Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

19» február 24. DfiLMAGYAKOKNZAG KÖZGJIXDJÍS/ÍG A Szeged«CsostgrácII Takarékpénztár 1928. évről szélé igazgatósági Jelentése ¡fc! Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igaz­gatósága c hó 21-i számunkban tette közzé 84-ik évi, március hó 9-én, délután 4 órakor az intézet székházában tartandó közgyűlésére szőlő meghívóját, a közgyűlés tárgysorozatát & mai lapunkban az 1928. üzletévi záró­számadásait. Az igazgatóság mindezekkel kap­csolatban az alábbi közleményt adta ki: A' Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igaz­gatósága f. hó 18-án ülést tartott, amelyen megállapította az elmúlt üzletévröl szóló jelen­tését és zárószámadásait. Az 1928. üzletév az előző évi uyereségáthozattal együtt 432.313 P 03 f. haszonnal zárult Ennek felosztására nézve az igazgatóság a közgyűlésnek a követ­kező javaslatát terjeszti elő: IT'/o-ot MfevC alapszabályszerü java­dalmazásokra 60.670 P 46 f 102?. üzletévi osztalékra az erre jogo­sult 14.000 darab & 100 P n. é. rész­vény után 20 P-vel .... 280.000 , - » elismert vállalati nyugdíjpénztárnak, a megalakuláskor mutatkozó diitarta­lékhiány rendkívüli törlesztésére . 70.000 » —- , külön tartalékalap kiegészitéséro . 3.655 „ 66 „ jétékonrvcélra és tisztviselők tanul­mányutaíra .... • 10.000 •• — ­fordíttassák összesen 424.326 P 12 f s a fennmaradó 7986 P 91 f. 1929. évre vites­sék át. Ezen javaslat elfogadása után az 1928. évi osztalékszelvények 1929. március hó 11-töl kezdődőleg az intézet pénztáránál, Budapes­ten a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egye­sületnél, a Wiener Bank-Verein magyaror­szági fióktelepénél és Wienben a Wiener Bank­Vcreinnál lesznek beválthatók. 'Az 1928 :XL. tc.-ben foglalt rendelkezések alapján, a közgyűlés jóváhagyásától feltéte­lezetten, az igazgatóság a nyugdijalapnak el­ismert vállalati nyugdíjpénztárrá történő nyil­vánítását a m. klr. népjóléti és munkaügyi minisztertől kérte s evvel egyidejűleg a tör­vényes rendelkezések figeyclmbe vételével ké­szült nyugdíjpénztári alapszabályt is felter­jesztette. Az igazgatóság ennek megfelelően a nyugdijalapnak, melyet az intézet 1863. évi április hó 6-án tartott közgyűlése létesített, elismert vállalati nyugdíjpénztárrá történő át­alakítását, a nyugdijalap 130.000 pengőt ki­tevő vagyonának ezen nyugdíjpénztárra tör­ténő ingyenes átruházását, az elismert válla­lati nyugdíjpénztári alapszabály jóváhagyá­sát, illetőleg ennek elfogadását és az átala­kulással kapcsolatos határozatok meghozatalát javasolja a közgyűlésnek. A gazdasági élet fejlődése, a világháború okozta nagy változások, az intézet helyzete és az elismert vállalati nyugdíjpénztár meg­alakítása a társaság a'apszabályaínak oly nagy raörvü megváltoztatását teszik székségessé, amely az egyes szakaszok módosításával ke­resztülvihető alig volna. Ezért az igazgató­ság az intézet hivatásának megfelelő uj alap­szabályokat készített a társaság részére s ezen alapszabályoka telfogadás végett a közgyűlés elé terjeszti. Hogy a részvényesek kellőképen tájékozód­hassanak és esetleges észrevételeiket a köz­gyűlésen megtehessék, ugy a társaság uj alap­szabálytervezete., mint az elismert vállalati nyugdíjpénztári alapszabály az igazgatóság­nál a