Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-07 / 31. szám

r>;x>f.'U;v'' Í329 február 7. és követelése. Ezért omlottak le világnézet! kü­lönbségek és ezért született egységes elhatározás a főváros közgyűlésén és ennek ereje késztette arra, hogy felhívja a kormány ffstyp'mét erre a határozatra. — A magyar probléma most mar külpolitikai probléma. A sikeres külpolitikának — mint maga a miniszterelnök mondotta —, belpolitikát fel­tétele] Is vannak és nem érti miért volna baj olyan körülmények közt, ha az ellenzék e belpoli­tikai előfeltételeket kapcsolatba kívánja hozni a békerevizió kérdésével. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy nem találja most időszerűnek a kér­dés felvetését. A revízió ohbnn a pillanatban időszerűvé vált, amikor a békeszerződést ránk dik­tálták. Ennek a kérdésnek a kezelése a nemzet elégedet­I lenségével találkozik és ezt irinyadőnak kell te­J kinteni. Kérte a miniszterelnököt, szívlelje meg I a főváros egységes határozatát. azonnal válaszolt az interpellációra. — Szokatlan dolog — mondotta —, hogy egy képviselő interpellációjával prejudlkálni kíván az arszoggyülés határozatának akkor, amikor egy tőrvényhatóság az országgyűléshez fordult, kérve arra, hogy határozata értelmében utasítást adjon a kormánynak. A legnagyobb őszinteséggel kiván válaszolni. — A főváros határozata három pontot foglal magában. E pontokban nincs semmi, amit magáévá tenni ne tudna. Ellenkezőleg, kijelenti, hogy azok tartalmával teljesen egyetért cs hogy ha a maga interpretációját helyesnek tartia, nincs semmi ezek­ben a pontokban, amit a kormány el ne fogad­hatna. Ezt azért kívánja leszögezni, mert bizonyítani kívánja ezzel is, hogy perfid volt eddig is az a vád, amely személyében támadta őt oly irányban, mintha akadálvozná a revíziót. Ellenkezőleg ő volt az, aki a revízió indokoltságát már Debrecen­ben mondott beszédében kifejtette akkor, amikor a közvélemény nem foglalkozott ilyen intenziven ezzel a kérdéssel. — Nem a revizíó szükségességével szemben fog­lalt állást, nem az ellen, hogy mindent el kell követni, hogy siettessük azt az időt. amikor a revízió keresztülvihető, csak azt mondta, óvni IcelI a nemzetet olyan illúzióktól, amelyek elhitetnék vele, hogy könnyű munkával, kitartás nélkül, máról-holnapra ölünkbe hullatják a revizíót, olyan akciók, amelyektől talán ellen­zéki oldalról, vagy bármely oldalról ilyen ered­ményt várnak. Álláspontja csupán az volt, hogy no avatkozzék bele senki a kormány külpolitikai akciójába olyan formában, amely ellensúlyozza a kormánynak azt a törekvését, hogy a revízió ideje közeledjék. A javaslatnak azt a pontját, hogy a kormány olyan külpolitikai működést fejtsen ki, amely a revízió megvalósítását közelebb hozza, nem ugy értelmezi, mintha benne az az utasítás volna, hogy a kormány mindennap, vagy rövidebb idő­kőzökben újból és újból demonstratív' nyilatko­zatokat tegyen ebben a kérdésben, mert az ilyen nyilatkozatok nem szolgálják a revízió érdekét. Figyelmeztetőül szolgálna az ilyen nyilatkozat az ellenpropagandára. Demonstratív nyilatkozatokra tehát nem hajlandó. Külpolitikai szerveinket nem tarifa hiva­tottnak arra, hogy a kérdésben hiva­talos propagandát fejtsenek kl. Ezt nem is szabad tenniők, jóllehet azonban igy fogják magyarázni a határozatnak azt a részét, amely külképviseleti