Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-17 / 63. szám

o 1920 március. 17. totta, hogy a magyar ifjúság ma sem egységes, ma is pártokra tagozódik, pedig az országot csakis az egységes magyar ifjúság; a keresztény magyar ifjúság, a keresztény nemzeti ma«var ifjúság mentheti meg. Vitéz Végh Kálmán Sajó Sándor »Bosszú* című költeményét adta elő. Szeged polgári társadalma nevében ifjabb vitéz dr. Gárgyán Imre tartott beszédet, amelynek végén elhelyezte a város koszorúját Kossuth Lajos szobrára. L r ; . A beszéd befejeztével ért el a Kossuth-szoborhoz a csongrádi leventék stafétája. A sta. féta utolsó tagja. Bitó Sándor a magával hozott kis babérkoszorút átadta Pity István rsongrádi főszolgabírónak, aki azt beszéd kíséretében helyezte el a szobor talapzatára. A csongrádi leventék hetven kilométeres stafétával hozták el a koszorút Szegedre. Az ünnepélyt az egyesitett dalárdák a Szózattal fejezték be. Iskolai ünnepségek A szilléri népiskola tantestülete is- tegnap ünnepelte március io^ának 81-ik évfordulóját. A tanulók szerepeiket és verseiket átérezve adták elő. A nagyszámú érdeklődő között volt a tanfelügyelőség képviseletében Várkoiyi Ferenc igazgató, az iskolaszék képvise"etében Franki Antal gyógyszerész. Az ünnepélyt fler• telendy Jenő igazgató nyitotta meg. Az ünnepi szónok Fonyó András tantestületi tag volt. A belvárosi fiunépiskola sikerült iskolai ünnepélyt rendezett. A megnyitó beszédet' Lantos Béla igazgató tartotta, az ünnepi heszedet Barabás Jenő mondotta. Érzéssel szavaltak: Ács Zoltán, Pává Ferenc,' Csenki.. István, Csiky István, Móró Gábor és Huller György tanulók. Az iskola énekkara hazafias dalokat énekelt, az énekkart Rózsa Imre tanító tanította be. A belvárosi leányiskola is nagy és diszes közönség jelenlétében ünnepelte március idusát. Az ünnepélyt özv. Nagy Ferencné igazgatónő nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Nyári Irén tanítónő tartotta. Az ünnepélyt kedvessé tették a szépen elszavalt alkalmi versek és elénekelt énekek. A zsidó templomban dr. Frankéi Jenő rabbi magasszárnyalásu beszédben méltatta március idusát, majd istentisztelet után a tanulóifjúság tartott hazafias ünnepélyt, amelyen Fuchs Vilmos igazgató-tanító mondta az ünnepi beszédet. A szervezeti munkásság márciusi ünnepsége impozáns keretek között folyt le a Munkásotthonban. Olyan nagy számban özönlött a munkásság az ünnepélyre, hogy a nagyterem szűknek bizonyult. Az ünnepély a munkászenekar nyitányával kezdődött, majd az Általános Munkás Dalkör elénekelte a munka dalát. Stern Dóri és Stern Dóriné szavalata után Farkas István' országgyűlési képviselő mondta cl ünnepi beszédét. Vázolta az 1818-as eseményeket, a forradalom kitörésének okát. Felolvasta Kossuth Lajos és Táncsics Mihály két levelét, amelyekben ngy Táncsics, mint Kossuth a 48-as eseményekről szociális megvilágításban írnak. Szólott asujtószabadságrói. a gyülekezési szabadságról az egyenlő teherviselésről. Az uralkodóosztály nem akar okulni az eseményeken, ma is elnyomja a -sajtót és ma sem egyenlő a közteherviselés. óva inti a szociáldemokrata párt a kormányt az erupciótól, amelynek ellenszere a demokratikus rendszerre való áttérés, amit Kossuth és Széchenyi is sürgettek.; A munkásság nagy lelkesedésiel hallgatta Farkas Istvánt, akit lendületes szónoklata után percekig tapsoltak. A dalárda éneke fejezte be az ünnepélyt. Az állami rendőrség szegedi, debreceni és székesfehérvári kerületének altiszti tanfolyamot Szégeden hallgató legénysége az ujszegedi rendörlaktanyában lelkes ünnepélyt' rendezett március tizenötödikén. A műsor szereplői közül tetszést aratott Fehér Imre szegedi, Kepes József .miskolci, Vörös József kaposvári és tyéjjaeth Árpád sátoraljaújhelyi rendőr, valamint a tanfolyam énekkara Á szép eredmény Havas Gusztáv őrszemélyzet! főfelügyelő, vitéz Papp József főfelügyelő és dr. Benczák Lajos felügyelő, oktatótisztek lelkiismeretes munkájának gyümölcse. A hallgatóság soraiban megjelent dr. Szalay József kerületi főkapitány is. Rókuson A Rókusi Mezőgazdák és a Rókusi Iparos Kör pénteken este a Módos-féle vendéglőben együttesen ünnepelte meg a szabadságharc ünnepét. A műsoros ünnepélyt Börcsök Antal és Balog Péter elnökök nyitották meg. Az ünnepi beszédet dr. Kószö István és dr. Hunyadi Vass Gergely mondották. Néhány napot Bécsben töltöttem. Az utam célja tulajdonképen az volt, hogy a kereskedelmi és iparkamaránál és a többi érdekképviseleteknél egyes, bennünket is érdeklő dolgokról megbeszélést folytassak. Mellékesen megtekintettem a bécsi árumintavásárt és a dolog természetéből folyólag beszélgettem sok mindenről régi bécsi ismerőseimmel. Cikkemnek ez a beállítása legjobban mutatja, hogy egyáltalán nincs szándékomban Bécset felfedezni, hanem csak be akarok számolni egyes benyomásokról, amelyek akaratlanul is elémbe tolultak. . Első este az operában megnéztem a Maruf cimü daljátékot, amely az ezeregy éjszakából veszi a meséjét. A zenéje nem valami különös, modern és nem fülbemászó, de a tárgy olyan, hogy a rendezőnek szinte korlátlanul van módjában tobzódni a díszletekben és színekben. Negyedik vagy ötödik előadás volt, a vásár megnyitásának előestéjén szombaton, így nem volt csoda, ha tele volt az egész opera. A szinpad pazar pompájával meglepő ellentétben volt a nézőtér szürkeség?. A régi bécsi előkelőségnek semmi nyoma. Páholyokban. földszinten a férfiak szürke ruhában, az asszonyok közül pedig nagyon sokan kötött blúzban. Ugyanezt a tapasztalatot lehet tenni a többi bécsi színházakban is. Opera után egy barátommal ugy határoztunk, hogy elmegyünk az Annagasse egy kis olasz vendéglőjébe, amelyet még a háború idején meglehetős gyakran látogattunk. Olyan »Kispípa«-féle vendéglő volt, amelynek publikuma az urakháza tagjaiból és fiakkeresek bői rekrutálódott. A terv azonban nem vált valóra, mert az ajtóra nagy betűkkel volt kiírva: »Geschlosscm. A másik kísérlet a Capua-kávéháznak szólott, a Kártnerstrasse egyik mellékuccájában. Ez is pár esztendő előtt egyike volt Bécs legjobban látogatott kávéházainak. Ennek a bejáratán is ott volt a felírás: »Geschlossen«. Számtalan bécsi mulatóhelyt ért ugyanez a sors. Nem birják a negyvenszázalékos városi fényűzési adót. Bezárt három színház is, közöttük a Volksoper, amely . otthona volt a könnyebb operáknak és a kimondott bécsi zenének. Mindenki tudja, hogy a mulatóhelyeknek és a jobb éttermeknek és kávéházaknak ez az az erős megadóztatása Bécs város pénzügyi tanácsosának: Breitncrnck a müve, aki a teoretikus szocialista álláspontból kiindulva, a fényűzésnek minden formáját hallatlanul nagy adókkal terheli. Az elmélet azonban ebben az esetben nem vált be. A fényűzés ugyanis nemcsak a tehetős körök szórakozását jelenti, hanem egyúttal nagyon sok embernek kenyeret is ad. Ha az adóztatás túllépi a lehetőségek határát, az adóalany szűnik meg és az, aki a fényűzésből él, elveszti a kenyerét. Bécsre általában a kopottság és a Icrongyolódás nyomja rá a bélyegét. A város rengetegül sokat épített ugyan, ezrével létesített munkáslakásokat, de természetszerűleg a perifériákon. Magónépitkezés az utolsó tiz év alatt nem történt és a Város belső részében a házak kopottak és elhanyagoltak. Megdöbbentő egyenesen, hogy a köztisztaság milyen mértékben hanyatlott. A havat csak a vásár megnyitásának az előestédén takariutf/tták