Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-23 / 68. szám

<a MHBBnnnHanawMMniMRBgBMHnHH eszközökkel dolgoztak és még a villanyáramot is használhatták, hogy a Wertheim-szekrény falát megfúrják. Természetesen az első percekben felvetődöli a régóta működő Jakusbrmda szerepe, de azután ezt a kombinációt elejtették, mert elképzelhetetlennek . tartják, hogy az üldözött Jakusek bemerészkedtek volna Szegedre és éppen a rendőrség közvetlen közelébe. (A Dőlmagyarország m u p k a t ár s á 161) Beszámolt a üélmagyarország a Szegeden is jól ismert Fischer Miklós nagykereskedő tragikus haláláról. Fischer Miklós, mint velünk most Nagyhrcskerekröl közlik, a gazdasági krizis áldozata. Hosszú évekig volt a nagybecskcrcki főtéren virágzó üzlete, melyet szorgalma, hozzáértése egyre nagyobb arányúvá fejlesztett A háború után azonban a gazdasági válság őt sem kiméltö. Az Eisenstáclter-üzlctet átvette, dc tőkéje lassan felmorzsolódott. Társult, azonban ez sem vált be, társában csalódott és ezt az üzlet anyagilag is megsínylette. Áttért a bizományi üzletre, de ez sem bizonyult rentábilisnak, Fischer Miklós anyagilag összeroppant. Rendkívüli becsületérzete nem tudfa elviselni üzletének válságát, véget vetett életének. DÉLMAG VARORSZÁG Annyi bizonyosnak látszik, hogy a viszonyokkal ismerősök lehetnek a tettesek, akik egy-két nappal az eset előtt alapos terepszemlét tarthatlak és ugy készitették elő a betörés tervét. A detektívek állandó permanencíában vannak, a késő éjjeli órákban razzia is volt, eddig azonban a betörők után nincs semmi lényeges nyom. A becskereki ügyészség intézkedésére csütörtökön felboncolták a tragikus körülmények között elhunyt nagykereskedő holttestét. A boncoláv. alkalmával megállapították, hogy a golyó elöl, « második borda alatt hatolt be és hátul a hatodik és hetedik borda közölt akadt meg. A lövés közvetlen közelről történt, a lőcsatorna irányából pedig arra lehet következtetni, hogy Fischer Miklós önkezével vetett véget éleiének. Továbbra is rejtély marad azonban, hogy a szerencsétlen ember miért beszélt támadásról és gyilkos merényletről. Délután négy órakor megtörtént Fischer Miklós temetése óriási részvét mellett Dr. Niedprman Mór főrabbi búcsúztatta el az elhunytat, akinek elhunyta iránt általános részvét nyilvánult meg. 1929 március 23.' rajzi osztálya Is aggasztónak találta a helyzetet, komoly figyelmeztetést intézett a tiszamenli ármentesitő társulatokhoz és elrendelte a megszigorított óvintézkedések foganatosítását. A tél lassan, szinte észrevehetetlen fokozatokban hajlott át a tavaszba és a Tisza megcáfolva minden számítást, megsemmisítve minden aggodalmat, eddig még a téli medrét sem hagyta el. Nívója alig emelkedett valamennyit, pedig a téli csapadék túlnyomó nagyrésze már elolvadt és elvonult a folyó medrében, a mellékfolyók mentén és a felső szakaszokon a beérkező jelentések szerint már csak a nyomokban van valami kevés hó. Áradás helyett a Tisza szinte abnormálisan alacsony. Évtizedes tapasztalat szerint ilyenkor, márciusban a Tisza mindig rohamosan áradt, majdnem minden évben elérte a négy-öt méteres magassá-" got Az áradás grafikonja merőlegesen fölfelé törő, hogy azután áprilisban ismét lezuhanjon és csak a május—juniusi