Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-19 / 64. szám

. 1920 március 11?. UftLM A GY ARÓWSZ 4(7 Disztagokat választolt a Szegedi Kaszinó íóth Imre kimaradt a választmányból (>.A Délmagyarország munkatársától.') A Szegedi Kaszinó vasárnap tartotta meg tiszt­újító közgyűlését, amelyen elfogadták a költ­ségvetést és a különböző jelentéseket, maid tiszteletbeli tagokká választották meg gróf Bethlen István miniszterelnököt, gróf Klebels­herg Kunó kultuszminisztert, gróf Teleki Pált, 'dr. Aigner Károly főispánt és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert. Megtartották a tisztújítást is, amelynek so­rán a régi vezetőséget választották meg. Elnök ismét Kiss Ferenc miniszteri tanácsos lett, al­elnök dr. Kószó István, titkár dr. Türr Aladár, ügyész dr. Török Eéla, pénztáros Kaszó Elek, igazgató dr. Sirsich György, ellenőr Untcr­reiner József, gazda Vály Ferenc. Megválasztották a választmányt is, amely­ből kimaradt dr. Tóth Imre, akinek helyére dr. Muntyán Istvánt választották meg. A tanács állandóan ellenőrizteti a kenyér árváltozásait (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Pálfy József tanácsnok a hétfői tanácsülésen ismertette azoknak a tárgyalásoknak az eredmé­nyét, amelyet a kenyérdrágulás ügyében folytatott a szegedi pékiparosok képviselőivel és a szakértők­kel. Részletesen ismertette azt a kalkulációt, ame­lyet a Délmagyarország legutóbbi számában tel­jes egészében leközöltünk, majd bejelentette, hogy ti szakértők megítélése szerint a kalkuláció komoly­nak, alaposnak tekinthető, tehát visszaélésszerű árdrágításról nem lehet beszélni. A kenyér árának felemelése indokoltnak látszik. Elmondotta ezután Pálfy tanácsnok, hogy a városi kenyérgyár felállítására ilyen körülmények kőzött nincsen szükség, mivel a város kezelésében lévő üzem sem tudná annyival olcsóbban adni a kenyeret, hogy az árdifferencia mértéklőleg hat­hatna a kenyérárak alakulására. Mivel azonban a fcenyér a legfontosabb közszükségleti cikk és a kenyér árának nagy szerepe van a többi közszük­ségleti cikkek áralakulásánál, azt indítványozta, hogy a város tanácsa bizza meg az előljárósági ügyosztályt a kenyér árváltozásainak állandó ellen­őrzésével és abban az esetben, ha az elöljáróság indokolatlan drágulást tapasztalna, a város ható­sága helyezze üzembe a kenyérgyárat. A tanács Pálfy József indítványát vita nélkül elfogadta. „Nehéz szerep 1929-ben gyermeknek tenni..." Ego előadása a Munkásotthonban (rA Délmagyarország munkatársától.) A mai szülőkről és a mai gyermekekről tartott vasárnap érdekes és értékes előadást a Mun­kások Gyermekbarát Egyesületében ego, dr. Rózsavölgyiné, az ismert és kedvelt irónő. A Munkásotthon nagytermét zsúfolásig megtöl­tötte az érdeklődő közönség és különösen sok munkásanya ment el meghallgatni a gyer­mek és szülő viszonyának hivatott tolmácsoló­ját. A mai, a modern gyermeket analizálta ego, szinte reflektorként világítva a fejlődő gyer­mekre, aki már fiatalon, a serdülő korban is öreg. Azután a szülőkről beszélt, akik na­gyon eltértek a bevált nevelési rendszertől, türelmetlenek a gyermekekkel szemben, ami a leggyakrabban előidézője annak, hogy a mai gyermek eltávolodik a szülőktől. Mindezeket a bajokat a háború és a háború után keletke­zett uj világ szülte. Sok értékes és tanulságos dolgot mondott el még ego, majd előadását azzal fejezte be, hogy »nehéz szerep 1929rben gyermeknek lenni«. A hálás hallgatóság az előadás után sokáig ünnepelte a kiváló irónőt. egy fó esöcrnyöt fekete vagy színesben Séf selyem ernyők 9 */* P-től Pollák Tcsívérf.HnéS fis N JíindenÉez amit magad mosef Or. Berkes Dezső szegedi tiszti orvos Budapesten öngyilkosságot követett