szerveinkről szól. Ha külkép­viseleti szerveink ezt megtennék, csak diszkre­ditálnák magukat egyik, vagy másik kormány előtt — A revízió előkészítése nem valami speciális munkálkodásban áll. Mindaz, ami helyes a külpoli­tikában, közelebb hoz bennünket a revízióhoz. A revizíó kérdésének felvetése lehetővé válik és mert fokozatosan hozzájárul olyan nemzetközi helyzet teremtéséhez, amelyben a kérdés a sikerre való kilátással vethető fel. Nem hajlandó kalandokba bocsátkozni cs arra som, hogy idő előtt vessük fel ezt a kérdést a Népszövetségnél, ahogy azt Pakots kivánta. — Rá kell mutatnia bizonyos, az utóbbi idő­ben mutatkozó jelenségekre, amelyek azt mutat­ják ,hogy a nemzet egységes felfogását ebben a kérdésben veszély fenyegeti. Ha az egységet meg akarjuk óvni, ugy ennek előfeltétele az, hogy n parlamentben ülő nagy többséget ne briiszkirozzuk olyan javaslatokkal, ame­lyek egyenesen ellenzéki tendenciákat szolgálnak. Ugy látja, az ellenzék nem annyira a parlamenti, mint inkább a sujtóhad járatban igyekszik kihasz­nálni az elégedetlenséget és türelmctlcnségit. Azt az elégedetlenséget, amely a gazda­sági állapotok miatt van az országban és ast » türelmetlenséget, amellyel u nrinz l a rcviziúA sürgeti. \ Érthető ez a türelmetlenség érzelmi szempontból, mert bizonyos, hogy a tőlünk elszakított részeden a magyarságnak rossz a sorsa, gyengül napról­j napra azon intézkedések következtében, amelyeket szomszédaink tesznek. Tárgyilagos szempnniból azonban ezt a türelmetlenséget nem lehet alá­támasztani, amikor azt látjuk, hogy Németország területének bizonyos része ma is megszállás alatt van, amikor azt látjuk, hogy Németország a revizió kérdését még nem vetheti fel, amikor még a jóvá­tételi probléma sincs megoldva. Azt kell mon­dani, hogy bizonyos türelem nagyobb erőt mutat kifelé, mint a türelmetlen sürgetés olyan időben, amikor a kérdés még megérve nincs. — Félti a revizió kérdését attól is, hogy belpolitikai momentumokkal kapcsol' fái: össze. Volt egy idő, amikor külpolitikai tényezők tá­marlták és rágalmazták az országot Bizonyos az is, hogy ellenséges hatalmak belpolitikai szempontból is folytattak propagandát Ma­gyarország ellen. Sajnos azt kell tapasztalnia, hogy a revizió cégére alalt vannak egyes po­litikai tényezők, akik reméli —• öntudat­lanul, de egyenesen ellenpropagandát folytat­nak a revízióval szemben. Ha eddig a kül­földi tényezők propagandát folytattak az or­szág ellen azon a cimen, hogy itt diktatúra, feudális uralom van, hogy a kormány Habsburg-puccsot készit elő, ugy ezekhez a jelszavakhoz most azok a bi­zonyos belpolitikai tényezők hozzáteszik még azt is, hogy klikk uralom van nálunk és hogy a közélet nem tiszta, a kormány pana­mákat tussol cs nem hajlandó cselekedni a közélet tisztasága érdekében. Ilyen és ehez hasonló vádakat hangoztatnak, amelyek al­kalmasak arra, hogy csorbítsák az ország jó hírnevét akkor, amikor ezek a vádak nem felelnek meg a té­nyeknek, vagy pedig egyes szimpto­mák lényeges túlzásait jelentik. Ha van klikk, ugy lát egy kis klikket kiala­kulni a revizió kérdése körül, amely a maga kis pecsenyéjét kívánja megsütni a revizió tüzénél. Ha van klikk, akkor ez azoknak a patentirozott hazafiaknak a klikkje, akik azt hiszik, hogy ők az egyedüli hazafiak és a re­vizió kérdése az ő monopóliumuk s akik a kérdés