zöldár emelje föl a nyári nívóig. A vízállás emelkedése most méterek helyett csak centiméterekben fejezhető ki. Egy hét alatt nem áradt többet a víz félméternél és ebből is harminc centiméternyi áradás csütörtökre esik. Csütörtökön érte el a viz nivója a 110 centiméteres magasságot a nullpont fölött, dc megelőzőleg napokig stagnált a víz, vagy legfeljebb öt-hat centiméterrel emelkedett. Az áradás elmaradását a szakértők azzal magyarázzák, hogy a téli csapadék lassankint olvadt meg a folyó vidékein és az erős szelek nagyrészét elpárologtatták, még mielőtt a Tisza medrébe juthatott volna. Az áradás elmaradásának azonban a mezőgazdaságra káros következményei is lehetnek, mert a szelek a talajt is kiszárították. Ha áprilisban tehát nem lesznek esők, igen száraz nyác vár az Alföldre. Modell kalapujdonságaim megérkeztek. 899 VILMA KflLnPSZIlLON, Feketesas ucca 18. Tőrvényesen védjegyezett gjs, garanlAUan megbízható mtnOségtl I „saját kikészítésű &fl pamut kelengye vásznaink" fi országos bevezetésére szillltunk j CT^H fogyasztók részére 23 méteres végekben, postán, bérmentve, utánvéttel, P 1*45 mélerenkéni S I

A me; nem teleifiért a pénzt visszaküldjük. ••iví4H Maufner Vászonáru lerakat ff B133 Budapest, VI., Révny u. J-;.fig| Végérvényesen elmaradta 1 issza tavassei áradása A viz nivója még a normális magasságot sem érte el (A Délmagyarország munkatársától.) Kihány hét- J a hosszura nyúlt és szokatlanul kemény télen tel ezelőtt még komoly árvizveszedelemről beszél- i rengeteg hó halmozódott össze a partokon, a tek Szegeden. Mindenki azt hitte, hogy a Tisza ' mellékfolyók mentén és a Tisza forrásvidékén, a márciusban igen nagy mértékben megárad, mert | hegyek között. A földmivelésügyi minisztérium vizKözépeurópai Biztosító Rt. főképviselete T..efo„ «-10. Zrtayf Sccá 5. Telefon 13—10, Elfogad legelőnyösebben tüz, betörés, üveg, szállítmány, ¡ég, élei és balesetbiztosításokat. 943 Elsőrangú üzletszerzőket felveszünk, kezdőket kioktatunk. Fischer Miklós a gazdasági krizis áldozata Mindenfele emberek November 29-én déltájban érkeztünk Palertnóba. Csodálatosan szép, meleg idő volt, A nap ragyogóan, forrón sütött. A téli gúnya lekerült mindenkiről és az emberek egész nyáriasan jártak-keltek a fedélzeten. Az asszonyok osztályán a virágos szoknyáju tót lányok mezítláb hancúroztak és sikongattak, ha a naptól felmelegedett vas megégette a lábukat. A nagy hajót körülrajzották az apró csónakok, melyeknek gazdái mindenféle kincseket, süteményt, cukrot, citromot, narancsot kínáltak megvételre. Az üzletet természetesen jelbeszéd alapján kötötték meg. Mutogatták, hogy mennyibe kerül a portékájuk. Aki venni akart valamit, spárgát bocsájtott le a hajó oldalán, arra az olasz rákötötte a kis kosarat és beletette a holmiját. A másodszori leeresztésnél a vevő a pénzt tette bele a kosárba. Akkoriban a mi pénzünknek még nagy becsülete volt Szicíliában, mert a korona többet ért a líránál és az eladó az árfolyam-különbözeten is keresett. A vizi boltosok igy szó nélkül elfogadták nemcsak a koronát, hanem a husz- és lizfilléreseket is. A palermói gyerekek még látványosságot is rendeztek a pénzünkért. Akárhány csónakban teljesen pőrére vetkőzött kis kölykök ültek és hangosan