el Gilletíe-pengével átvágta a nyakereket — Nem tudják, hogy miért határozta el magát az öngyilkosságra — Állapota súlyos (Budapesti tudósítónk telefonjelenfése.) Dr. Berkes Dezső szegedi kerületi tiszti orvos Budapesten egyik barátjának lakásán öngyil­kosságot követeit el. Az öngyilkosságról a Délmagyarorszag budapesti munkatársa a kö­vetkezőket jelenti: Dr. Berkes Dezső nyolc nappal ezelőtt ér­kezett Budapestre Heltai Jenő volt debreceni színigazgató Logody-uccai házában szállt meg. Megérkezésekor meglehetősen lehangolt volt, panaszkodott gyomorbajára és beszelt arról is, hogy a Szegeden folyó építkezéséhez nincsen elegendő pénze. Amikor megvizsgáltatta ma­gát, állapota jobbra fordult és családjának sürgönyözött , is Szegedre, hogy az orvosta­nár megállapítása szerint idegessége csak muló természetű. Továbbra is Budapesten ma­radt, a vasárnapot házigazdája és annak csa­ládja körében jókedvűen töltötte. Délelőtt a budai hegyekben sétált, délután kártyázga­tott és este korán visszavonult szobájába. Hétfőn reggel dr. Berkes Dezső nem kelt fel, de miután a házbeliek azt hitték, hogy pihenni kiván, nem zavarták. Később mégis gyanús­nak tünt fel, hogy még dél felé sem jön ki szobájából, mire felnyitották az ajtót és a szoba padlóján ott találták vér­rel boritottan eszméletlen álla« pótban az orvost. A kihívott mentők megállapították, hogy dr. Berkes Dezső Gillelte-pengé­vel átvágta a nyakereket és mire észrevették az öngyilkosságot, már annyi vért vesztett, hogy eszméletlen állapot­ban szállították a Bakay-klinikára, ahol Bakay, tanár vette kezelés alá. A professzor vérátömlesztést eszközölt, ennek dacára azonban dr. Berkes állapota nem javult és a késő éjszakai órákig sem nyerte vissza eszméletét. Fiával, aki az éjszaka folyamán megérkezett Budapestre, nem tudott beszélni. Állapota vál­tozatlanul súlyos. A szerencsétlen orvos hozzátartozói nem tucSJák, hogy ml lehetett tettének oka (A Délmagyarország munkatársától.') 'A1 tragikus sorsú orvos öngyilkosságáról a csalá­dot hétfőn délután távirati uton értesítették. A táviratot a budapesti rendőrség adta fel, amely rövid és szűkszavú volt: ?>Dr. Berkes Dezső hétfőn délben Heltái Jenő szingizagató lakásán öngyilkosságot követett el. A mentők a Bakay-klinikára szállították.« , A 6zomoru távirat után dr. Berkes Dezső orvosfia azonnal Budapestre utazott. A távirat olyan megdöbbenést keltett és olyan lesújtó hatású volt, hogy az öngyilkos orvos Édes­anyjával és feleségével nem is közölték a tra­gédia hirét. A Délmagyarország munkatársa hétfőn este dr. Berkes Móra-ucca 41. szám alatti lakásá­ban felkereste a mélyen lesújtott család hozzá­tartozóit, hogy tőlük az öngyilkosság előzmé­nyeiről információkat szerezzen. A hozzátartozók szinte el sem akarják hinni a tragédiát, Dr. Berk.es Dézsái §—10 najuial ez­előtt utazott fel Budapestre. Az életerős 38 éves orvos az utóbbi Időben idegességről panaszkodott. Hozzátartozói és orvosbarátai szanatóriumi-pi­henést ajánlottak, de a szegények önzetlen ba­rátja nem akarta itthagyni betegeit. Csak hosz­szas kapacitálások után határozta el magát arra, hogy mégis fel megy rövid időre Buda­pestre, szanatóriumba azonban nem akart be­vonulni, Abszolút pihenésre vágyott és ezért régi barátjának, Heltai Jenő színigaz­gatónak budai házában húzódott meg. Néhány nappal ezelőtt feleségének még kimerítő mó­don referált egészségi állapotáról. Levelében azt irta, hogy idegessége sztinőben van, már hízott is valamennyit. Elutazása előtt ugyanis fizikailag le volt törve. Alig néhány hónap alatt hét kilót fogyott, levegő- és kör­nyezetváltozástól remélték, hogy rövidesen msaotxg.Q özsszségéi. '

Next

/
Thumbnails
Contents