utasításokat küldjön haza Párisba a Comédie Française számára. Ezt az összehasonlítást Foch marsall nem bírja ki. Az ö nevét nem fogja szárnyra kapni a legenda és mindenkor nyomasztó teher gyanánt fog reá nehezedni Napoleon koporsójának árnyéka. A napoleoni összehasonlítás méreteit a világháborúnak csak egyetlen hőse állja ki, az ismeretlen katona és az ismeretlen katonák, de nemcsak azok, akiket jelképesen az Arc de Triomphe és a Cenotaph alá temettek a nagyvárosok emberrengetegének közepette, hanem mindazok, akik már-már feledésbe veszve szunnyadnak Flandriától a macedón hegyekig és a Piavétói a Csendes ooeán partjáig. Előfizetési Ara havonta 3-20 vidéken és a IftvAroabaa 3-61», dUlldldSn <">-40 per« - >. egyes szám 16, vasár» és Ünnepnap 24 miér na— 'inwwwiim'wiii pwiii' p iéww i'ii i i'iiiiw 'la'ffiHuiiiiiiiHwmiiiw'iyM wwmimMin iiw piiimiii Pii "up iii'ii ft'W'ini iin hihihi» ihiim iim mm i« i'iiim Napoleon árnyékában Párisban tegnap temettek. Nagy temetés •olt, fényes temetés volt. Költségeire háromszázezer frankot utalványozott ki a pénzügyminiszter, felvonult a nagy katonai parádé, ott volt a köztársaság elnöke, ott voltak a kormány tagjai, az idegen hatalmak képviselői kivétel nélkül és megszámlálhatatlan tömeg. Foch marsallt, a világháború győztesét temették az Invalidusok dómjába egy Napoleon nevezetű másik katona mellé, aki pályafutását tudvalevőleg egy nagy vereséggel zárta le. Mert Napoleon, ha még töltött is néhány esztendőt az óceán magányos sziklaszigetén, tulajdonképen Waterloonál lépett ki a tőrténelemből. Egymás mellett fognak pihenni a legyőzött Napoleon és a győzedelmes Foch, nem is beszélve a kisebbekről, Turenne marsallról, a Bautzennél elesett Duroc tábornokról és Bertrandról, aki a császár iránti ragaszkodásból önkéntes osztályosa lett a szentilonai számkivetésnek. Ha nem volna blaszfémia, akkor még azt is lehetne mondani, hogy Foch volt a legnagyobb közöttük, mert Napoleont is megverték, ő pedig győzedelmes befejezője volt minden idők és koruk legnagyobb háborújának. Már életében si'obrot emeltek neki, szobrának leleplezésén ott volt ő maga is, szemben ült ércbe öntött képmásával és körülötte összesereglett az egész ántánt, hogy lerójja neki hálájának adóját. Nemzetközi elismerésnek még akkora mértékét még nem rakták le élő embernek lábai elé, amekkorában neki volt része a sors és a vak véletlen játékából. Mert hogy mekkorák voltak ennek a marsallnak katonai kvalitásai, azt igazán megbízható mértékkel sohasem fogja a történelem megállapítani. Igazában nem egy hadseregnek, nem az emberek egy bizonyos tömegének a hadvezére volt ő, hanem egy olyan frontnak a parancsnoka, amely a földbe ásva a svájci határtól a csatornáig terjedt. E front mögött a gépeknek, technikai felszereléseknek irtózatos tömege volt felhalmozva és két világrész ezer meg ezer gyára ontotta az utánpótlások anyagát. Vele szemben állott egy másik éppen olyan hosszú front, de már gyengülő erőforrásokkal és a sorvadó emberanyagban egyre nehezebben betölthető hézagokkal. Mikor Foch marssal generalissimusa lett az ántánt haderőinek, már csali idő kérdése volt, hogy a vele szemben álló harcvonal meddig fogja az egyre erősbödő nyomást kiállani. A számok és a technika valószínűségei azt mondják, hogy a mérkőzésnek Foch marsall nélkül is ugyanugy kellett volna eldőlni, ahogy tényleg végződött is. De mert a materialisztikus történetírás is emberekhez kénytelen kapcsolni az eseményeket és mert az embereknek szükségük van bálványokra, az ántánt Foch nevéhez kapcsolta a győzelem emlékét, amelynek görögtüzében minden egyes alkalommal önönmagát ünnepli meg. Senki sem vonja kétségbe, hogy Foch marsall jó katona lehetett. Mindenesetre lehetett olyan jó katonai mesterember, mint ellenfelei, vagy kollégái, akik a háború után tiz esztendővel az emlékiratok és szakmunkák áradatában még mindig nem tudták tisztázni a saját szerepüket és jelentőségüket Igj' történhetik meg, hogy előáll egy egészen közönséges Winston Churchill nevű civil, aki Kei spanyol pilóta leszállás nélkül Bélamerikába repüli (,Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rio de Janeiróból jelentik: Jimenez és ffflesias spanyol pilóták szerencsésen átrepülték az Atlanti Óceánt és minden baj nélkül elérték a brazíliai partot. A spanyol repülőgép, amely hétfőn délelőtt startolt San Sebastíanban és amelyet a pilóták »Nagyhatalmú Jézusának kereszteltek el, kedden reggel tiz óra harminc perckor szerencsésen leszállott a brazíliai Bahia repülőterén. A „Graí -Zeppelin" uíja Kedden délután Jeruzsálembe érkezett (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: Bukarest lakossága kedden egész nap a Gráf Zeppelint várta. A német léghajóóriás, amely vasárnap éjfél óta úszik a levegőben, Krétán keresztül repült Palesztina felé, de Bukarestben azt hitték, hogy már kedden érinteni fogja a román fővárost Csak az esti lapokból tudta meg az • uccán tartózkodó közönség, hogy a Zeppelint I legjobb esetten csak szerdán délutáu várhatják Bukarest fölé. __ A Zeppelin kedden dóhrfáh rátrlepűi a palesztinai Haifa felett, az éjjel folyamáu valószínűleg visszafordul és Ivonstantínápolyon, Bukaresten át, vagy a Duna mentét követve, Erdélyt átrepülve, Budapestet és Bécset érintve tér vissza Friedrichshafenbe. Délután 6 órakor a Gráf Zeppelin Jeruzsálembe érkezett, ahol a lakosság nagy, lelkesedéssel fogadta. newyorki rendfirffinfik fogadásán elfogták a mlllm sikkasztással vádolt fiasikipzgaféf (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.') A keleti pályaudvarra ma délután Budapestre érkezett Richárd Enright, a volt newyorkí rendőrfőnök. A fogadásra sok detektív ment i ki az állomásra^ akiknek közvetlenül a vonat érkezése előtt feltűnt egy izgatottan viselkedő ember. Igazoltatták és kiderült, hogy Reisz Géza 42 éves bankigazgatóval azonos, akit egymillió dinár elsikkasztásávalvádolruak. Előá llitották a főkapitányásgr a és őr izet be vett é k.