Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-13 / 60. szám

BSHH UELMAl.VAKOKN£AU iy2U Oiaxaus lá. vány a magas töltésről —Isteneknek való színjáték —. Pár óra a ít 4000 ház omlott össze, ingadozni kezdtek a tet6 és falak, pár percig recsepés hallatszott, aztán egekig nyúló porfelhő szállt fel B mire eloszlott, eltűnt a ház, csak farészei úsztak a vízen. A látvány borzalmát növelte a víz tetején égő íüz, a gyufagyár, pálinkagyár, egy nagyobb s több kisebb magánház égett. — A vasúti töltés tömve volt menekülőkkel, bár folyton ujabb vonatok indultak Temesvár felé. Délfelé mi is elutaztunk. — A király 17-én érkezett Temesvár felől Szegedre, kíséretével csónakon tekintette meg a várost — Azt, amint a menekülőkkel szemben az ország, különösen Délvidék viselkedett, leirni nem lehet, elmondhatta Szeged Kossuth szavait: »Leborulok a uemzet nagysága előtt!« Társzekerekkel hozták az élelmiszereket, a vonat mentén a legkisebb • állomáson is kosarakban állt az ennivaló, tárt károkká! fogadták a károsultakat, lakással, élelemmel, ruhával ellátták, sőt pénzsegélyt is adtak. De dicséretesen viselte magát Szeged népe is, sehol rendzavarás nem fordult elő, mindenki igyekezett segíteni embertársán. — A menekültek lassankint visszaszivárogtak, uj -foglalkozás alakult ki, a romok között való keres' élés. Magam is szereztem párevezős csónakot, azon mentem naponkint a házunkhoz, aminek az rlpje még soká állt csak a belső része omlott össze. — A Budai országúton, a mai Kossuth Lajossugáruton, aránylag kevés viz volt Egy élelmes magyar ezen a vonalon hordók tetején csárdát nvitoM bort mért, vizén usző háztető alatt lakott. — 'Azután megnyilatkozott az egész világ részvéte, ugy, mint sohase azelőtt, se azután. Képzelhetetlen mennyiségű természetbeli adomány érkezett a világ minden részéből, 2,600.000 forint készpénzt osztott szét a kir. biztosság a lakosság segélyezésére — a felbecsült kár 12 millió forint volt Meghatóan kiemelkedik az adományozók sorából Kossuth Lajos, ki a saját, fiai és Ihász ezredes nevében 500 arany frankot küldött. Nincs jogom indítványt tenni, csak a polgármester ur figyelmét hívom fel, talán illő volna az adományozó államoknál most, 50 év után a város háláját és köszönetét újra tolmácsolni, egyben mostani súlyos helyzetünkre figyelmüket felhívni. (Helyeslés.) — Négy év múlva, 1883 októberében látogatta meg a király az újraépült várost A vár helyén díszes palotasorok épültek, kész volt a városháza, a színház, posta, törvényszék, körtöltés, rakpart hid és már sok magánház. Négy év munkáját büszkéu mutathatta Tisza Lajos királyának. — A királyi napok után a királybiztosságot is feloszlatták. Tisza Lajos 1883 december 31-én búcsúzott a város társadalmától, tiszteletérc fényes táncvigalmát rendeztek, az elsőt és utolsói a városházán, legszebb alkotásán. Gaál tanácsnok megemlékezése után a főispán a Magyar Hiszekeggyel zárta be a díszközgyűlést és az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére "dr. Kószó István, Bacíc Bernát, dr. Gerle Imre, Korom Mihály és Wlmmer Fülöp; bizottsági tagokat kérte föl. Peidl Gyula fel akart szólalni a díszközgyűlésen, de az ügyrendre való hivatkozással nem kapott engedélyt A díszközgyűlésen résztvett — mint fentebb adni a diszközgyü'.csen, mert rámutattam volkózöltük — Peidl Gyula Szeged országgyűlési képviselője is, aki délelőtt féltizenegykor érkezett Szegedre. A képviselő a közgyűlés előtt magjelent a polgármesternél és a főispánnál, akinek bejelentette, hogy a díszközgyűlésen röviden fel óhajt szólalni. A főispán közölte azonban Peidl