ei Március idusának emlékezetére a rókusi templomban pénteken délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet volt. Délután három órakor a Kálvintéri templomban Illyés Endre lelkész imádkozott. Az ünnepi beszédet Dudás Béla főgimnáziumi tanuló mondotta. A műsoron Patkós Jolán, Pető Ernő, Árokszállásy Jáuos kántor és Durkó Gábor lelkész szerepeltek. A szegedi Egyetemi Luther Szövetség már« cius 15-én délután öt órakor az evangélikus templomban megtartott hazafias emlékünnepén Petró Elek lelkész, Darvas Andor. Kutas Kálmán lelkész, Muráti Lilike és -Vluátl György szerepeltek. félig-meddig a belső városrészekben. A külvárosokban ugy áll a hó, mint Szegeden * Móravárosban, vagy a Somogyi-telepen. A látvány azonban még gusztustalanabb, mert a nagyvárosban a havat rögtön belepi a füst, korom és piszok és fekete kupacok formájában barrikádozza el a közlekedés útjait. Nem tudom megállapítani, hogy ez az ab* normisan hosszú ideig tartó tél mennyiben járult hozzá a vásár csődjéhez. Vannak ugyanis, akik az állítják, hogy ez a csőd máskülönben is bekövetkezett volna. A vásárnak csak nézői voltak, de vevők egyáltalán nem jelent keztek. Az optimisták azzal vigasztalódnak, hogy egyrészt a télies időjárás megcsappantotta a látogatók számát, másrészt pedig tönkretette a tavaszi és nyári üzletet. Bizonyos csak annyi, hogy az idei tavaszi vásár nagy fiaskóval végződött. Röviden szólva a vásár befagyott. Politikáról Bécsben senkivel sem beszéltem, de itt is, ott is ráterelődött a beszéd politikai vonatkozású dolgokra. Az érdek® aü, hogy nagyon különböző állású és nagyon-különböző világfelfogásu emberek egyaránt azt mondották nekem, hogy Ausztriában az jd^n törésre kell kerülni a dolognak a szocialisták és jobboldaliak közölt. Ezt a véleményüket azzal indokolják, hogy tartósan nem lehet parallel tüntető felvonulásokat rendezni á lecsökkentett kis országnak majd egyik, majd pedig másik városában. Ezek a felvonulások eddig vértelenek és állítólag fegyvertelenek voltak. Ez a fegyvertelenség azonban csak bizonyos mértékig fogadható el, ha látja az ember, hogy az egyik fél rohamsisakot és katonai ásót visel, a másik pedig kalapácsokkal vonul végig az uccákon. Azt is mondják, hogy az ellentét Bécs és a tartományok között már teljesen kiélesedett. A tiroli lapok olyan hangon írnak a fővárosról, mintha ellenség volna és egyenesen azzal fenyegetőznek, hogy Hofcr András utódai felvonulnak Bécsbe, hogy rendet csináljanak. Ezt mondják az aggodalmaskodók. A rossz nyelvek szerint azonban az egész tüntetés csak komédia és a vége az lesz, hogy a tarthatatlan állapotokra való hivatkozással Ausztria egy uj kölcsönért fogja megrcvolvcrezni a nemzetek szövetségét Különlegesség kedvéért megemlítem még azt is, hogy Bécsben még idöjóslási ügyekbe is belecsöppentem. E régi katona-barátomat kerestem fel a volt cs. és kir. katonai térképészeti intézetben, amely most Bundesvermessungsamt cimet visel. Ebben a hivatalban vau a térképészet, a mértékügy és a meteorológia egyesítve. Az egyik osztályvezető, akit nagy szaktekintélynek tartanak a meteorológia terén, előttem magyarázta, hogy az idei nyár, különösen a hegyes vidékeken hűvös lesz és esős. Ezt a jóslást azzal indokolta, hogy a magas hegyekben olyan nagy mennyiségű hó esett, hogy az a normális tavaszi hóolvadás idején nem tud elolvadni és a nyár folyamon állandó lesz a páraképződés és az eső. Nem lévén szakember, nem tudom megállapítani, hogy igazat lehet-e adni ennek a jóslásnak, de lehetetlennek egyáltalán nem tekintem, hogy a befagyott téli Bécsre Európaszerte hideg nyár. következik, Dr. Tonelli Sándor. ———B—g «W^^»^™1 A befagyott Bécs