Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

4 DRI,MA<WV^roks/.AG ieoruar ¿A. dekekkeL Amikor a közgyűlésem egy olyan iparos ÜJ közelemben, ald csak hajbókől, tapsol és közbeszólásokkal akarja elgáncsolni azokat, akik ellenzéki, vagy kritikai hangon függetlenül mondják el véleményüket, akkor az iparospárt először a maga portáján teremtsen rendet Törekedjen arra, hogy a közgyűlésbe független, bátorhangu, szókimondó Iparosok terüljenek bc. (Viharos éljenzés.) Egy tévhitet akarok eloszlatni és erre tanú Wimrner Fülöp, hogy valamennyien, akik a közgyűlésen felszólalunk és mondjuk cl véleményünket, nem az apriori ellenzékieskedést tartjuk kötelességünknek a város hatóságával szemben. — Itt úrról van szó, hogy javaslatok jönnek a közgyűlésbe, az egyik ezt tartja jónak, a másik amazt. A városatyák túlnyomó többsége azonban minden javaslatot kivétel nélkül jónak tart. Ezt a rendszert, ezt a kritikátlanságot kell kiirtani a közéletből, elsősorban pedig a közgyűlési teremből. — Itt van köztünk a tanú arra, hogy hányszor maradt kisebbségben a közgyűlésen azért, mert akiknek mellette kellett volna állni szavazatukkal, még csak cl sem mentek a közgyűlésre. — A jó várospolitika — folytatta tovább beszédét Pásztor — nem azt jelenti, hogy a polgármester hagyja cl helyét, de 5 sem csalhatatlan. A jó várospolitika, hogy a városatyák tel.fcsHsék kötelességüket, de necsak n hatósága mellett, hanem a város százezer lakosának a szolgálatában is. A várospolitikának ezen a ponton van közvetlen és közvetett része az ipari és kereskedelmi érdekekkel. Sajnos, a városházán a szegedi Iparért és kereskedelemért vajmi kevés történik. Az iparért és kereskedelemért való komoly munkálkodás egyetlen intézményben, a kereskedelmi és iparkamarában összpontosul. Fel kell készülni a választásokra, amelyeket a szegedi kereskedők. Iparosok és munkások fognak eldönteni. tizek az osztályok, de a többi dolgozó osztály is mérlegeljék és nézzék meg jól, kinek adnak ;i ' jövőben közfunkciók teljesítésére megbízást. Szíjgyártó Albert arról beszélt, hogy a nagy nyomornak szerencsétlen sorsunk is az oka. A jó gazdasági politika alfája: meg kell erősíteni n termelési osztályokat. Dr. Kertész Béla arról beszélt, hogy a közgyűlés uj víríliseinek teljesíteni kell és teljesíteni is fogják kötelességüket Wagner Ferenc a közszállitások kiírásának egyes olyan abuzusairól beszélt, amelyek nem számolnak a gyakorlati élet lehetőségeivel. Bokor Adolf az iparos- és kereskedőtábor öszsze tartását és együttes szervezését hangoztatva, Bokor Izsó az együttes munkálkodásról mondott néhány szót. Kis Géza, Moskovitz Lajos, Kertész József és Hodács Andor felszólalásai fejezték bc a pohárköszöntők sorát Mindennemű uf <6» használt legmagasabb árban vásárol Szsseda ágitól! és §yap*uk№ii Ш MOSMERÖDÖN Szeged. Petőfi Sándor sug&rui ISia Telefon 14—47. és Mérey ucca 6/c. — Telefon 8—17. ^SJWflIlstf polyhot szállodák, intézetek, meny' ^jJgeííSSíBBj asszonyok 6s háztartások részére л i legolcsóbb árban szállítok. Régi használt Agytollak tisz' fifása és felújítása mérsékelt árban. Qiszpárnük WitéSR : a legolcsóbban. зз a Ksdvezfi SSzetés! fettételek fsSeloniiivácra házhoz&ölűtfk. Amerikai regény — egy szegedi fiúról Bohém Eridre utja Hollywoodig (A Délmagyaroiszág munkatársától.) A! Metro-Goldwyn filmgyár dramaturgja, az ifjú Böhm Endre hazajött Magyarországba, hogy .szcenáriumokat szerezzen, uj költői alkotásokkal, friss szállítmánnyal gazdagítsa vállalatát cs futár gyorsasággal előzzön meg minden más vállalatot a magyar irodalom szellemének szenzációival. Ez a fiatal amerikai, akire szegény nyomorgó