Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-22 / 67. szám

192!) március 21 lozták fel és a nagyközönségnek megengedték, hogy a ravatal előtt vonuljon cl. Páris valamennyi előkelősége és diplomáciai testülete is látogatást tett a halottas házban. Délelőtt megjelent Doumergue köztársasági elnök, majd Clemenceau is. Hosszabb időt töltött a ravatal mellett Pershing tábornok« aki jelenleg Parisban tartózkodik. A temetés kedden lesz, amely gyászistentisztelettel kezdődik a Notre Dame templomban. Páris valamennyi épületére kitűzték a fekete zászlót, a francia zászlókat félárbócra eresztelték. Háromszázezer trank Foch marsall temetésére Páris, március 21. A kamarában csütörtökön folytatták az 1928. évi költségvetés vitáját Qaenin szocialista képviselő azt javasolta, hogy a költségvetésből töröljék a Kinában levő francia megszálló • csapatok költségeit, mire Poincaré miniszterelnök felvetette a bizalmi kérdést. Quenin javaslatát ezután 342 szavazattal 239 ellenében elvetették. A kamara ezután 300 ezer frankot szavazott mog Foch marsall temetésének a költségeire. Az osztrák igazságügyminiszíer benyújtotta az uf esküdtszék! reformjavaslatot Nem akarják, hogy Ausztria továbbra Is a gyilkosok paradicsoma legyen CBudapesti tudósítónk telefonjelentései.') Bécsből jelentik: A kormány nevében az igazságügyminiszter benyújtotta az esküdtszék reformjáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint az esküdtszék helyébe az úgynevezett laikus tanácsok lépnek. A javaslat a nép részvételét az igazságszolgáltatásban továbbra is szem előtt tartja olyan arányban, hogy a három hivatalos bíró mellé hat laikus bírót neveznek ki. Az indokolásban a javaslat hivatkozik az osztrák esküdtszék által a legutóbbi idők során hozott Ítéletekre, amelyek nagy felháborodást kellettek. Ezért igen sürgős az esküdtszék reformja, nem akarják, hogy Ausztria továbbra is a gyilkosok paradicsoma legyen. A szociáldemokraták bejelentették, hogy a javaslat ellep, szavaznak* Diszes keretek között folyt le a norvég trónörökös esküvője .Ezzel az aktussal a norvég és a svéd nép örök Időre frigyet kötött egymással' Osló, március 21. A norvég trónörökös eskütfőjével kapcsolatos ünnepségek ragyogó tavaszi napsütésben diszes keretek között folytak le. A szerdai díszelőadáson a norvég nemzeti színházban lelkesen ünnepelték az ifjú párt. Az esküvői szertartás a Megváltó templomában komoly, méltóságteljes ünnep volt. A .szertartáson Lundc püspök magássZúruyalásu beszédében kifejtette, hogy ezzel az aktussal a svéd és norvég nép örök időkre frigyet kötött egymással. Az esküvőn megjelent a norvég király és a svéd trónörökös pár is. Az uj párt a lakosság nagy lelkesedéssel üdvözölte. A vendégek a menetben a kővetkező sorrendben haladtak: Ülaf trónörökös és a yorki hercegné, Hakon király Ingeborg hercegnővel, a svéd trónörökös a királynéval, Waldentar herceg a svéd trónörökösnévcl, György herceg Thira hercegnővel, Gusztáv herceg Margaréta hercegnővel, >Axel herceg- Bcmadotte grófnéval, Károly herceg Folke-Bernadotté grófnéval, azután a két Bcrnadottc gróf és végül a menyasszony édesapjával. A norvég főváros örömmámorban úszik. Délben esküvői díszebéd volt a királyi palotában, amelyen megjelent Török Béla ügyvivő is Horthy Miklós kormányzó képviseletében. A trónörökös pár este nászútra indult. Roewde főkonzul szerdán este a magyar ügyvivő tiszteletére vacsorát adott. Nagy nemsseii