Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-15 / 62. szám

1920 március Í3. DfXM * nv \ p •AG Szakértői bizottságot hívnak össze a kenyérdrágitás analizálására (A Délmagyarország munkatársától.') Az utóbbi napokban kellemetlen meglepetések érik a szegedi fogyasztókat A pékek egyremásra emelik föl a kenyér árát és ami a legfeltűnőbb, valamennyi pék egyöntetűen emeli feL A drágítás miatt már a polgármesterhez is befutott néhány panasz. Az egyik panasz külön felhívja a polgármesteren keresztül a város hatóságának figyelmét arra, hogy »0 pékek kartellszerüen drágítanak és keményen megtorolnak minden visszaélést a kartell e 'tena. Megtörtént, hogy az egyik viszontelárusitó »önhatalmúlag« leszállította egy fillérrel a fehér kenyér árát. A pékek egyöntetűen léptek föl ellene és megfenyegették, hogy nem kap mindaddig kenyeret, amíg nem alkalmazkodik a többség akaratához. A polgármester csütörtökön tárgyalt ebben uZ ügyben dr. Pálfy József tanácsnokkal, az Sseged sszófoa sem teerül§ei Vem építik fel Szegeden sem a papit gyárat, sem az autógyárat (A Délmagyarország munkatársától) Ismét meghiusult egy szép szegedi reménység. Nem épül fel Szegeden a papírgyár, amelynek felépítéséről egészen komoly formában esett szó néhány nappal is még ezelőtt. Most megjött az értesítés, hogy hiábavaló minden igyekezet, minden megajánlás, Szeged nem alkalmas a gyártelep számára. Másutt keresnek a tervek kivitelére megfelelő terepet. Mint ismeretes, egy budapesti társascég érdeklődött néhány héttel ezelőtt ebben az ügyben a város hatóságánál. Közölték a várossal, hogy megszereztek egy külföldi szabadalmat, amelynek segítségével kukoricaszárból gyárthatnak a papírgyártáshoz szükséges cellulózét A gyárat, amelyet papírgyártásra és különböző vegyi szerek gyártására is berendeznék, Szegeden kívánják berendezni, közvetlenül a Tisza partján, mert sok vízre van szükségük. Két feltételük van. Az egyik, hogy a város legalább ötven katasztrális hold kiterjedésű területet biztosítson számukra a folyó partján, a másik, hogy biztosítsa Szeged határában legalább tízezer hold kukoricaföld szártermését Az ajánlat nagy örömet keltett a torony alatt. A tanács dr. Pálfy József tanácsnokot bízta meg a kérdés tanulmányozásával. Pálfy tanácsnok azonnal érintkezésbe lépett a szomszédos nagyobb uradalmakkal, többek között a Pallavicini-féle uradalommal is, hogy biztosíthassa a papírgyárhoz szükséges kukoricaszármennyiséget, tárgyalásai azonban eredménytelenek maradtak, mert az uradalmak nem mutattak hajlandóságot ilyen megállapodásra Erre a tanács értesítette a budapesti céget, hogy bár a kívánt tízezer hold kukoricaföld szártermését nem garantálhatja, de azért a papírgyár felépítésének nem lehet akadálya, mivel Szeged város területén a szántóföldek huszonöt százalékán termelnek kukoricát a gazdák, ezenkívül számítani lehet nagyobb szármennyiségre a közeli uradalmakból is, különösen akkor, ha a gazdák megtudják, hogy ezért az értéktelennek hitt kóróért igen tekintélyes összegeket kaphatnak, amely lényegesen növeli földjük hozadékát. A város hatósága mindenben segítségére lesz a gyárnak, még szárgvüjtőtelepeket is felállít szükség esetén a tanyákon. Ezenkívül felajánl a gyárnak a Tisza partján, az érdekeltség által alkalmasnak talált részen ingven, minden ellenszolgálVrZAlIto RUM