Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

í"í)2?) Tefiriiärr 5. /1'gLMAíiv' fK»aszA(i Li'-fc"wj Nagygyűlés íilníelelf vasárnap Budapesten a vidéki asszonyok passMv válaszléfega melleit Szegedi felszólalás a nők közyyülési Képviseletéért (A Délmagyar ország budapesti munkatársá­tól.) A közigazgatás reformjáról szóió tör­vényjavaslat, mint ismeretes, azon az ala­pon, hogy a vidék »éretlent még, kizárta a vidéki nőket a közgyűlési termekből. Mig a budapesti asszonyok választók és beválaszt ­hatók a közgyűlésekbe, addig a vidéki asszo­nyok nem vehetnek majd részt a közigazga­tás ügyeinek közvetlen intézésében, nem lesz passzív választói joguk. Ez a sérelem arra indította a Budapesten mü'.ödő nőegyesülete­ket, hogy politikai pártállásra és szeparált célokra való tekintet nélkül, közös tiltakozó nagygyűlést hívjanak össze. A gyűlést vasár­nap délelöit tartották meg a vármegyeháza diszes és hatalmas nagytermében. A nagygyűlésen gróf Appomji Albertnc el­nökölt, aki bejelentette, hogy a nők küzdeni fognak ezen igazságtalanság ellen és minden eszközt megragadnak, hogy megmásittassák ezt a közigazgatási »reformot«. Apponyiné be­széde után szólásra emelkedett Erödi-Harrach Tihamér képviselő. Ha nem sokallották a nők áldozatkészségét a háborúban, mondotta, ne féljenek most se tőlükj amikor emberi cs ttírsadalmi jogokat kell adni nekik. Hiszen úgyis azok a nők kerülnek csak a képviselő­Iestületekbe, akiket méltóknak tartanak rá a választók, nc zárják cl ezek elől a hasznos polgárnők elől az érvényesülés útját. A kép­viselők nagyrésze állást foglal a tervezett in­tézkedés ellen, a siker csak attól függ, hogy í a nők milyen energiával támogatják n képvi­sclőkct. Dr. Baracs Marcell képviselő t-.irioii most nagyhatású beszédet. 'Nem kell félni- a nők bevonulásától a közélet porondjára, n< n­doíta többek között, mert legalább becsi1 .o­sebb szellemet, uyilt tekintetet cs tisz'.ább közéleti erkölcsöket fognak belevinni a köz­ügyek intézésébe. Az aktiv választójogok p. sz­sziv jogok nélkül csak csörgő, amit a gyerekek kezébe adnak. Küzdeni kell és ne hagyják magukat semmibe venni a nők. A győzelem önökön áll — így fejezte be beszédét Baracs. Erdödi Tihamér országgyűlési képviselő be­szélt még a nők jogai mellett, majd a feminis­ták vezetője, Vámbéry Melanie lelkes cs ol.es felszólalása után a Katolikus NŐ^gyesülclek Szövetségének, az Asszonyok Nemzeti Szövet­ségének, a Magyar Görögkatolikus Szövetség­nek és a Budapesti Izraelita Nőegyesületnek cgy-egy kiküldöile beszélt. Most a jogaikban közvetlenül érintett vidéki női társadalomnak a nagygyűlésre meghívóit képviselői követ­keztek. Elsőnek Lengyel Vilma, a Délmagyar, ország munkatársa szólalt fel, aki rövid beszé­deben a kérdési kulturális cs szociális szem­pontokból világitól!a meg. Debrecent dr. Un­gár Margit, az első magyar ügyvédnő kép­viselte, a kalocsai asszonyok képviseletében dr. Nyári Béláné tiltakozott. Csatlakozott va­lamennyi számottevő vidéki város, azok, ame­lyek nem küldték el képviselőiket, sürgönyíleg mentették ki távolmaradásukat. pengőre egy voll Széchenyi-íéri kereskedői Enyhiíő körülmény: a teljes vagyon! összeomlás r.\ Délmagyarország munkatársától.