Gyulával, hogy óhajának nem tehet eleget, mert a közgyűlési ügyrend ezt nem engedi megA Délmaggarország munkatársának alkalma volt Peidl Gyulával beszélni, aki a következőket mondta: — Nagyon sajnálom, hogy nem volt alkalmam a magam gondolatainak kifejezést na arra, hogy az egyébként nagyon szépen felépitett és több irányban nagyon elismerő beszédekben nyomát sem hallottam a munkánál; és a munkásnak kijáró elismerésnek. Már pedig bizonyára egyet ért abban velem mindenki, aki nem elfogult, hogy munka és munkás nélkül az újjáépítés a legjobb, akarat mellett sem sikerült volna. — 'A közeljövőben talán még lesz alkalmam bővebben is szólni erről az ügyről. Peidl Gyula a délutáni gyorsvonattal visszautazott Budapestre és igy nem vehetett részt a polgármester ebédjén. A Dugonics-Társaság emlékünnepélye Az árvizemlékürmepségek kiemelkedő eseménye a Dugonics-Társaság diszülése volt. Már jóval négy <5ra előtt a városháia közgyűlési terme szorongásig megtelt ünneplő közönséggel. A hatalmas terem szűknek bizonyult "az érdeklődők befogadására. A vendégek soraiban a város vezetői, polgári és katonai hatóságai foglaltak helyet, az elnöki emelvényen dr. Szalay Józseffel az élén a Dugonics-Társaság vezetősége, gróf Klebelsherg Kunő és dr. Glattfelder Gyula ültek. Dr. Szalay József nyitotta meg az emlékünnepélyt. — Az ember bukása — mondotta — még bem volt tragikus, mert nyomában egy világ részvéte fakadt és ott ragyogott a feltámadás Könnycseppje. A Dugonics-Társaság hálával idézi azok emlékét, akik szívvel és tettel, tanáccsal és kaláccsal siettek a bajbajutott város secitséeére. Dr. Glaiifelder Gyula csanádi püspök mondotta el ezután hatalmas beszédét az árvíz országos vonatkozásairól. — Azt gondolom, a földrajz tudósai igazat fognak nakem adni, hogy nagy városi közület kialakulására alig van alkalmasabb hely, mint itt, ahol a Tisza és a Maros összefolyik. Mégis azt látjuk, hogy a város, amely itt alakult és itt nőtt fel, ugy a nemzetnek, mint az egész emberiségnek tudatára tulajdonképen csak akkor jutott, ismeretkörébe csak akkor kapcsolódott be> igazán, amikor az ár elsodorta. Azonban ha Szegeddel szemben az ő kiváltságos földrajzi helyzete dacára. hosszú évszázadokon keresztül t eb" esi tett elnyomással,'veszedelmekkel szemben való helytállása dacára sem nyilvánult meg ugy a nemzet elismerése és méltánylása, mint kellett volna. — Nem akarnám Szegedet díszítő jelzővéffelruház ni, hanem tényt akarok leszögezni s arra a tényre akarok rámutatni, hogy arra a nagyjelentőségű befolyásra, amelyet Szeged az ország e részében kifejtett s amellyel a megsegített és 1.6 Ujabb fagyhullám köszöntött be. Ilyenkor egy csésze forrő, aromás len valóságos elixír. Ha kifogyott a készlete, siessen a MEINL-Dzletbe; Queen's blend a legfinomabb indiai uitermésil teafajták keveréke, Jellegzetes Darjeeling aromával. A csészében gyönyörű, aranyszínű felöntést ad. Vi kg. ára P 4-40Meinl Gyula Rt. Szeged, Klauzál tér 2. sx. újra épített Szeged az egész magyar társadalommal szemben az ő háláját lerótta, s ez az, amit ez a város Délmagyarországnak az egységes nemzeti gondolatba való bekapcsolása terén, az egységes nemzeti lelkületnek, nemzeti felfogásra való összeforrasztása terén tett — Azt hiszem, hogyha valaki hivatott élő bizonyságot tenni és szólani, akkor éppen én, aki annak az országrésznek vagyok még ma is jogszerint püspöke, jó lehet hatásköröm kifejtésében akadályozott püspöke, amely országrész ezt a befolyást legjobban érezte. Az, amit Szeged város Bánátnak és Bácskának megmagyarositása terén tett, az a magyar nemzet