Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-23 / 68. szám

1529 március 23. w«i»mw ím in i.-^ n1 jmi DftT M\nv>y>™$7ACr WRMHaHMiiHM A Zrinyi-uccai gyilkosság a szegedi törvényszék előtt Pál József beismerte bűnösségét, de tagadta, hogy ölni és rabolni akart volna — Egy végzetes szerelem története Szombaton délben hirdetik ki az Ítéletet (A Délmagyarország munkatársától.) A Töult évben, a legforróbb kánikulában, augusz­tus 7-én történt, hogy a Zrinyi-uccai kis élel­miszerüzlet bezárt a}taja előtt hiába ácsorog­tak az apró huszfilléres bevásárlók. A kék egü reggelben az ajtó zárva volt. Pedig már kilenc óra felé járt az idő. Az uccákon már sokan jártak és a hajnali pék friss kiflikkel teledo­bálta özv. Barfosics Józsefné fehérfüggőnyös uccai ablakközét. — A vig özvegy talán a piacon jár, — mon­dotta valaki, aki még negyedóra múlva is tü­relmesen zörgetett a barna festésű ajtón. A házmester végül gyanút fogott. Jött a rendőr, kifeszítették az ajtót. A kis üzlethelyiségben minden összedobálva. A fiókok tárva-nyitva. A sósborszeszes üvegek szanaszét a földön és H pulton két kioltott gyertya. A rendőr bátor ember volt, de rosszat sejtve, revolverét ki­húzta és ugy halolt be a hálószobába. Özv. Bartosics Józsefné ott feküdt a, kétpaplanos ágyban, fekete kombiné• ben, elfeketedett arccal, megfojtva. A kis hálóhelyiség szekrénye kirámolva A padlón szétszórva ingek, toalettes dobozkák. A gyilkos borzalmas tettének elkövetése után Cénzt és értéktárgyakat keresett. A nyomozás harmadik napján már tudták, ki a gyilkos. Pál József portréja már készen volt. A továbbiakat a pénteki tár­gyaláson előterjesztett vádiraí a következőkben ismerteti: A gyilkos este jött be az özvegyhez. Az igény­telen fiatal legényke szives fogadtatásra talált. jeggyel sem tudtak bejutni. Az ügyvedek emiatt kivétel nélkül elmaradtak a tárgyalás­ról azon egyszerű oknál fogva, hogy még az ajtó közelébe sem tudlak férkőzni. A hall­gatóság sorai között feltűnő nagy számban voltak a nők. ügyész, mellette dr. Balogh Béla védő ren­dezgette iratait. Pál József rövid, barna bekecsben állt háttal a közönségnek. Nadrágja fekete, cipője pe­dánsan tiszta. A vizsgálati fogságban meghízott és megférfiasodott. Apró, fekete, pödrött ba­juszkát visel. Arca szenvtelen, állása bágyadt. Amint teheti, vagy nem kérdeznek tőle, mind­járt leül. Fáradt. Beszéde értelmes, szóbősege meglepő. Nem Kerteli, nyugodtan beszélt. Az elnök kérdéseinek tüzében sem vesztette el fejét. Ha ellentmondásokba is keveredett, nem ragaszkodik a vizsgálat folyamán tett kijelentéseihez. Ugy tesz, mint akinek mindé« mindegy. A közönség láthatólag szimpatizál vele. Azt mondják róla, hogy nem a bűnösök fajtájából való. Az ügyészi emelvényen dr. Szarms János Vilá. Károly tanácselnök kérdéseire egyszerűen felel. 27 éves, leszerelt katona, I akart. | Mindjárt a fojtogatási jelenet elmondásába ; kezd, de az elnök visszaviszi abba az időbe, bognársegéd. Azt mondja, hogy bűnös, de sem ölni, sem rabolni nem amikor össv. "Rartosicsnéval megismerkedett. A fiatalos és forró vérű ötvenes asszonyt • gyalbőr lekerült róla, a Hungária-szállóba 1926 novemberében ismerte meg. 27 húsvét- J ment lakni. ján, tehát hosszú hónapok után bizalmas vi- I — Miért? — kérdezte az elnök, szonyba került vele. Azt mondja, hogy az | — A laktanyából még nem kellett volna el­özvegy siettette az »ügyet«. Húsvéttól augusz- mennem, de ott csúfolták a civileket: tusig rendbe is folyt minden. Özv. Bartosics­né