magyar poéták mint a göncölszekerén száguldó szerencse lovagjára tekintenek, szegedi fiu. Nemcsak születésénél fogva, hanem azzal a leküzdhetetlen szeretettel, amely minden rossz emléken, bánaton, csalódáson keresztül tisztán, honvággyal megmarad a szívben. Böhm Endre karrierjét városában ért első nagy keserűségének köszönhette — nem vették fel az egyetemre. A film elsőt fordult vele. Menekülés ki a világba... Munka, robot, szerkesztőségek, éhség... Bécs, Páris... A lankadtság és elkeseredés kezdték támadásaikat. Ádáz harc dult az ifjúság optimizmusa és a követelő, reakció?, konok, komisz gyomor között. Párisbau csak három hónapig maradhatott, Alkalmatlan idegen volt, — magyar a franciák között — ellenséges harcvonal az állítólagos béke kezdetén. Pedig Páris milyen ragyogó volt, milyen jóságosak az öreg szakállas szerkesztőbácsik. Csak a prefektus... Böhmnck mennie kellett, kiüríteni keservesen megszerzett sáncait. A véletlen azonban, amely eddig fekete, hajszoló démon volt a sápadt, beteges arcú, vézna gyerek mögött egy pillanatra rózsaszín fátylat öltölt és a fátyol védelme alatt Böhm Endre kihajókázott Ame. rikába. Mintha a korlátlan lehetőségek világrésze minden korlátlan fantáziáját ezen a vergődő gyereken akarta volna kipróbálni. „Egy orvos megígérte, hogy kitaníttatja, miután tehetségesen asszisztált idegklinikájáu — és az orvos hirtelen meghalt. Newyork rettenetes hideg tele előtt állt, Böhm pedig egyetlen tavaszi felöltőjében várta a dühöngő hóvihart De az életösztön erősebb volt minden spekulatív kulturvágynát Egy teherhajó horgonyozott Newyork kikötőjében, Kaliforniába indult. Böhm jelentkezett — matróznak. Alig értek ki a nyilt tengerre, a vad legények az újoncot lekötözték egy padra, aktot akartai: tetoválni a karjára... Könyörgés nem használt — csak egy jó ötlet — Én csak a kövéret szeretem! Várják meg, míg meghízom kissé, — szólt Böhm felig tréfásan, félig könyörögve. Ez használt iobban mint egy jól irányzott knock'-out a brutális pajtásokon. A film pergelt tovább. Kalifornia, Hollywood. Sok munka és sok gond — de beérkezés. Hollywood felismerte Bőhmben az élet rettcnhetetlen katonáját, a múzsa meselclkü poétáját, az igazi edzett amerikai egyéniséget, aki ismeri az chscget, látta a sodródó ember alatt tátongó poklokat, tudja mit jelent az ut, mig valalci eljut odáig, ahol most Bohém Endre, a Metro-Goldwgn irója küldi szét filmjeit a világ minden tájára. Clarence Brown, a legnagyobb rendező maga mellé vette Böhmöt most már Bohémet, a legfiatalabb irót, akitől a The side show és a már juniusban Magyarországon is szinrekerülő Szomorúság, azonkívül egy Sudermannregény átdolgozása pereg jelenleg a vásznakon. Ha regényben olvastuk volna elmondott történetét, mint az izgalmas küzdések kálváriáján, reszketve futottunk volna át a sorokon, keresve a happy-endet, az erkölcsi és költői igazságszolgáltatást az ártatlanul elszenvedett hányattatásokért, amely nélkül Amerika nem néz meg filmet és amelyet oly szerencsés kézzel teljesített be Böhm tehetségével a MetroGoldwyn. Böhm, az irigyelt amerikai pedig az izgalomtól halálsápadtan, szinte jártányi erő nélkül lépett le néhány nap előtt kilenc évi távollét után Szeged földjére, édesanyja karjaiba. Felesége megtanult magyarul, hétéves kislányát pedig nem engedte angolul tanulni, hogy jól tudjon majd magyarul beszélgetni — a nagymamával. Böhm Endrét nem vették ici a szegedi egyetemre. I. v. Halálra ítélték ai özvegyet, aki eneggvIlkoSla édesanyját Budapest, február 23. Mult év november 24-én üri községben Solti Antal és özv. Solti Antalné meggyilkolták özv. Soltiné édesanyját A törvényszék ma vonta felelősségre az anyát és fiát. Solti Antalnét a tőrvényszék halálra ítélte, ifj. Solti Antalt pedig 14 évi fegyházra cs tizévi hivatalvesztésre. Az itélet ellen a vádlottak cs védőik felebbeztek. 