történelmében soha el nem évülő nagy jelentőségű áldás, a magyar nemzeti gondolatnak, a magyar nemzeti érzésnek egy nagyszerű epochejája. Nemcsak iskolát végezni jöttek ide, nemcsak a magyar nyelvet megtanulni keresték fel a várost. Nem. Itt forrt össze lelkük Magyarországgal, a magyar nemzeti érzéssel. Szegednek ez volt a nagy jelentősége, a nemzet sorsának irányításában nagyszerű történelmi hivatása. Ezzel viszonozta az országnak azt a gondoskodását, amellyel az ország feléje fordult, amikor bajban és veszedelemben a feltámadásnak 6zinte reménye nélkül vergődött — kétségtelenül fontos az ország fővárosát naggyá tenni, de azt vélni, hogy egy ország fővárosát naggyá tenni annyit jelent, hogy az országot is naggyá tenni, teljesen elhibázott politikai koncepció. Egy ország fővárosa legyen virágzó, dicső, de legyen minél több vidéki centruma is. Mert egy országot nem szabad annak a veszedelemnek kitenni, hogy egy csapással, fejének leütésével az egész ország életerét átvághassák és az egész országot a pusztulás veszedelmének látegyék. Minél erősebb vidéki centrumokból árad ki arra a körzetre a kulturális, civilizatoris befolyás, amelyet egy értékes város jelent* annál eresebb lesz az ország. A püspök nagy hatást keltő beszéde utáp az ünnepi ülés emlékbeszédét gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mondotta eL — Tragikus méreteket öltött, fenségest érintő szerencsétlenség volt a szegedi árvíz is, amely tényleg megkapta Európa népeinek a részvétét, — mondotta a miniszter. De én azt hiszem, hogy a mai nehéz időkben nekünk nem a katasztrófa nagyságával kell foglalkoznunk, hanem azzal a lelki nagysággal, amely az akkori magyar generációt, szegedieket és általában a magyarokat eltöltötte, amely erőt adott nekik, hogy bátran hozzá fogjanak a felépítés munkájához. Nem jó sző az, amit rendesen használunk: Szeged rekonstrukciója. Tisza Lajos előtt nem egy egyszerű rekonstrukció lebegett, hanem Szegedből egy nagy várost, európai várost akart teremteni. — Tisza Lajos memoranduma alapján megindult a nagy munka, egyik törvényjavaslatot a másik után terjeszti be a kormány, kinevezték a királyi biztost. Megadták a kisajátítási .jogot és az uj építkezésekre az adómentességet. Áz állam 40 millió forint kölcsönt vett fel a Tisza szabályozására és Szeged felsegélyezésére. Ebből 15 millió jutott mindenesetre kölcsön alakjában Szegednek 10 milliót ebből a lakosok kaptak házaik újjáépítésére, 5 milliót pedig a város fordított építkezéseire. Ebből létesült többek között a városháza és a színház. — De Tisza Lajosnak nagy koncepcióját leginkább az újjáépítési javaslat árulja el, amely szerint az állam építtette a tiszai rakpartokat, a tiszai hidat, a körtöltést és az állami hivatalok palotáit. Ezzel szemben Szeged költségéből fedezték a négy nagy sugárútnak, három kisebb sugárutnak, két körútnak, a köztelkeknek, a Mars-téri hatalmas laktanyáknak, két hatalmas gyűjtőcsatornának, a vár lebontásának és a kisajátításnak költségeit Valóban olyan terhek ezek, amelyeknek elviselésére szinte képtelennek tartanánk egy várost, amely akkorát szenvedett. Valóban megint csak a város nagy életképességének jelét kell látnunk abban, hogy negyven év alatt ezeket a terheket lassankint is képes volt kibírni— Megint jött egy szerencsétlenség: Trianon. A városnak Trianon ellen való tiltakozását akarjuk összesűríteni ebben a szóban: Nigyszegod. — A in! demokratikus korunkban nekünk ki kell mennünk népiskoláinkkal a tanyára és a külvárosokba szociális iskolákkal és ővódákkal. Nekünk fral&atatlan szelleme péntek a Korsóban