boldog volt és lovagja, a »Pali« is. (Az özvegy y>Palk-nak becézte Pál Józsefet.) Augusztusban azonban baj történt. Az özvegy­nek 80 pengője elveszett és a lopás elköveté­sével Pál Józsefet gyanúsította. Fel is jelen­tette. amire Pál annyira megharagudott az özvegyre, hogy többet feléje sem ment. Elnök: Az özvegy sohasem kereste az S Palikáját? Vádlott: Nem, Volt annak több szeretője is! A katonáéktól augusztus 4-én szerelt le. Ön­ként vált meg a szolgálatból. A leszerelés alkalmával 26 pengője volt Amikor az an­E napon találkozott az özveggyel: — Még mindig haragszik Pali? — szólította meg az özvegy. Ő nem is felelt, hanem ment az útjára. Augusztus 5-én Nagyszéksóson vendéglői bérletre alkudozott A vendéglős a bérletért 1000 pengőt kért. — Hogy lett volna magának ezer pengője? — Vicc volt az egész — hangzott a válasz. — Maga komolyan tárgyalt, mert- remélte, hogy valami uton pé/izhez jut! — mondotta az elnök. Augusztus 6-án, a gyilkosság napján Az özvegy bezárta az uccai boltajtót. A kam- i rában szépen megvacsoráztak, majd barátsá- j Szegedről. mégegyszer bement a laktanyába. Megkapta leszerelési igazolványát és este el akart utazni gos diskurzus közben az özvegy lefeküdt. Pál József szerint az özvegy valami régi lo­pási históriára tért rá. Pálnak ez nem tetszett. Összevesztek, az asszony karmolt, Pál József a nyaka felé kapott és megfojtotta. Pál József a gyilkosság elkövetése előtt mór /tápokkal előkészítette tervét. Megígérte adós­ságainak rendezését. Gondolt az alibi igazo­lásra. Augusztus 6-án szállodában szállt meg. Onnan észrevétlenül távozott, meglátogatta és megfojtotta özv. Bartosicsnét, majd nyugtalan csavargás után visszaszökött a szállodába. A lakásból . vékony félnégyzetméiernyi ab­lakon kérésziül bujt ki. Sehol semmi nyom, vagy bűnjel nem maradt utána. Az alig százegynéhány elrabolt pengővel Dunántulra szökött. Amikor elfogták, nyugod­tan hagyta, hogy megbilincseljék. Még nem is kérdezték, már vallott. Pénteken reggel 9 órára tűzték ki ebben az ügyben a főtárgyalást. Kilenc óra előtt néhány perccel a törvényszék másodemeleti folyosója megmozdult. A kiváncsiak idegesen futkároztak. Asc örök megvasalva fosták a gyilkost, •lig tudtak a közönség sorai között utat törni. Amikor Pál József megbilincselt kézzel a törvényszék másodemeleti esküdtszéki termébe belépett, a 70—80 helyes tribünön már leg­alább 150—200 kíváncsi hallgató szorongott. Egy-egy biztosabb, kilátóbb helyért valóságos közelharcot vivíak. :A hátsó sorokban lovagias" ügyek keletkeztek. Mindenki jegyet szorongatott, de sokan még I — A szállodát miért nem fizette ki? — Este a mozi után akartam fizetni, a vonat csak éjjel 12 óra körül indult. A szállodából este 8 óra tájban ment el. — Maga az ablakon keresztül mászott ki, hogy távozását észre ne vegyék. Erre tanuk is vannak! — Nem. Én rendesen az ajtón keresztül távoztam. x A szállodából jövet a Zrinyi-uccában a bolt előtt rászólt az özvegy: — Pali ne haragudjon, jöjjön bei Eleinte tiltakozott, de később mégis bement. /is ösvegy megkínálta vacsorával« Vajaszsemlét evett és sört ivott. Az asszony bereteszelte az ajtót és a kis hálófülkében le­vetkőzött A beszélgetés nehezen indult meg, végül ugy melegedtek "össze, hogy régi intim vi­szonyukat mesélgették. — Ne menjen el — kérlelte az asszony, A fiu még habozott, de végül is lemondott a moziról. — Megcsókoltam — mondotta a vádlott. Na­• 9 arait lem¿rAékeCfüki &AMQ3 CÍKK^OZAT fíMrdT CIPŐ A.T. .

Next

/
Thumbnails
Contents