előliárósági ügyosztály vezetőjével, akit felkért arra, hogy hívjon össze szakértőbizottságot is analizáltassa a kenyér árát annak megállapítása érdekében, vájjon Indokolt-e a kenyér árának emelése. Pálfy tanácsnok rövidesen összehívja a bizottságot amelynek ülésére meghívót kap Scultéty Nándor főszámvevő és Milota János, a beszüntetett városi kenyérgyár volt vezetője. A bizottság ponto- " san meg fogja állapítani, hogy mi a kenyér, | különösen a barna kenyér önköltségi ára és hogy mennyit keresnek egy-egy kiló kenyéren a pékek. Valamikor az volt az uzus, hogy a kenyér ára egyenlő volt a liszt árával. A polgármesternél közölték, hogy abban az esetben, ha a város hatósága tehetetlennek bizonyulna a drágítással szemben, szó lehet esetleg arról is, hogy a város ismét felállítja a városi kenyérgyárat. LIKÖR KONYAK tatás nélkül ötven hold nagyságú területet a gyártelep céljaira, csak a cég küldje Szegedre megbízottját, hogy az válassza ki a megfelelő területet. A polgármester most levelet kapott Schiffert és társától, az érdekelt cégtől, amely közli, hogy nagyon sajnálják, de Szeged ajánlatát nem fogadhatják el, nem építhetik föl Szegeden a cellulozégyárat, mert az a gyáralapitás első feltétele, hogy legalább tízezer katasztrális hold kukoricaföld szártermését biztosithassák a gyár számára. Mivel pedig a város ezt nem garantálhatja, szó sem lehet arról, hogy a gyár Szegeden épüljön fel. így esett porba az egyik gyáralapitási reménység. i A másik pedig emígy: Néhány hónappal ezelőtt szó volt arról, hogy egy nagyobb autógyár letésül Magyarországon. Az érdekeltség a kereskedelemügyi miniszterrel tárgyalt A terv nyilvánosságra került és a város hatósága is tudomást szerzett róla. A polgármester azonnal levelet irt a város országgyűlési képviselőinek és felkérte őket, hogy járjanak el Szeged érdekében a kereskedelmi miniszternél, az autógyár tervével kapcsolatban hívják föl a miniszter figyelmét Szegedre, mint a gyáralapitás szempontjából a legalkalmasabb helyre és közöljék azt is, hogy a város minden elképzelhető kedvezményt megad a gyárnak, ha az itt épül fel. A kultuszminiszter most válaszolt a polgármester levelére. Válaszában sajnálattal közli, hogy eredményt nem sikerült elérnie. Beszélt ebben az ügyben a kereskedelmi miniszterrel, aki viszont az érdekeltséggel. tárgyalt ebben az ügyben. Az érdekeltek azonban kijelentették, hogy Szeged szóba sem jöhet, mert a gyárat vagy Budapesten, vagy pedig Budapest közvetlen közelében szándékoznak fölépíteni. Husvéífv N12 férfi kalapok Gyukies. Plchler, Ua sih. gyftrim4nyu rendklvlIU olcsö áralion Pellák Testvéreknél Csekonics a. 4» Fekelesas u. sarok másik kontrás, együttvéve teljes zenekar. Előkerült a szerszám és mialatt a nagy mólót lassan megkerültük, öten-hatan, de csak férfiak, nagy kör közepén, kurjongatva táncra pertek. Az emberek nagy részében, akik a hajóraszállás napján ebédet nem kaptak, de annál többet ittak, működött a bor meg a pálinka. Ordítozás, rikoltozás töltötte be a fedélzetet A publikum józanabb része szótlanul, megjegyzés nélkül húzódott félre. Fent, az emeleti folyosón, meg a parancsnoki hidon összegyűltek a hajó tisztjei és nézték a mulatságot Nevettek. Nevették ezt a darab Ázsiát, amely egy angol hajó fedélzetén utazott Amerikába. Elégszer láthatták ugyanezt a jelenetet más