ves&edelem a teöszigasLgatási javaslat Gál Jenő a szabadság fog ok visszaállítását sürgette — Váry Albert a gyűlölködés megszűnéséről beszélt a Kommunizmus évfordulóján Budapest, március 21. A képviselőház csütörtöki ülését Almássy László elnök nyitotta meg. Váry Albert napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. — Ma tiz éve annak — kezdte beszédét Váry Albert —, hogy az ezeréves történelmi Magyarország gazdátlanná vált államhatalmát néhány sehonnai kommunista rajtaütéssel magához ragadta és törvényt, jogot lábbal tiporva, terrorral bitorolta A kommunista uralom alapokmánya u gyűjtőfogházban készült A 133 napos rémuralom hihetetlen erkölcsi ós anyagi kárt okozott az országnak. Ez a rémuralom okozta, hogy mi, szegény magyarok olyan kegyetlen, olyan igazságtalan békediktátumot kaptunk a nagyhatalmaktól. A rémuralom okozla azt a szerencsétlenséget is, ami a kommün bukása után a nemzetre szakadt. A bosszúállás, amely megzavarta a nemzet egyensúlyát, ennek a következménye. A polgárság, a munkásság és a felekezetek között örvénylő mélységek nyiltak. A bosszúállás vált forrásává rablásuknak és szégyenteljes* sokszor gyáva gyilkosságoknak- Hosszú haroot kellett vivni a jogrend helyreálütásáért — Amikor az évfordulónál megállunk, háfóval és kegyelettet emlékezünk meg a vértanukról. De dobjuk ki lelkiismeretünkből a gyűlölködést, ¿Általános helyeslés a baloldali padokból.) Felkiáltások: Ez jó volna? Ez nagyon jó volnál Váry Albert: Közeledjünk bizalommal, szeretettel egymáshoz. Ha írem is felejtjük el azt a szégyenfoltot, de legalább bocsássuk meg egymásnak. Ezután folytatták a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Gál Jenő az Clső szónok, aki azt mondja, hogy Váry beszéde nem egyszerű ünnepi aktus, de égy komoly jogtudós jövőbelátása. Ez a törvényjavaslat azonban nem illeszthető bele Váry Albert beszédének hangulatába és megállapításaiba. A javaslat nem egyéb, mint annak a kifejezése, hogy az önkormányzatok fokusába az államhatalom áll. A törvényjavaslat nagy nemzeti veszedelmet rejt magában. Az önkormányzat elhanyagolása a magyar nép megsemmisülésére vezet. Ujabban mindig ugy csinál a kormány, hogy tetszetős cimet ragaszt egy törvény elébe, de majdnem minden szakasz után ott áll, hogy a végrehajtás iránt rendeletben intézkedik a miniszter. Minden rendelettel történik. Ez az úrhatnám-rendszer az örökös tagok rendszenével kivetkőzteti a népállamot formájából. Nem ! garanciája az önkormányzati gondolat megváló- j sitásának, ha a főispánt a kormány nevezi ki és bármikor el is küldheü. Saját képére teremtette | m$g a parlamentet a kormány és saját kópéra akarja megreformálni a tőrvényhatóságot fa. Paródiája minden parlamentárizmusnak a parlament és paródiája lesz minden önkormányzatnak az, amit meg akarnak valósítani. Az a kormány, amely fentartja a kivételes hatalmat, nem jogosult ilyen törvényt hozni. Mondjon le előbb a kivételes halalomról és állítsa vissza a szabadságjogokaat. tzután a jogorvoslás kizárt voltáról beszélt — Nálunk — mondja — az a szokás, hogy minden panasszal a miniszterhez szaladnak. A külföldi államokban közkeresettel lehet megtámadni káros kormányzati intézkedéseket. Ha nálunk is igy volna, akkor nem lehelne elvenni rendelettel a trafikokat és a mozikat- Kérdem a minisztertől, melyik az a fórum, ahol a szolgabirák káros intézkedéseit pörölni lehet Az interpelláció talán az önök mögött ülő