Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-28 / 49. szám
SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca ai.Lem Telelőn: l3-33.^KIodóhIvalaI, kSlcsOnUünyvlár és Jegyiroda: Aradi ticca 8. Telefon: 300. Nyomda: Löw Llpól ucco 19. Telefon : lO—34. «»«»««>• Csüíöríök, 1929 február 28 V. évfolyam 47. szóm MAKÓ i Szerkesztőség és kiadóhivatal = Urf ucca «. Telefons 131. szám.« » « » « » HÓDMEZÖVASÁEHELY: Szerkesztőség és kladöhlvatal: Andréssy ucca ü. Telefon: 49. szém. «» « » « » « » <<n Előfizetési éra havonta 3-20 -vidéken és a fOvérosban 3 00, kUIfUldUn 0-40 pengő. Egyes szém ÍO, vasér- és Ünnepnap 24 fillér mrmrnmwmmmmim MIIIWII I i I •fffTrfnrrrw'TBnnrii^^ Kossuth-nap *' Irta: Dr. Delire János. | Nem lehet nem helyeselni, nem lehet nem tapsolni, nem lehet ujjongva el nem fogadni Rothermerc lord javaslatát. Do féltjük a Kossuth-nap országos jelentősegét s a világközvéleményre gyakorolható hatását azoktól, alak dátumot ajánlgatnak a Kossuth-nap számára. rA' »Győztél Kossuth'« politikai pártjának edtíig megszólaló hivei március 13-ét, vagy április 11-ét ajánlják a Kossuth-nap számára. Már pedig nem ismerik a történelmet, akik március 15-én akarják Kossuth Lajost megünnepelni s meghamisitása volna a történőlemnek az április 11-i Kossuth-ünnep. Kossuth törvényhozói nagysága, a negyvennyolcas közjogi átalakulás, 1848 március 15-e után kezdődött s április 11-én a törvények szentesítésével ért véget. Aki csak egy kevéssé, de a maga őszinteségében ismeri ezt a kort s ismeri ennek a kornak eseményeit, az tudja, hogy a negyvennyolcas országgyűlés ellenforradalma volt március 15-ének. A negyvennyolcas törvényhozás legnagyobb alakja Kossuth Lajos volt s akik március 13-én akarják megünnepelni Kossuth emlékét, azok a forradalom ünnepet ajánlják az ellenforradalmi Kossuth megünneplésére. Március 15-ének legnagyobb eredménye a sajtószabadság kivívása volt. Ezt a »forradalmi vívmányt« a negyvennyolcas törvényhozás törvénybe is akarta iktatni. A negyven, nyolcas sajtótörvényről ma ugy beszélünk, mint a sajtószabadság törvénybe iktatott kinyi. Iatkoztatásáról. De nem így beszéltek róla azok, akik a március 15-i forradalomban résztvettek s azok sem, akik lélekben a márciusi ifjúság mellé álltak. Kossuth Lajos Pesti Hírlapja március 23-án így irt a kormány sajtótörvényjavaslatáról: ¡>A nemzet veszi ki kezünkből a tollat. A lözsérek kiváltsága ma. rad az irodalom legfontosabb ága. Az iroda, lom független munkásai kénytelenek lesznek továbbra is mások hasznáért fáradozni, vagy a pénzarisztokráciához zsoldosoknak elszegődni'.« A március 15-én választott közcsendi bizottmány kijelentette, »mikép a törvénycikknél a helytartótanács által tett intézkedést is jobbnak találjaa és az uj törvényt sközcsapás«-nak tartja. A negyvennyolcas sajtótörvény javaslata ellen a pesti megyegyülés is tiltakozott s a pesti városházán tartott népgyűlés nyilvánosan elégette azt a törvényt, amit mi a sajtószabadság minden időre szóló példaképének tartunk. I.ehet-e tehát történelemhamisitás nélkül március 15-én megünnepelni Kossuth Lajos emlékét? Petőfi Sándor szerkesztette meg az Egyenlőségi Klub programját s ebben a programban Petőfi többek között a következőket mondotta: »A március 15-én kimondott nagy szavak elhangzottak, dc a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi valósággá nem vállak. A március tű-én Pesten kivivőit sajtószabadságot a pozsonyi nemesi gyűlés zsarnoki sajtótörvénye által megbuktató.«. Március 15-e Petőfi ünnepe marad őrökké, a történelemhamisitás ne üljön tort azzal, hogy március 15-t a magyar mindenszentek ünnepévé teszi meg. Dc nemcsak a sajtószabadság terén tekintettek ellenforradalminak Kossuth Lajos tört.vényhozását. Kossuth politikájának irányeszméi felett a forradalom vihara hatás nélkül vonult el. fA választójogról szóló törvényben éppoly kevéssé látták a március 15-i törekvések megvalósulását, mint a negyvennyolcas sajtótörvényben. A konzervativek féltek a pro. letáriátustól. »Munka és rendőrség a proletáriátus egyedüli gyógyszere« — mondotta Szontágh Pál. Kossuth maga is ellenezte az általános választójogot azzal érvelve, hogy