Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-13 / 60. szám

SZEGED: Szerhe>z(ö»ég: Somogyi ucca 22. L cm l eleton-13-33. ^ Kladohlvnlal, kölcsönkiSnyvlAr é» Jegyiroda r Aradi ticca S. Telefon; 306 ^ Nyomda • Lílw Llpól ucca 19. Telefon • 16—34. «»«»»mi* Szerda, 1929 március 13 V. évfolyam Ol. szám MAKÓ: SzerkeazIOaég é» kiadóhivatalt tri ucca 6. Telefon: 131. »zAm.« >»«»«» HÓDMrXŐVAsAkHELV : Szarkeszt őség é* klndóhlvnlol: AndrAssy ucca 23. Telefon: 49 «hm •>» « » •< » «» «» Előfizetési ara havonta 3-20 vldfthen es a Iffvhrosban 3-6 ', i(llltmdS-i <i--»0 pengd. Egyes sz&m lö. vasár- és Ünnepnap 24 <lll6r Népünnepély nép nélkül — Az Isten szerelmére! — kiáltott fel Apponiji Albert a képviselőház tegnapi ülésén, — az Isten szerelmére, miért félnek ugy a néptől. — Az Isten szerelmére! — kiáltunk fel mi is, — az árviz ünnepén miért féitek ugy a szegedi néptől? Ha a város történelmét jól ismerjük, az árvíz a szegedi népet tette földönfutóvá. Nemcsak azoknak háza omlott össze, akik ünnepélyes alkalmakkor fel tudták húzni a díszmagyart. Amikor hatezer ház közül ötezerhatszáz összeomlott, ötezerhatszáz ház szegedi tulajdonosait és lakóit érte utói ez a borzalmas méretű szerencsétlenség. Ha Szeged népe nem maradhatott ki a katasztrófából, miért maradt ki az ötvenéves évforduló díszébőlV Végtére is ez a nép járt Bzerencsétlenné s ez a nép építette fel újra a várost. S amikor a szegedi polgárságot ért katasztrófáról s a szegedi polgárság kitartó, várostépitő munkásságának eredményéről emlékeznek meg, hivatalos. ünnepé zsugorodik az emlékezés s megfeledkeznek a szegedi népről, amelyik nemcsak házigazda, de még vendég sem lehetett Szeged ünnepén. Ne kifogásolják a városi színház úgynevezett díszelőadását sem, amelyből éppen, annyit áldoztak az árvízre való emlékezésnek, mint az emlékezésből a szegedi népnek. így volt stílusos az emlékezésnek napja. Nem az volt a fontos, hogy a város népének példátlan áldozataival fentartott kultúrintézmény: a városi színház is kivegye részét a város gyászünnepéből, hanem az, hogy bemutató előadást lehessen tartani a kultuszminiszter ur számára. Az ötvenéves évforduló csak titulus volt arra, hogy a kultuszminisztert elcsalják a községesilett müintézetbe, de ezzel a cél be is volt töltve. Ki törődött olyan haszontalansággal, hogy a színház vegye ki részét a város gyászünnepélyéből, hogy a színház adjon hangot a megrendült emlékezésnek, hogy a színház is »sóhajtva köszöntse« a szegedi Bertalan-éjtszaka évfordulóját s az emlékezéssel adjon kifejezést annak az elszelidült rémületnek, elcsittult borzalomnak, amit a vész idejére emlékezve a város minden polgárában fél évszázad után is felriad. Ehelyett a színház vizsgaelőadást, karfelvételi próbát, bemutató előadást rendezett a kultuszminiszter számára. Ehez csak tragikus jogcím volt Szeged gyásznapja, ehez elég lett volna egy délelőtti zártkörű próba is, ehez kár volt meghívni a város közönségét. A város közönségének más szerepe nem is volt ezen a napon, mint hogy meglökhette a színházat s barátságosabbá tehette a színházat bemutató előadás üu.susegeit. De mert ez az este méltó volt a délelőtthöz s méltó volt az egész naphoz, külön kifogást nem is emelhetünk ellene. Az elmúlt évben még arról beszéltek, hogy országos kiállítással kellene megünnepelni az árvíz' ötvenéves évfordulóját Az országos kiállítás helyett csak három darab színpadi kiállítását mutatták be sa termelő, teremtő, várostépitő szegedi munka helyett az agyondédelgetett közüzem produkcióját. De legyünk igazságosak s a vád mellett ne feledkezzünk met? a védelemről sem. Nemcsak a körtöltésen belül lehet észlelni ezeket a jelenségeket. Nem