scgilségével felül akarják bélyegezni azt a bélyeget, amelyet vagy multjuk siker­telensége, vagy az elmúlt politikai életben elkövetett bűnök sütőitek homlokukra. Már pedig a revizió kérdéséhez tiszta kézzel nyúl­jon mindenki. Ha a kormánynak van feladata a nemzet egységének megteremtése érdeké­ben, ugy ez az, hogy ezeket távoliarisa a revizió kérdé­sétől. Pakots József kérdezi a miniszterelnököt, vájjon kire értette azt, hogy a maguk kis politikai pecsenyéjüket akar­ják megsütni a revizió tüzénél? Nem hiszi, hogy valaki szennyes kézzel nyúlt volna Magyarorszá­gon a revizió gondolatához. Csupán annyit lát, hogy vannak jószándéku emberek, akik türelmet­lenül kívánják a kérdés megoldását. Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy nem nyilatkozik afelől, kikre ér­tette a Pakots által emiitett megjegyzést már csak azért sem, mert ezzel Pakots is tisztában van. Pakots megvan győződve arról, hogyha holnap behozzuk a titkos választójogot, ha helyre állítjuk az esküdtszéket, akkor itt dl­nom-dánom, lakodalom lesz. (Zaj a baloldalon.') Erre csak azt felelheti, hogy Ausztria a tegradikár lisabb alkotmányt alkotta, Németországban a szo­ciáldemokraták vannak uralmon, de a revizióhoz egyik sem jntott közelebb. Meggyőződésem, hogy az ország ma olyan életviszonyok között él, hogy belpolitikai téren experimentálni nem szabad. Aki azt akarja, az szolgálhatja ugyan valamely eszme ügyét, de kockáztatja ennek az országnak és nem­zetnek életét a leíaríó&laloít Be Haléra '(Budapesti tudósítónk telefonjelcniésc.) Dublinből jelentik: De Valera, az ir köztár­sasági párt vezére, akit ma letartóztattak, a letartóztatás elleni tiltakozásul éhségsztráj­kot kezdett. A hatóságok azzal az indokolással | vették őrizetbe, hogy megszegte a régebbi rendelkezést, amely szerint nem szabad Uls­ter területére lépnie. De Valera letartózta­tása hangos fölháborodást keltett. flz apa a moziban megölte bárom gyermekét Csak a negyediket hagyta éleiben (Budapesti tudósilónk telefonjelcnlése.) Berlinből jelentik: A Vossische Zeitung irja: Dezemther Vilmos 53 éves családapa felesé­gével moziban volt, ahol agyonlőtte 25 éves, 9 éves fiát és 20 éves leányát. Ót éves kislá­nyát azonban nem bántotta. Ezután a gyilkos apa telefonon értesített© a mentőket, kérte a rendőrséget, tartóztassa le. Teltét azzal indokolja, hogy a három gyer­mek nem az ő gyermeke, csupán az ötéves kisleány. szerelmi dráma Szófiában Szófia, február 6. Megdöbbentő szerelmi tragédia történt tegnap este, amelynek közép­pontjában a bolgár főváros két ismert egyé­nisége áll. A legnagyobb malom tulajdonosa, Hadzsi Grigove, néhány évvel ezelőlt házaso­dolt és nagyon féltékeny volt fiatal feleségére. ; Tegnap este olyan ürüggyel ment cl hazulról, 1 hogy vidékre utazik, de a szomszéd ház ka­puja mögött elrejtő.ölt és onnan figyelte sa- | \ját házának kapuját. 1 Tiz óra tájban észrevette, hogy Vaszile, a szófiai törvényszék egyik fiatal birája, akivel évek óla jó barátságban állolt, bemegy az ő házába. Ulána lopózott és egyideig várt, az­után behatolt lakásába és. házasságtörésen érte feleségéi. A férj agyonlőtte a feleségét és csá­bitóját, aztán golyót röpített a halántékába. Az asszony és Vaszile törvényszéki biró szörny et­halt, Hadzsi Grigove is haldokolt, mikor kór­házba vitték. L

Next

/
Thumbnails
Contents