a konzervatívok helyeslését úgysem lehet megnyerni A negyvennyolcas törvényhozásban összesen három követ akarta a választójog általánosságát. A negyvennyolcas törvény szerint a választójog főalapja a földbirtok; lehet, hogy ez helyes volt, lehet, hogy helytelen, de az bizonyos, hogy ez a törvény is ellenforradalmi cselekedet volt a márciusi forradalommal szemben. A törvényhozás nem is alkothatott más törvényt, hisz Kossuth Lajos a pestmegyei utasításokban beérte azzal, hogy a nem-nemesek előtt nyittasanak meg a megyegyülések. Mindez azonban nem érintheti Kossuth Lajos nagyságát. Negyvennyolcban lekicsinyelhették a negyvennyolcas alkotásokat, — ma egy nézünk fel rájuk, annyi áhítattal és annyi hódolattal, mint amennyi csak a legszentebb eszmények beteljesülését illeti meg. De tiltakoznunk kell már most az ellen, hogy a Kossuth-napból egy második Kossuth-szobrot csináljanak, hogy a Kossuth-nappal Kossuth eltorzított és meghamisított képet égessék bele a köztudatba. Március 15-e éppúgy nem lehet Kossuth Lajos napja, mint a Habsburgok előtt hajbókoló szervilizmussal hivatalos ünneppé ütött április 11. Március 15-e a »Talpra magyar« ünnepe. Petőfi, Kossuth, Széchenyi és Deák a nemzet legnagyobbjai voltak s a nemzet glóriásai maradtak. De Petőfit nem lehet együtt ünnepelni Kossuthtal, mint ahogy Kossuthot sem lehet Deák Ferenccel. Ne ugy ünnepeljük legnagyobb jainkat, hogy, magával az ünnepléssel hamisítsuk meg erekj lyeemlékeiket Ha már felállítottunk egy habsburgi Kossuth-szobrot, ne iktassunk a magyar sors kalendáriumába egy habsburgi Kossuthnapot is. A mi kezünkön s a mi lelkiismeretünkön ne torzuljon el a Kossuth kultusznak a világnyilvánosság előtt élő, segítő, támogató, teremtő ereje. Összeomlott egy athéni kávéház Eltemetett vendégek — Tiz halott (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') j vános helyisége, hirtelen összeomlott. 54! Athénből jelentik: Ma délután a Panhellénioru I mok egg csomó vendéget maguk alá temettek. kávéház, a város egyik leglátogatottabb nyil- I Eddig 10 halottal hoztak ki a törmelékek alól. egységes pártban agre&ssziv fiangon tárgyaljál* a jPetrovács-ügyet A. Kereszténypártban személyi és tárgyi Kívánságokról beszélnek (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A kereszténypárt ellenzékieskedése és a Reíchspost cikkei körül ma ujabb komplikációk támadtak. Tegnap még ugy látszott, hogy Pctrovácz kimagyarázkodásával az ügyet elintézettnek tekintik, ma délelőtt azonban váratlan fordulat történt. A parlamentben elterjedt liirek szerint a kormánypárton Pctrovácz nyilatkozatát nem fogadják el elégtételül. Pesthy Pál kijelentése szerint az egységes pártban aggressziv hangulat uralkodik Petrovácz személyével szemben és nehéznek látszik leszerelni azokat, akik a kenyértörést hangoztatják. Füti a Petrovácz elleni hangulatot Petrovácznak egyik mai kijelentése3 amit az egységes párt egyik alelnökének tett arra a Kérdésre, hogy miképen szándékoznak ezt ar ügyet elintézni. — Addig mi semmit sem IntgzQhk el — mondotta Petrovácz —, amíg személgi és tárgyi kívánságunkat a kormánypárt nem honorálja. Közelebbi felvilágosítást Petrovácz ezzel kap. csolatban nem adott és igy csak találgatások folynak akörül, hogy tulajdonképen mi a célja a kereszténypártnak ezzel az akcióval. Az egységespárti képviselők egyrészének paprikás hangulatával szemben, mértékadó körökben az a felfogás, hogy a kereszténypárt mozgalmát idejében le fogják szerelni és amint már ilyenkor történni szokott, megfelelő paktummal intézik el a kérdést. A kata$zírófáli$ olvadás Uszó Jéghegyek a Fekeíe-lengeren és a Boszporusban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Fekete-tengeren mindenütt jéghegyek usz. nak és a sürü kőd teljesen megbénítja a hajó» forgalmat. A Dácia nevü román gőzSs s Boszporus tor. kolatánál csak az utolsó pillanatban tudta elkerülni, ho£y össze ne ütközzön cay jégheggyel. A jéghegyek különben eltorlaszolással fenyegetik a Boszporus bejáratát. Bukarestben 1K as olvadás folytán óriási kőzlekeűcrf zavarok keletkeztek* A külvárosrészekben az uccákat a mocskflsjiői^filíaíáttg. A^beJváros sártciKeiTé .változott;