rendes üzleti órák alatt a részvényesek rendelkezésérc állanak. A mult évi rendes közgyűlésen elhatározott részvényösszevonás — igen jelentéktelen tőre­dék kivételével — megtörtént s ehez képest az intézeti részvények 5:1 arányban 100 P név­értékű részvényekre cseréltettek át. Az ugyancsak a fenti közgyűlés által hozott tőkeemelési határozat alapján a kibocsátani szándékolt részvények felerészét az igazgató­ság 1928. szeptember—október havában bocsá­fotta jegyzésre. Ez az akció teljes sikerrel járt, az elővételi jogon felajánlott 3500 darab 100 P névértékű részvényt 200 P befizetési ár mellett a részvényesek hiánytalanul átvet­ték, úgyhogy a jegyzés sikerének biztosítására alakult szindikátus közbelépésére nem volt szükség. A befolyt összegből 300.000 P az alaptőkéhez, 300.717 P 37 f. pedig a külön tartalékalaphoz csatoltatott Ilykéut a köz­gyűlés elé terjesztendő haszonfelosztási javas­lat elfogadása után az alaptőko ..... 1,750.000 P a tőketartalék .... 600.000 „ a külön tartalékalap . . . 625.000 , a régi koronakövetelések tartaléka 120.000 P lesz. Az 1928. évi rendes közgyűlés határozata folytán még kibocsátásra kerülő 3500 darab 100 P n. é. részvényt az igazgatóság előre­láthatólag f. év március—április havában bocsátja jegyzésre. Áttérve a zárószámadásokra, azok az intézet szokatlanul nagy fejlődését igazolják. 1927. évben 1928. évben összforgalom . . 593,726.325"- 883,948.297-71 49% pénztárforgalom . 214,710.368 — 298,863.645-48 40% váltótárca. . . . 14,265.437-20 20,789.254-12 40% jelzálogkölcsön. . 1,353.200-78 2,098.263*18 55% folyószámla adósok 0,091.608-61 5,853.213-32 90% folyószámla és ta­karékbetétek. . 12,208.873-36 17,177.184-14 40% a dolgozó töke. . 21,128.019-32 31,584.709-23 49% a devizaforgalom emelkedése 20% Ezek a számok legjobban igazolják az inté­zet vezetésének céltudatos .és helyes voltát, de igazolják egyben a régi időktől fogva meg­nyilvánuló bizalmat is, amelyek együttesen alapját képezik az intézet tovább fejlődésének. Ezek a számok mindennél jobban igazolják a mult évi közgyűlésen elhatározott tőke­emelés szükségességét és azt is, hogy az inté­zet részvényei ugy a tőke elhelyezésének biz­tonsága, mint a befektetett tőke értékemelke­dése és hozama szempontjából is kiváló be­fektetetés t jelentenek. Figyelemre méltó a kamatjövedelem alaku­lása is. 1927. évben kamatok cimén 1,277.227 P 83 f-t vételezett be az intézet, evvel szemben az 1928. évi kamatjövedelem 1,969.298 P 29 f-t tesz ki. Az emelkedés tehát 50 «/«. Az üzleti költségek 1927. évben 64.551 P 61 f-rel szerepeltek, 1928. évben 41.520 P, 69 f-t tesznek ki. Csökkenés 35 Az üzleti költségekkel sajnálatos ellentétben áll az adók nagymérvű emelkedése.. 1927. év­ben városi és állami adókra 98.265 P 63 f-t fizettünk ki, 1928. évben már 139.774 P 85 f-t. Az emelkedés 42 »/«. Ez az összeg az 1927. év- j ben elért eredmény 40 «/o-ának felel meg. Az ingatlan jövedelem is örvendetes módon emelkedett, a további emelkedésre kilátás van ugyan, ezzel szemben áll azonban az a körül­mény, hogy ugy az intézeti székház, mint a bér­házak nagymérvű javításokra szorulnak s így a házköltségek tetemes emelkedésére van kilátás. Az intézet érdekkörébe tartozó Orion bőr­gyár rt.. és az Agrária kereskedelmi rt az el­múlt