Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-27 / 48. szám

1929 február 27. OfiLM-WíY ' ••"'îSZAG Interpelláció a város négy veiato tasif¥ise(ő]ének sevillai kirándulása ügyében Rövid tárgysorozata lesz a februári közgyűlésnek Szlvessy lehel Indíívónya a vízumkényszer enyhítése érdekében, WImmer Fülöp indítványa a kisvasút újszeged! vonaláról C'A Délmagyarország munkatársától.) A februári közgyűlés tárgysorozata, stílszerűen a foánap knrtaságához, szokatlanul kurta lesz. A kedden tartott előkészítő tanácsülés mind­össze harminckilenc pontot vett fői rá, de ezek között is alig egy-kettő akad feljegyzésre méltó. A jelek szerint a törvényhatóság ki­vételesen egy délután befejezi a napirend ttár­gyalását, ámbár előre semmit sem lehet tudni, azt legkevésbé, hogy a szürkének gondolt ügyek közül melyik kelt esetleg hosszabb és szenvedélyesebb vitát. A tárgysorozatnak legérdekesebb pontja feét­ségenkivül az az interpelláció amelyet Pásztor József szerkesztő intéz a polgármesterhez. Ez az interpelláció igy szól: »1. Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a város tek. Tanácsa Fodor Jenő polgármesterhelyettes urat, dr. Tóth Béla fő­jegyző arat, Berzenezey Domokos műszaki fő­tanácsos urat és dr. Wolf Ferenc tiszti fő­orvos urat küldte ki Sevillába, a városok nemzetközi kongresszusára? 2. Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a város tek. Tanácsa a polgár­mester ur távollétében azt az ötezer pengőt szavazta meg a kiküldöttek számára utikölt ségűl, amelyei a törvényhatósági bizottság vá­rosi tisztviselők külföldi tanulmányutjának költségeire illeszlett a folyó évi költségve­tésbe? Miután pedig a közgyűlés városi tiszt viselők tanulmányutjára szavazta meg ezt az összeget, nem pedig kongresszuson való rész­vételre, helyesnek tartja-c a polgármester or ezt a nélküle létrejött határozatot? 3. Helyesnek tartja-e a polgármester ur, hogy a város négy vezető lisztviselője éppen a legnagyobb munka idején hat hétig távol legyen a várostól? 4. Mit szándékozik a polgármester ur tenni, hogy a költségvetésnek az a tétele, amelyet a törvényhatósági bizottság fiatalabb városi tiszt viselők külföldi tanv'mányutjának költségeire szánt, eredeti rendeltetésére használtassák fel?» A tanácsi iktatóhivatalból néhány perccel tizenkét óra előtt vitték föl a tanácsülésre Pásztor interpellációját, amely nagy megle­petést keltett a tanács tagjai között Az inter­pellációnak, minthogy költségvetési dologról van benne szó, Rack Lipót pénzügyi tanácsnok lesz az előadója- A polgármester válasza pe­dig összefoglalva olyanféleképen hangzik, hogy a polgármester tud a tanács határozatá­ról és helyesnek tartja, hogy a városnak egy­szerre négy főtisztviselője legyen távol munka, helyétől a legnagyobb munkaszezonban, mert — mint Fodor Jenő polgármesterhelyettes köz­beszólás formájában megjegyezte — a torony alatt sohasincs uborkaszezon. Helyesnek tartja a polgármester azt is, hogy a tisztviselők kül­földi tanulmányutjára szánt összeget kong­resszusi képviseletre költsék a tisztviselők, mivelhogy — a sevillai utat is fel lehet hasz­nálni tanulmányokra. Szivessy Lehel egyik régebbi indítványa alapján javaslatot terjeszt a tanács a köz­gyűlés elé, hogy a közgyűlés Írjon fel a kor­mányhoz a szomszédos államokkal való vízumkényszer enyhítése értlékében. Beterjeszti a tanács a városi al­kalmazottak és hozzátartozóik betegségi, rok­kantsági és balesetbiztosítására vonatkozó sza­bályrendelettervezetét, javaslatot tesz a négy­százötvenezer dolláros fü^őkölcsön prolon­gál tatására. Tárgyalásra kerül Wimmer Fülöpnek az az indítványa is, amelyben a kisvasul Újszegedre való át" vezetését kéri. A tanács a vegyes bizottság javaslata alapján az indítvány mellőzését kéri. A tanács felirati javaslatot terjeszt a köz­gyűlés elé a csongrádi borászati és szőlé­szei! felügyelőség Szegedre való áthelyezése érdekében. A köz­gyűlés a tanács javaslatára valószínűleg fel­terjesztést intéz a kormányhoz és kéri a fel­ügyelőség áthelyezését és közli azt is, hogy a borászali felügyelőség számára már biztosított Érdekes pontja lesz a közgyűlésnek, hogy a tanács bemutatja az 1928-ban megszavazott oj parlamenti házszabályokat, amelyeknek bemutatását a törvény 250. pa­ragrafusa rendeli el Dr. Tóth Béla főjegyző be fogja jelenteni, hogy a törvény szövegét mindenki megtekintheti a főjegyzői hivatal­ban, aki kíváncsi rá, vagy érdeklődik iránta Bemutatja a tanács Hajdumegyének a vasárnapi alkoholtilalom meg­szigorítására vonatkozó köriratát is, amely — mint isme­retes — nem nyerte meg a tanács tetszését. A tanács a sínylődő vendéglősipar