ordítozták: — Nikele! nikele! nikele! Ha valaki belehajított egy tü&llérest a vízbe, utána ugrottak és csodálatos ügyességgel kapták el a vizben a csillogó pénzdarabot Produkciójukat a haió közönséee nagy elismeréssel fogadta: — Ugy úszik, akar a hal... Hun tanulhatta? A hajóra különben Palermőban egész csomó uj ember szállt fel, kereskedők, akik az áruik beraktározását ellenőrizték, munkások, képeslevelezőlap és levélpapír-árusok, trafikosok, sőt még apácák is. Csengetyüvel járták be a hajót és kérve nyújtották oda mindenkinek a perselyüket: — 'lemosine, 'lemosíne per il orfanario! Alamizsnát az árvaház javára! És csodálatos, az asszonyok, akik nem értették a beszédet, elég jelentékeny összeget adakoztak. Alig volt, aki legalább egy hatost ne adott volna a palermói árváknak. Feljött a hajóra a Cunard társaság palermói ügynöke is. Néhány olasz úriember társaságában bejárta a harmadik osztály helyiségeit és beszédbe próbált elegyedni az utasokkal. Az érintkezés persze nehezen ment. Az egyik utas, aki már hallotta, hogy valamelyik matrózzal beszéltem olaszul, odahitt tolmácsnak. Az ügynök ur, aki nem látszott valami intelligens férfiúnak, nagyon csodálkozott, hogy magyar létemre tudok olaszul és hogy grammatikailag tisztán beszélem az anyanyelvét. Kikérdezett mindenről és én lódítottam neki olyanokat, mintha legalább is egy igazi kivándorló állott volna szemben egy állami hatóság képviselőjével. Az ügynök ur szorgalmasan jegyezte az »adataimat«, a végén megdicsért, hogy értelmes fiu vagyok és biztatott, hogy még vihetem valamire Amerikában. A báláját öt darab irgalmatlanul rossz cigarettával rótta le. ő volt az első ember, aki nem kínált, hanem Arravalóban ajándékozott nekem cigarettát. Palermóban uj utasokat is kaptunk a hajóra, még pedig nemcsak harmadik, hanem első osztályosokat is. Az első osztályosok között volt három olasz borkereskedő, akik minden évben négyszer tették meg az utat Palermo és Newyork között. Kettő közülök a feleségével utazott. Jött azonkívül még egy amerikai társaság, négy férfi és két nö. A férfiak állítólag baptista papok voltak és Jeruzsálemből jöttek, ahol a szent sírt nézték meg. Tgen jámbor, magukba zárkózott egyéneknek látszottak, akik bibliát és imakönyvet ajándékoztak a németül és angolul tudóknak. Magyar nyomtatványaik nem voltak. Későbbi viselkedésükben az nem tetszett nekem, hogy az embereknek egy vallásos alapon megszervezett mezőgazdasági kolóniáról beszéltek, amely szívesen fogad lel Európából jött munkásokat. Iparos külsejü emberekkel nem nagyon állottak szóba, valószínűleg, mert őket nem tartották hasznavehetőknek. Ugy látszik, az istenfélelmet és kegyes hangot nagyon jól össze tudták párosítani az amerikai üzleti szellemmel. A Palermóban hajóra szállt utasok között volt sok görög és szíriai is. Ezeket tulajdonképen Patrasban kellett volna felszednünk, de ugy látszik, ott nem volt elegendő rakomány, bejelentve és az ottani kivándorlókat egy kisebb hajó hozta át Palermóba, hogy ott várják be az Ultoniát. Nagy sajnálatomra igy elkerültük a görög partokat, Korfut és Odisszeüsz ! hazáját. Az uj vendégeket este szállították be 1

az Ultoniára. Azután még szenet vettünk fel cg éjszaka elhagytuk Sácilia gzi&etcL v