-) Koreek I Ágostonnak 1927 végéig a Széchenyi-téren volt i ¡-mert és régi férfidivat üzlete. A szorgalmas • kereskedő 1919-ben nyitotta meg üzletét, az üzlet­menet azonban cvről-évre rosszabbodott, ugybogy 1923-ben kényszeregyességet kért. A sikeres egyes­-égek után társakkal próbálkozott, de üzletét már nem tudta megmenteni. Társai csak jótállásokat adtak, amelyek ' azonban ner.i voltak elegendőek. Az üzlet 1927 végén végül is összeomlott, Koreek Ágoston egy fillér nélkül nv/udt üzletében. Összeomlása után az ügj észség vétkes bukás vétsége cimén eljárást indítóit ellene. A vád sze­rint Korcck, noha tudta fizetésképtelenségét, cső­döt még sem kért maga ellen, sfit halmozta adós­ságait és mintegy húszezer .pengővel károsította meg hitelezőit, mondja az ügyészség. A hétfői főtárgyaláson Koreek Ágoston tanadta bűnösségét. Elmondotta, hogy kölcsönpénzből nyi­tóit.-. meg üzletét. A kölcsönért magas kosztkama­tot kellett fizetnie. Rossz volt az üzletmenet és még erősebb volt a konkurrenck. Azonban min­dig remélt és szorgalmasan törlesztette adóssá­gait. Végűi azonban m 'r képiek:; volt megküz­deni a hitelezőkkel és mindenéi elvesztve került a vádlottak padjára. A pörbeszéder: után a bkóság vétkes bukás vétsége cimén Koreek Ágostont bűnösnek mon­dotta ki és 50 pengü pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet indokokká szerint a bíróság súlyosbító körüiménynek csak az okozott kár összegét mérlegelte. Enyhítő körülménynek vette azonban a rossz gazdasági üzletmenetet, a nagy konkur­reneiát és azt a iéiujt, hogg a vádiolt uaayouiluj teljesen tönkrement. Az ítélet jogerős. Dr« TonellI Sándor főtitkár a szegedi Iparosok állásfoglalásáról (A Délmagyarország munkatársától) I Lapunk más helyén részletes tudósítást közlünk , a szegedi ipartestület vasárnapi közgyűléséről, amc- { Íven ismét győzött a józan, a higgadt és megfontolt közérdekű iparos.illáspont A szavazás után kér­dést intéztünk dr. Tonelli Sándor kereskedelmi és iparkamarai főtitkárhoz, hogy milyen jelen­tősége van Szeged állásfoglalásának és általában milyen változás várható a kézmüveskamarai kér­désben a vasárnapi döntés után. A kamara főtit­kára a következőket mondta tudósítónknak: — A szegedi szavazásnak, de egyáltalán semmi­féle állásfoglalásnak túlzott jelentőséget tulajdo­nítani nem szabad. Aki olvasni tud, megállapít­hatta ugyanis a miniszter leiratából, hogy ő nem azt mondta, hogy a szavazás eredményétől teszi függővé elhatározását, hanem egyszerűen megis­merni akarta az iparosok véleményét. A szegedi szavazás súlyosan csík a lalba de a kérdés nem Szegeden cs nem az egyfs ipari -sÜilvteUnól, ha­nem Budapesten fog eldőlni. — Ebből a szempontból én az ipartestületek megsz2vaztatását eleve elhibáztatnak !ar!o;;am. Be­következett az, amit előre megjósoltam, hogy a szavazás után éppen annyira nem lehet képet alkotni az iparosok véleményéről, mint a/,elölt. Szegeden leszavazott a testületi kötelékbe Uavozó iparosok liusz százaléka, lehal több az országos állagnál, meri országszerte csal; tizenct v^szaiéU szavazott. Hova fogja a miniszter azt a 85 szá­zalékot számítani, amely távolmaradásával tünt tett? Csak nem lehet ezekről azt állítani, hogy a kézmüveskamarát akarják? — Az egész szavaztatás csak arra volt jó. hogy páratlanul álló agilációt váltson ki és éket verjen az iparosok közé. Ma, hogy túlestünk a szegedi szavazáson és senki se vádolhat meg kor tescélokkal. elmondhatom, hogy én legsajnálato­S7Crf'nn, CSÜtÖlMtt'' it5tl?kft.. I Ő>to»r& 8 A f8ld8nfuSók dráma ae rro<z forradalomtól a német tümgyértás reprezentáns alkotása Wilhelm Diller'e-vel o főszerepben pcnteklől a. Korzóban. sabbnak azt látom, hogy