kiadásban. Lent is meg akartam tapasztalni a hangú' Tatot és lementem az alsó helyiségekbe. A férfiak osztálya majd egészen üres volt, mindenki fent tartózkodott a fedélzeten. A nagy éttermen átmentem az asszonyok osztályába. Ott javában folyt a nagy rendezkedés. Az asszonyok nyomban otthonossá akarták tenni barátságtalan helyiségüket. Egyik vánkost szedett elő batyujából, másik szentképet akasztott az ágya fejéhez. Egy öreg asszony ágyára kuporodva, fennhangon olvasta Márk evangéliumát. A körülötte állók áhítattal hallgatták. A feljárónál öt-hat tót asszony vitatkozott valamiről. Amennyire ki tudtam venni a beszédükből, az általános választójogot tárgyalták. Mások a gyereküket csittitgatták, babusgatták. Ahogy a haió erősebben kezdett mozogni egy j öreg asszony összekulcsolta kezés és éneklő hangon ismételgette: — Uram Jézus, bocsásd meg mindnyájunk bűneit» ... Mire megint felkerültem a fedélzetre, már egészen leszállt az éjszaka. A Karsztról hűvös novemberi szél süvített le a tengerre, melyre fázékonyan húzódtak össze az emberek. A zene és ének elhallgatott, a kiabálás is elcsöndesedett. A móló nagy lámpája már mögénk került és jobbra Abbázia láampái fénylettek. Ugy világítottak a ködön át, mint ezer szentjánosbogár. Két-három erősebb lökés, azután nekiindultunk a víznek. A csobogás egyre erősödött A hajó egyhangú zakatolása jelezte, hogy már igazán megyünk. A szél a hátunkba kapott, mintha utolsó üdvözletet hozott volna magával Fiume felől. Csakhamar Fiume lámpái és a magyar part eltűntek az éjszaka sötétségében. III. \ liafO Az Ultonía, amely huszonhárom napon át volt az otthonom Fiúmétól Newyorkig, már 1907-ben sem tartozott a Cunard-társaság nagyobb és modernebb gőzösei közé. 1896-ban épült a Swan és Hunter-cég hajógyárában, Glasgow ban. Tulajdonképen teherszállító hajónak épült, a bur háború idején átalakították és' lovakat szállított az angol hadsereg részére Délafrikába, a magyar szerződés megkötése után pedig kivándorló haió lett belőle- A járása nem volt elég nyugodt, jobb utasok azért nem szívesen használták. Tulaj donképen első osztály nem is volt rajta, csak fedélköz és második osztály, utóbbi nagyon korlátolt számú utas befogadására. Épen ezért tartozón azonban az Ultonia a társaság legjövedelmezőbb hajói közé. Az Ultonia az én időmben kétezer kivándorló szállítására volt berendezve, ami ugy; értendő, hogy ennél több nem fért el rajta. Mikor én utaztam rajta, a hajólistán 1279 fedélközi utas, vagyis kivándorló szerepelt. Ebből a létszámból azonban magamat, bár együtt éltem a fedélköz utasaival és ők egészen jóhiszeműen magukhoz tartozónak számítottad engem is, le kellett számitanom. Nekem nem volt szándékom, hogy kint maradjak Amerikában. Póntos és lelkiismeretes számítás szerint így az Ultonia fedélközén 1278 kivándorlót vitt magával. Egy ilyen kivándorló hajót, amely ezernél több embert visz magával, talán nem is faluhoz, hanem a tengeren uszó kis államhoz lehetne hasonlítani. A parancsnok és a tisztek a kormányzat, a matrózok és a hajó egyéb alkalmazottai az állami közegek, az utasok pedig az állam lakossága. Az első osztály az arisztokrácia, a második osztály a polgárság, vagy középosztály, a fedélköz pedig a köznép. Társadalmi összetétel szempontjából az Ultonia hiányos volt, mert nem volt igazi arisztokráciája, ÍFolyt. ko?4