évben élénk ipari, illetőleg kereskedelmi tevékenységet fejtett ki és szép eredménnyel működött A Szegedi hus- és vásárpénztár rt. azonban súlyosan érzi a trianoni helyzet követ­kezményeit. Ezen vállalat vezetését az igazgató­ság uj kezekre bízta és remélhető, hogy a jö­vőben uj üzletágak bevezetésével eredménye­sen fog működni. Az Ariadné kötött- és szövöttárugyár rt. mű­ködését 1928 január havában beszüntette és ügyeinek lebonyolítása folyamatban van. Az intézet érdekkörébe tartozó Csongrád­megyi .takarékpénztár rt.., Hódmezővásárhely, az Endröd-gyomai takarékpénztár rt., Endrőd, a Kisteleki takarékpénztár, Kistelek, a Kiskun­ma jsai takarékpénztár rt., Kískunmajsa, a Kis­kundorozsmai takarékpénztar rt., Kiskundorozs­ma, a Kübekházi takarékpénztár rt., Kübek­háza, a Mindszenti takarékpénztár, Mindszent, a Szesed-alsőtanyai népbank rt. Alsóközpont, a Szőre gi bank- és kereskedelmi rt., Szőreg, az elmúlt évben szép eredménnyel működtek és saját piacaikon bizalomnak örvendenek. Ezen intézetek legtöbbjénél a mult esztendőben tö­keemelés hajtatott végre és az intézet érték­papirállományának emelkedése is evvel áll ösz­szefüggésben. Igen nagy jelentőségű és nemzetgazdasági birtokpolitikái fontosságú tény volt a báró Ger­liczy Félix-féle 5013 kat. hold kiterjedésű ura­dalom parcellázása. Ez a birtok Szeged tő­szomszédságában, Szőreg, Deszk, Kiszombor és Kübekháza községek határában terül el s így Szeged városára nézve is nagyfontosságú az a tény, hogy a parcellázás folytán a város ha­tárában 120 uj birtok keletkezett s ezzel váro­sunk határában ugyanennyi család helyezke­dett el. A parcellázás, amelyet az intézet saját pénzügyi erejével hajtott végre, teljes mérték, ben sikerült s ideális birtokelosztást eredmé­nyezett A parcellázás pénzügyi elszámolása 1929. évben fog megtörténni. Az intézet üzleti forgalmának növekedése, de főképpen az üzletfelek minél alkalmasabb módon történő kiszolgálása szükségessé teszik az üzlethelyiségek kibővítését. Erre a célra az intézeti székház Széchenyi-téri oldalán levő s már korábban rezervált üzlethelyiségek meg­felelő átalakítással fognak felhasználtatni. Az ügyvitel minél szakszerűbben való .me­netének biztosítására és az üzletfelek megfe­lelő kiszolgálásának érdekében is az igazgató­ság az elmúlt évben több, arra érdemes tiszt­viselőt részesített tanulmányi segélyben. Az igazgatóságnak az a szándéka, hogy 1929. év­ben is több tisztviselőt fog bel- és külföldi ta­nulmányútra kiküldeni ismereteik gyarapítása céljából. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazga­tóságának jelentése az intézet oly nagymérvű fejlődéséről tesz tanúbizonyságot, amely nagy figyelemre érdemes. Az igazgatóság a szüksé­ges belső tartalékolásokról mindenkor megfe­lelően gondoskodott s ennek dacára, míg az 1925. üzletévi szelvényekért a 100 P névértékű részvények után 12 pengő osztalékot fizetett, addig az 1928. üzletévre az igazgatóság ugyan­ilyen névértékű részvény után már 20 P osz­talék fizetését javasolja. Ez a körülmény In­dokolja az intézet részvényei iránt megnyilvá­nuló keresletet és azt a bizalmat, melynek az intézet nemcsak Szegeden, de az ország távo­labbi vidékein is örvend. A MAGYAR MUNKA; 31 Belvárosi apMzIetaaEW25S&

Next

/
Thumbnails
Contents