Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

19211 február 10. DELMAGVAROlíSZAfí sara üliEliSZférlym ki az influeiiza elleni védekezésről 8 íegtsníosaltö: az egyéni védekezés Budapest, február 9. A népjóléti minisztérium az influenza ellen való védekezés tárgyában kör­rendeletet adott ki, amely többek között ezeket mondja: Az influenza az utóbbi hetekben Budapest szé­kesfővárosban egyre terjed és a vidékről érkezett jelentések szerint egyes vidéki törvényhatóságok területén is fellépett Minthogy az infiuenza ter­jedésének megakadályozása szempontjából az egyéni védekezés rendkívül fontos, felhívja az alispánt és polgármestert, hogy a közönséget a betegség elleni védekezésről a lehető legszélesebb körben alkalmas módon minél előbb tájékoztassa. Az influenza heveny fertőző betegség, amely lázzal, forrósággal, a légutak hurutjával, náthá­val, torok-, gége-, légcső- és hörghuruttal kezdődik, Az influenzának súlyos szeptikus alakját, melyhez rohamosan fejlődő szövődmények, tüdő-, mellhár­tya-, középfül-, agyhártyagyulladás járulnak, spa­nyolbetegségnek, spanyolnáthának nevezik. Az influenzának kórokozó csiráit a beteg egyén orrá­ból, torkából és tüdejéből származó nyálkával, köhögéssel, tüsszentéssel és kőpködéssel üriti ki és azok Uy módon fertőzött levegővel jutnak be más ember szervezetébe. A betegség terjedé­sének tehát elsősorban azzal lehet gátat vetni, hogy köhögés és tüsszentés alkalmával kendőt tar­tuni'v ormunk és szánk elé. Kerüljük a köpködést. mell. ;:zük a csókolózást és kézfogást és minden étkezés előtt kezünket megmossuk. A betegség fertőző váladéka a szennyezett tárgyak utján is terjedhet, azért a beteg használta fehérneműt, zseb­kendőt, törülközőt, stb. forró vízben, lúgban ki kell főzui. Általában véve a legmesszebbmenő tisztaság feutarfására fokozott gondot kell fordítani. Zsú­folt és rosszul szellőztetett zárt helyiségeket, töme­ges összejöveteleket a lehetőség szerint kerülni kell. Óvakodni kell a meghűléstől, mert ez a szer­vezet ellenállóképességét gyengíti. Ügyelni kell arra, hogy mértékletes, józan életmóddal a test ellenállóképességét megerősítsük. A közönség nyomatékkal felhívandó, hogy e ta­nácsokat saját érdekében pontosan tartsa be, min­den erejével támogassa a hatóságot a járvány el­leni védekezésben. A hatóságok az uccák, terek, udvarok, nyilvános helyiségek, közlekedési eszkő­zök fokozottabb tisztántartását hathatós ellenőr­zéssel biztosítsák. Gondoskodjanak a nyilvános helyiségek gyakori szellőztetéséről és a közlekedési eszközök zsúfoltságának megszüntetéséről. Kísérjék továbbá a lakosság egészségi állapotát gondos fi­gyelemmel, a szegény betegek orvosi ellátásáról és a súlyosabb betegek számára a szükséges kór­házi férőhelyekről kellő időben gondoskodjanak. 1 szegei társadalom minden fányezfije a fiwárosiaMlca! egyenlő fogofi követel a vidéki nfiknek fi Dé'fnagyarsíszág ankétja a vidéki nSk passzív választójoga trdekfeben C.-i Délmagyarország munkatársától.) Né­hány nap múlva megkezdődik a parlament­ben a közigazgatási reform sokat vitatott ja­vaslatainak tárgyalása. Egy hete éppen, hogy Apponyi Alberlné elnöklésével Budapesten or­szágos gyűlés tiltakozott a javaslatnak azon intézkedése ellen, amely kizárja a vidéki vá­rosokban a nőket a passzív választói jogból. A szegedi közgyűlésen még nem foglaltak ál­lást ebben a nagy horderejű társadalmi kér­désben. Ilyen előzmények mellett bizonyára fokozott érdekessége és értéke lesz annak, ha feltárjuk, hogy a szegedi társadalom egyik­másik rétegének reprezentánsai milyen véle­ményt vallanak a nők közéleti érvényesülé­séről. Kizárólag