a kézmüveskam^ra egyes szószólói könnyelműen vagy lelkiismeretlenül való­sággal a kereskedelmi és iparkamarák ellen indí­tottad rágalom-hadjáratit cs őke! az iparosok ciiensí ¿cinek tüntetlek M. Ezért látom szüksé­gesnek most, a szavazás után megnyugtatni az iparosokat, hogy a kamara egyformán képviseli minden iparos érdekét és csak incidensnek te­kinti a lefolyt szavazást, amely nem befolyá­solhatja kötelességeinek pártatlan teljesítésében. — l)e mit mondjak az olyan vádaskodásokról, inint Dobsa Lászlóé, az IPOSz igazgatójáé, aki azt mondja, hogy a kamarák akadályozták meg sz ipartörvény-novclla negyedik szakaszának az ipsr isck erdekében való megváltoztatását? Ezt meri mondani Dobsa László, aki egyik szövegezi;! ' volt a szakasznak! Nem árt, Iia az iparo­sok ezl is tudomásul veszik. És mit mondjak Friihv.irth Mátyás képviselőről, aki a mentelmi jog védelme alatt -'ósággal destruktív izgatist folytatott országsze I a kcwcskedrlml és ipar­kamarák rllen? Ne!.' csak egy mcnlségük lehrt nem tudták, hogy mennyit ártanak az iparosok­nak, miker elidegenítik őket a kamaráktól, me­lyeknek tisztviselői mindenkor lelkiismeretesen tel­jesítették kötelességüket. — ismétlem, a szegedi szavazás lezajlott és ft kézmüveskamara ügve nem a vidéken fog eldőlni. Én csak azt szeretném, hogy a mesterségesen felkavart szenvedélyek minél előbb lecsillapod­janak és annak, ami történt, ne maradjon fulánkja egyetlen iparos lelkében. Annak a tizenöt évnek becsületes munkájára hivatkozva, melyet a sze­gedi kamaránál töltöttem, mondhatom nekik, hogy ez a kamara az ő intézményük és érdekeiket semmi'é'a más intézmény se fogja több odaadás sal és nagyobb lolkv.i-.nöretességg'*' szolgálni. Egy IialáSos fsázspliés ügye a törvényszék eSőtf (A Uéimagyaro! szág munkatársától.) Az össze! történt, hogy a Fodor-telepen Kcringer Ferenc postaaltiszt házat épiíelí. Kcringer a családi ház terveit mérnökkel készíttette cl és a ház felépítését Mulodi Pál építészre bizta. Az építkezési engedély kiadása után hozzá­láitak az építkezéshez. Az állványozási mun­kálatoknál a tulajdonos is felügyelt. A fa­lakat már felhúzták, amikor az egyik esős őszi napon Kecskés András kőművest súlyos szerencsétlenség érte. Az egyik állvány lesza­kadt és egy hatalmas vasgerenda Kecskésre cselt, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. Kecskés András néháav nap múlva belehalt sérüléseibe. Mulodi Pál építész időközben meg halt. mire az ügyészség gondatlanságból oko­zott emberölés cimén Kcringer Ferenc posta­altiszt ellen indította meg az eljárást. Keringer Ferencet hétfőn vonta felelősségre a törvényszék Vi/d-tanácsa. Keringer kihall­gatása alkalmával tagadta bűnösségét. Kije­lentette, hogy ő az építkezési munkálatokba nem folyt be cs a szerencsétlenségnél nem is volt jelen. A tanuk kihallgatása után a tör­vényszék Keringer Ferenc vádló!tat- felmen­tette a gondatlanságból okozott emberölés vádja alól. A törvényszék ítéletének indokolá­sában kimondotta, hogy ha hibás állványozás történt, azért egyedül Mulodi Pál építészi le­helne felelősségre vonni. Az ítélet ellen a vád i'elebl ezí'st jelért?!! be. Track ingsk"" nyalAer.dök, kezlyük 129 stb. iegjobb felvitelben PollÁk Tesávéreloüél Cic'tonlcsucca é* SzéchcnyUér Frankó Ands»rc .Dusonlr«" 262 royúQys^eriarébnn Du?;onic».íér (Szeqedl Nopl6 ház) kaptam^ a ¡elUlmultmta'lan hatása és a P ritban kitüntetett j _ I »1» j 91

Next

/
Thumbnails
Contents