40 wattos adáálfamás! állit fel a novemiieri Mállitáson A Délmagyarországi Rádió Club által rendezett rádióamatőrverseny és kiállítás csütörtökön befejeződött A DRC vezetősége szükségesnek tartja, hogy az adóállomással kapcsolatban befutott Írásbeli és telefon utján közvetített kérdésekre és észrevételekre ezúton adjon felvilágosítást. Az adásra felhasznált készülék egy Morsc-adásra». berendezett katonai 18 wattos kis rádióállomá* volt, melyet szükségképen telefoniai adásra alakítottunk át Természetes, hogy egy ilyen improvizált adóállomással a legnagyobb igyekezet és törekvés ellenére sem lehetett oly eredményt elérni, amilyent egy kizárólagosan telefoniára berendezett állomástól lehet várni. Sokan panaszkodtak, hogy egyes városrészekben a szegedi adást lámpáskészülékkel sem lehetett venni, mig viszont mások ugyanazon városrészből, sőt ugyanazon accából azt jelentették, hogy kristálydetektoros készülékekkel a szegedi adást nagyobb hangerővel vették, mint Budapestet. Ez egyrészt az állomások behangolására a megfelelő gyakorlat és érzék hiányának, másrészt annak Is tulajdonítható, hogy a szegedi állomást kereső amatör közelében egy másik vevőkészülék erős visszacsatolással más külföldi állomásra volt behangolva, miáltal ogy bizonyos környezetben minden más állomás vétele lehetetlen volt. Az ilyen észleletek főleg a belvárosból érkeztek, mig a város külső részeiben, ahol az amatőrök szétszórtabbaa vannak, az egész idő alatt kifogástalan vételről értesítettek. Ha tekintetbe vesszük, hogy a szegedi adóállomás a budapesti adó energiájának (60 kilowatt) csak hatezred részével dolgozott nem lehet azon csodálkozni, hogy a vétel némelykor gyenge volt Fáradhatatlan munkával és kísérletezéssel az adó energiáját sikerült az utóbbi napokban 10 wattról 45 wattra felemelni, úgyhogy nemcsak a környező városokból (Makó Hódmezővásárhely, Orosháza, stb.) kaptunk arról értesítést, hogy négycsöves készülékkel, hangszóróval vehető a szegedi adás, hanem Budapestről is levélben értesítették a klubot hogy a város perifériáján kétcsöves készülékkel, fejhallgatóval vették adásunkat A leadás tartama alatt a következők működtek közre: Naszádynó Miksa Ilona, Fclsmann Emília, Szent-Tamási Alma, Cholnoky Margit Péntek Etelka, Bojár Lili, Wlassics Györgyi, Kurusa Margit, Hont Fcrcncné, Nyáry Szeréna, Corbeile Kamilla, Naszády József, Csornák Elemér, Hont Ferenc, Kiss István hittanár, Verő István, Havass Géza igazgató, dr. Prettenhoffer Ferenc kir. fővegyész, dr. Herkc Sándor kir. fővegyész, dr. Bemard Ernő kir. fővegyész, Obermayer Ernő kir. fővegyész, dr. Somorjai Ferenc szaktisztviselő, Sántlaa Ferenc, Csordás György, Kovács Árpád, Doktor János, Zeisler Elemér, Gajzágó János, Paulovils Tibor, Tombácz János ny. tanitó, Barbie Antal és zenekara, Franki László, a Szegedi Dalárda, a 9. honvéd gyalogezred zenekara, a Kasskávéház cigányzenekara, Gábor Arnold, Gerő Dezső, dr. Armentano, dr. Stingl, dr. Papp József, dr. Kozma Péter adjunktus és még számosan. A kiállítás olyan anyagi és főleg erkölcsi sikerrel • végződött, hogy a DRC vezetősége elhatározta, hogy j a rádiókiállitást és amatőrversenyt minden évben meg fogja Ismételed. A legközelebbi kiállítást valószínűleg ezév novemberében tartják meg nagyobbszabásu keretek kőzött és ha sikerűt agy egy 4fl wattos teletonlkns adóállomás közreműködésével, hacsak addig fel nem tudják építeni a íélkflowattos állandó állomást.