munkánk teljességének ked- 1 véért bocsájtjuk előre, hogy voltak uéhá- J nyan, akik kijelentették, hogy minden más kérdésben rendelkezésűnkre állnak, de erről az ügyről nem akarnak a nyilvánosság előtt beszélni. A nők passziv választói jogáról és általában közéleti érvényesüléséről a követ­kező nyilatkozatokat kaptuk: Somogyi Szilveszíer polgármester: — Semmiféle indok nincsen arra, hogy kü­lönbséget kelljen tenni a vidéki és a fővárosi asszonyok kőzött. Minden tekintetben ugyanugy megállják itt is a helyüket és ha alkalmasak a nők arra, hogy az ország ügyelt Intézzék a parlament­ben, még inkább alkalmasak arra, hogy szerepük legyen a városi életben, amelyben benne élnek és amelynek igen jelentős tényezői. Mosolyogva állt olt, tisztán, csinosan, frissen, bár­sonykabálban. — No gyere hamar, régen várlak, gyújts rá hamar erre a finom uj szivarra, gon­dolom, Ilyent nem szívtál még, nincs még for­galomban, csak nekem kedveskedtek vele. Én bizony meg nem mondom már, minek hív­ják a dohányrudat, mintha H e r o s z lett vol­na a neve, az én zsebemben Is volt vagy öt darab belőle, természetesen összetörve. Persze nem szól­tam róla, megköszöntem, rágyújtottam és csak magamban gondoltam, hogy ezzel is ugy jár­tunk, mint a tyuklevessel. (Tavaly télen valamelyik pesti klubban elő­adást tartottunk mindnyájunk mesterével, utána vacsora következett, tyuklevessel kezdődött s Rá­kosi odasúgja nekem: — Ezt áhítattal edd, mert ez extra gyönyör. Ezt csak kettőnknek főzték. " Világért se mondtam volna meg neki, akinek különben is gyönge szeme akkor erősen humoros volt, hogy körülöttünk még legalább húszan ka­ualazzák a kettőnknek főzött extra-levest.) — Hát most ülj le, édes barátom, ide szembe velem és hallgasd meg türelemmel, amit én na­Talajdonkép nem volna benne semmi titok, amit mondott, — az olasz és az angliai utja után volt ez —. de azért most nem akarok róla beszélni. A lényege az volt, hogy se égen, se földön egyéb kérdés nincs, mint a revizió kérdése. Rám pedig annyiban tartozott volna a dolog, hogy nekem is belő kellett volna segítenem itt az AÍföldön egy politikai pártnak a megszervezésébe, amelynek egyetlen programja a revízió lett volna s amelyik­ben megtért volna »keresztény, pogány, magyar, zsidó, cigány, gróf és böllér.c Megmondtam őszintén, hogy én erre nem vagyok alkalmas ember. Tiszta multu hajadon kell az ilyen vezérségre, nem ilyen mordályégető öreg destruktív, mint én vagyok. — Ne tréfáljuk el ezt a dolgot, édes barátom, — mondta komolyan. Élet-halál kérdése ez a faj­tánknak. — Tudom, bátyám. Éppen azért igyekeztem könnyedén beszélni róla, hogy ne kelljen a magam keserűségével megmérgezni a Te áldott, szükséges és hasznos optimizmusodat is. Szó szót ért. Végül azt kérdezte tőlem: — Hát csak lehet egy akkora városban, mint Szeged, ezer ember találni, aki vállalja, hogy ha sor kerül rá, föláldozza a revízióért az életét és a vagyonát? — Hogyne. Aki az életét hajlandó föláldozni, igen. De aki a vagyonát hajlandó fölajánlani, olyant nem. Nem igen tudtuk egymást meggyőzni. De ami­kor eljöttem, a vállamra tette mindakét kezét és azt mondta: — Én pedig megfogadtam az élő Istenre, hogy soha az életben többet nem írok cikket más­ról, csak a revízióról, mert engem már csak ezért tart az Isten. Figyelemmel kisértem aztán a lapját egész a megbetegedéseig. Csakugyan minden írása a re­vízióról szólt, vagy legalább abban csendült ki. Rákosi Jenőnek még ez az elhatározása is sikerült. Csak azt ne mondta volna, hogy őt már csak ezért tartja az Isten. Most. hogy elhivta magához, mindenki arra gondol: tud-e maga az Úristen is akkora erőt