érdekében szükségtelennek tartja a vasárnap délig tartó alkoholtilalom elrendelését és ezért azt java­solja, hogy a közgyűlés ne csatlakozzon Hajdú, megye akciójához. Ezek lesznek a februári közgyűlés érdeke­sebb müsorpontjai. A napirendet a szabadsá­golások, előléptetések, nyugdijmegállapitások a város helyiséget és lakást a Szentgyőrgy- i és egyéb adminisztrációs természetű tanácsi uccában épülő uj városi bérpalotában. j polgármesteri előterjesztések töltik ki. Kedden este félóráig sötétség borult egész Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délután 6 óra körül egész Szegeden ki­aludtak a villanylámpák. Egy-két lényegtelen világítási zavar után, amelyek a télen város­részenként előfordultak, meglepően hatott a kedd esti üzemzavar, mert most nem a város valamelyik részében mondták fel a vezetékek az áramszolgáltatást, hanem az egész városra sötétség borult. Természetesen a gázgyárat azonnal megrohanták az érdeklődők, szinte telefonostromot intéztek ellene. Félórai szü­net után újból kigyulladtak a lámpák és igy szerencsére a kellemetlen sötétség nem tartott-, sokáig. Az üzemzavar okáról érdeklődtünk Pongráez Albertnál, a gázgyár igazgatójánál, aki a kö­vetkezőket mondta: — Az egyik gépkapcsoló még eddig kiderí­tetlen módon kikapcsolta a nagygépet, ami az áramszolgáltatás szünetelését vonta maga után. Természetesen azonnal üzembehelyez­tük a másik gépet, amelynek a munkálata! félóráig tartottak. A gépet azután bekapcsoltuk és újból megindult az áramszolgáltatás. Móra Ferenc előadása a MANSz~ban a szegedvidéki ősasszony ékszereiről (A Délmagyarország munkatársától.) Móra Ferenc kedden délután a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének meghívott vendégeként a leánygimnázium egyik zsúfolásig megtelt tantermében tartott előadást az ősasszony ék­szereiről. Előadása iránt nagy érdeklődés nyi­latkozott meg és Móra két teljes óráig lekö­tötte a hallgatóság érdeklődését, pedig az elő­adást kellemetlen incidens zavarta meg Hat óra tájban hirtelen kialudt a villanylámpa, a zsúfolt teremre sürü sötétség borult. Móra azért tovább folytatta a sötétben is előadá­sát Később két szál gyertyát kerítettek vala­honnan és azt tették az előadó katedrájára, de a gyér világítás miatt a közönség nem sokat láthatott a bemutatott őskori ékszerekből. Az előadást dr. Nagy Zoltánné vezette be, aki a MANSz kulturszakosztálya nevében üd­vözölte az előadót. Mórát, mint az ország minden kvdlurbarátjának legbensőbb lelki ösmerősét üdvözölte, akinek irodalmi munkássága ugy ragyog, ugy melegít a magyar firmamentu­mon, mint az égen a nap. Szelid, édes minden írása, akár a magyar parasztról ír, akár a városi polgárról. Humora szelid, mézbemártott csipkelődés, tanítása pajtáskodó. Ezután Móra kezdte meg előadását a közön­ség tapsai közben. — Látom, hogy itt nem ösmernek — mon­dotta Móra —, mert ha os mernének, akkor nem fogadnának tapssal. Előre csak a nagy embereknek, a politikusoknak szokás tapsolni, RUM ~ KONYAK. L1KOB amikor jönnek, mert amikor mennek, úgy­sem tapsol nekik senki... . A n?gy derültséggel fogadott bemutatkozás után Móra a témaválasztás nehézségeiről be­szélt közvetlen humorral és elmondotta, hogy. ha rábízták volna, akkor a nagyapák művé­szetéről tartana most előadást, azonban tőle tudományos előadást kértek és feladták-a té­mát: az ősember divatjairól, ékszereiről kell: beszélnie, A kőkorszaknál kezdte és bemutatta a szegedi muzeum leg­régibb korból való ékszergyűjteményét, apró, faragott, vagy égetett kőbabákat, amelyekről sokáig azt hitték, hogy bálványok. Később azonban kiderült, hogy nem bálványok vol­tak ezek, hanem játékszerek, az ősember gyer­mekeinek játékszerei. Belül valamennyi üres és sokban apró kavicsokat találtak bizony­ságul arra, hogy csörgőbabák voltak. Az egyik emberarcú babán még most is jól lát­hatók azok a színesre festett vonalak, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a csókái ősember — mert ezek a leletek kivétel nélkül Szeged környékéről valók — tetoválta magát. Sok sir. ban meg is találták a tetováláshoz használt festéket, piros és sárga festéktömbököt, az ősember piperecikkeit, valamint a tetováló csonttükeb De nemcsak tetoválta magát az ősember, hanem festette is a testét, a sirokban talált festékek bizonyítják, hogy halottat befestették még egyszer utoljára. Bemutatta ezután Móra a kagylógyöngyso­rokat, a márványgyöngyszemeket, majd a csontgyürüket, kettes, hármas gyürü is van közöttük. Ezekhez hasonló csak a madridi muzeumban van és a régészek nagyon sokáig nem tudták megállapítani rendeltetésüket

Next

/
Thumbnails
Contents