a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat az egyel'en, ami a néptől való félelmet elárulja. A Dózsa-lázadás ulán nem féltek gy a néptől, mint ahogy ma félnek. Azt hirdetik politikájukról, hogv a nemzeti demokrácia szolgálatában áll, azl hirdetik minden társadalmi mo. galmukról, hogy a magvai néptő' indul ki s a magyar néphez tér vissza, azt v.illják közéletükről, hogy minden megnyilatl:«> ásában a magyar nép ért'két becsüli meg s a j olitikának, társadalomnak és közéletnek minden kapuja zárva marad a magyar nép előtt. »Az Isten szerelmére, miért félnek így a néptől?« Valamikor ugy indultak el, mintha a polgári Magyarországot egy nagy, népi reneszánsz számára akarnák átalakítani. Azt hirdették, hogy a magyar parasztnak kurzusa érkezett el s ők adják a felszabadított jobbágyság unokái kezébe a po'itikai hatalmat. »Győztél Kossuth!« — harsogott az ige az elnémult szájban. S mi maradt ebből a felbuzdulásból? Három-négy képviselői mandátum, a sokorópátkai kegyelmes cime s a nagyságos Kunapéandrás. A magyar nép a jobbik esetben kiszorult, a rosszabbik esetien be se került az alkotmánynak úgynevezett bástyái közé. Egyre jobban erősödik az a törekvés, amelyik a magyar népet a közjogoknak nem alanyává, de tárgyává teszi. A magyar nép képviseletét megszervezik a magyar nép nél kül, a magyar nép önkormányzatát megalkot ják a magyar nép nélkül, a magyar nép rene szanszát is a magyar nép nélkül teremtik meg. Nem csoda, ha e- a Lőzs-ellem elburjánzik a közélet minden terén s Szegeden is megrendezik a szegedi nép gyászünnepélyét a szegedi nép nélkül. A fásultság és szegénység ! birtokba veszi a lelkeket s e törekvés számára nincs hatalmasabb szövetséges1 mint a szegénység a fásultsága. Az optánspör letárqyalása ulán megkötik a magyar—román gazdasági békél? (Budapesti tudósilónk telefonjeleni ése.) Bukarestből jelentik: Kornfeld Pál báró, a Magyar Altalános Hitelbank elnökigazgatója Bukarestben tartózkodik. A bukaresti lapok közlése szerint Kornfeld báró nemcsak pénzügyi, hanem politikai kérdésekben is érintkezést keresett a román politikai körűivel, hogy megbeszélje velük a magyar-román gazdasági 1 kapcsolatok kifejlesztésének lehetőségeit. Kornfeld báró tárgyalásai a magyar-román optánspőr letárgyalása után várható magyar-román gazdasági békével függ össze. Az optánsüggyel kapcsolatban Maniu jelentést tett a régenstanácsnak, amely mindenben jóváhagyta a sanremói határozatokat. Véres diáktüntetés Madridban A diktátor lakása elé felvonul! íCmegel sortűzzel verték szét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Madridban kedden ujabb diáktüntetések voltak. A diákság felvonult a diktátor lakása elé Nagyobb rendőrosztag oszlásra szólította fel a diákokat, akik azonban nem engedelmeskedtek. Sortűz dördült el, több diák súlyosan megsebesült. Más helyütt is voltak zavargások, a rendőrség mindenütt kardlappal verte szét a tüntetőket. Katasztrofális árviz Eszaknémelországban Több falat elsodort az Elba (Budapesti tudósítónk telefon jelent ése.) Berlinből jelentik: A hirtelen beállott olvadás Északnémetországban katasztrófális következményekkel járt. Magdeburg és Wittenberg környékén az Elba kiöntött, több falut elsodort az ár. A lakosság az utolsó pillanatban menekült és csak az életét menthette meg. A pénzügyminiszter szerdán terjeszti be a költségvetést (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') Pesthy Pál, az egységes párt elnöke kedden este teát adott a pártklubban. Az estélyen beielen'ette, hogy Wekerle Sándor pénzügy. miniszter szerdán terjeszti be a költségvetést és expozét mond, amelyben az összes aktuális pénzügyi és gazdasági vonatkozásu, valamint adókérdésekkel foglalkozni fog.