támasztani helyette, mint -amekkora ö volt? Lakatos pensló K.V:?.V& (Alkotmány ucca sarok.) Uri esatédl otthon, KSiponti ffltís, állandó metegriazolsAltatíi. KItflnS bázlkcnyfca. Polgári Arak. H5 Telefon: SQO-3S. Wlmmer Fülöp: — Természetes, hogy én, aki egész életemen át a nőt nemcsak a teremtés legtökéletesebb al­kotásának tekintem, de csodálom és tisztelem nagy szellemükön kivül gyakorlati okosságukat és úgy­szólván minden feladathoz való simulékonyságu­kat, már régen ott tartok, hogy — a konkurren­dától nem félve — a nőknek minden jogot egyenlő mértékben megadni kívánok, mint a férfiaknak. — Ennélfogva a most aktuális kérdésben is határozottan amellett vagyok, hogy a tárgyalás alatt lévő közigazgatási törvényben a nőknek b passziv választójogot meg kell adni, még pedig 24 éves koruktól kezdve, amely korban meggyőző­désem szerint a nő általánosságban már legalább is époly érett, mint a hasonló korú férfi. Pap Rőb^rlné: — Szerintem a nők társadalmi téren folyta­tott tevékenységükkel nálunk eddig is szép ered­ményeket értek el. — Ezen eredmény azonban meghatározott, aránylag csak szük körre terjedhet annak követ­keztében, hogy a nők szervezkedése egyesületekbe tömörülése eddig jótékonysági, felekezeti és kis részben kulturális célok szolgálatában történt. — Meg vagyok győződve róla, hogy ha a nők­számára megnyílik a tér és a lehetőség arra, hogy egyetemesebb célok szolgálatában működ­hessenek, ugy minden részletre, a férfiak által esetleg elhanyagolt szempontokra kiterjedő figyelmükkel a város érdekeinek hasznos szol­gálatokat tehetnek. . Kárászné, Szivessy Mária: — A magyar nők szellemi érettség és er­kölcsi komolyság tekintetében ugyanugy meg­ütik a mértéket, mint más nemzetek asszo­nyai. Ebben kételkedni sem indokolt, sem jogosult álláspont. Ezt bebizonyították gaz­dasági, társadalmi és politikai téren. — A fővárosi és a vidéki asszonytársada­lom közölt minősítési megkülönböztetést tenni ' igazságtalan, mert egyrészt egységes nevelési és oktatási vezérelvek irányítják az egész or­szágban a nők iskoláztatását, másrészt a vi­déki élet befolyása egészségesebb, zavarta­lanabb a női lelkület kifejlődésére. A saj­nálatos kilengések többnyire a nagyvárosi szo­kások utánzásából származnak. Sokszoros ta­pasztalat, hogy a jogok kiterjesztésével járó nagyobb női befolyás nemesitőleg hat a nem­zet életére minden téren. — A vidéki nők a jogokkal kötelességet vállalnának. Lelkiismeretes munkával és tEl­jes odaadással bebizonyítanák a kételkedők­nek rátermettségüket a községi életben való részvételre. — Csonka-Magyarország helyzete minden segítő kézre rászorul. A sokat hangoztatott »szellemi fölény« méltóságát a benyújtott Köz­igazgatási Reform-törvénytervezet révén ve­szély fenyegeti. A »revíziói fontos külpoli­tikai kérdését nem helyes kockáztatni bel­politikai átmeneti fontosságú, taktikai korlá­tozásokkal. Rothermere hazájában minden 18 éves nő politikai jogokat nyert. Dr. Pap Rófrerí: — Véleményem az, hogy a nők bevonása a törvényhatósági bízottság munkájába a passziv választói jog megadása utján a közérdeket elő­nyösen szolgálná. — A nők mint gyakorlati esztétikusok a vá­rosi fejlődésben nagyobb súlyt helyeznének a külső csinra és művészeti szempontokra. Több gondot fordítanának a város fákkal való beül­tetésére, kertek, kertesházak létesítésére, mint ahogy ez most történik. Az egészségügyet, külö­nösen a gyermekegészségügyet, játékterek létesí­tése stb. utján intenzivebb figyelemben részesí­tenék. — A javaslatban az érdekképviselet lényege? szerephez jut. laazsá^osnak tartom. hoau a nők is hozzá- '

Next

/
Thumbnails
Contents