nagy többséggel? Amig az összeférhetetlenség tisztító ereiét be nem viszik a közigazgatásba... Altalános zajos helyeslés nyelte el Gál Jenő beszédének további részét, aki csak nagynehezem tudta folytatni beszédét: — .. . Miként a bíró, a főispán se vehessen részt üzleti vállalkozásokban. Hiányzik a javaslatból a magyar államot alkotó nép, ellenben megteremti a törvényjavaslat a privüégíumok rendszerét. Kérem a miniszter urat, vegye vissza a törvényjavaslatot, amely nem teszi lehetővé a dudva kigyomlálását. A javaslatot nem fogadom el. Scltovszfcy Béla belügyminiszter szólalt ezután fel és felolvassa a javaslatnak ama pontjait, amelyek az első névjegyzék összeállításáról és a továbbképző tanfolyamokról szólnak és megjegyzi, hogy csak ezeknél a pontoknál engedi meg a javaslat a belügyminiszter rendelkezési jogát Az elnök ezután elnöki enunciációt tesz: Mattá Árpád Farkas Istvánra sértő kijelentést tett, amit ő a zajban nem hallott. Miután hitelesnek kell elfogadni a gyorsírói jegyzetek alapján készült naplót, Mattá Árpádot a sértő kifejezésért utólag rendreutasítom. Károlyi József gróf emelkedett ezután szólásra: A javaslat nem olyan fekete, mint amilyennek az előttem szóló képviselő festette. Horváth Mihály (Gál Jenő felé gúnyosan): Most már megnyugodhatsz benne. (Derültség.) Károlyi József gróf: Az én főispánságom alatt nem volt ilyen robbantó a légkör, mint ma. A magyar vármegyék be fogják tölteni hivatásukat a jövőben is. Tudom, hogy a jövő hozza a demokráciát és a jogok kiterjesztését. A vármegye decentralizálni fogja a kulturális és gazdasági életet. Az egyetemi városokban feltétlenül állami színházakra van szükség. Gál Jenő: Pestmegyét két részbe kell osztani és az uj résznek Kecskemét legyen a székhelye. Esztergályos János: Vagy Orgovány! Propper Sándor a következő szónok. Polemizál azokkal, akik a javaslat mellett foglaltak állást Visszapillantást vet a legutóbbi évtizedek történetére és megállapítja, hogy a háború jog nélkül találta a magyar népet Ezután védi a szocialistákat a bolsevista felelősségtől. — Ez a javaslat nem a jövőnek szól, hanem a múltnak dolgozik. Nem más, mint egy elkeseredett küzdelem a multak romjainak megerősítésére. A kisgazdákat is megkérdezem, helyeslik-« a virilizmust? Mindazokat a képviselőket felelősségre fogjuk vonni, akiknek szavazatával jön be a törvénykönyvbe ez a gyalázatos intézkedés. Az elnök Proppert rendreutasítja azzal, hogy törvény intézkedik a virilizmusról. Esztergályos János: A virilizmus mégis gyalázat! , Bethlen István gróf: Nem khet igy terrorizálni. Propper Sándor: A törvényjavaslat kikorbácsolja a nép széles rétegelt a törvényhatóságból. Tabődy Tibor felszólalása után az elnök napirendi indítványt tesz, majd Váry Albert személyes támadás visszautasítása címén szólal fel: Propper Sándor beszédében olyan sértéssel illetett amelyet törvényhozói kötelességemnek tartok visszautasítani. Nem bántottam a magyar munkásságot sem. csak a kommunisták ellen emeltem fel szavamat. — Ha én azt mondom — folytatta Váry —, hogy ne feledjünk, de bocsássunk meg, sokkal közelebb hozom az ország különböző részeit Az ülés két órakor ért véget. Halálra Ítélték a gyilkos csendőrt Szombathely, március 21. Bujtás József csendőr néhány hónappal ezelőtt szolgálati fegyverével agyonlőtte Enedics József csendőrőrmestert. A szombathelyi honvédtörvényszék csütörtökön kötél általi halálra ítélte a gyilkos csendőrt.