Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-22 / 44. szám

DÉL.M MAA ROHS/AG Szened halála cs feltámadása Irta: dr. Szabó László XVIII. Ilit CSÍRÖIÍ Ifi Itóp? I. Miután Szeged népét nyíltan is megvádol­fák, hogy azért érte a katasztrófa, mert a veszedelem napjaiban nem akart dolgozni és csak ímmel-ámmal védekezett, a katasztrófa történetének tárgyalása közben meg kell vizs­gálni a nép magatartását is. A Szegedi Hiradó március 6-iki számában találjuk ezt a kis hirt: A dologtalan, proletár népteg ma is, midőn oly nagy a veszedelem, ráér ácsorogni a köztereken, különösen pedig n Tisza-parton s ott törvény­keznek »az urak« felett Hogy miket beszélnek, nem reprodukáljak itt, úgyis körülbelül tudhatja mindenki. Csak azt jegyezzük meg, hogy keve­redik közéjük sok jóravaló ember, akiket gálád nyelvökkel megmételyeznek s igy ebben a veszé­lyes időben gonosz magvakat hintenek cl a nép közt Ajánljuk ezt az ácsorgó hadat a rendőrség figyelmébe, különösen a Tisza-parton, ahol mások dolgoznak, ne tűrje az 5 csoportosulásukat Ugyanebben a lapban egy nappal később a következő hirt találjuk: Az alföldi vasútnál tegnap nagy mnnkaerű dol­gozott, do rendszertelenül, s igy a munka-ered­mény is csekély vala. Hasonlót jelentenek a bak­tó-szillíri töltésről. A baktó-maeskási töltésen szintén oly csekély munkaerő dolgozott, hogy ha ez még ma is igy lesz, akkor a baktó-macs­kásl vonal nem sokáig állhat ellen az ár ostromá­nak. £s ami elszomorító jelenség: a polgárság te­temes része tegnap visszavonult a munkától cs nagyobbrészt gyermekek, leányok dolgoztak, akik­nek munkája nem sokat ér. Igy az alföldi vasút vonalán a tegnapi nap folyamában dolgozott 3—• 4000 főnyi közerő csak külsőleg mutatott sokat, do munkája vajmi csekély kezdeménynek mond­ható. Szeged elvárja, hogy mára virradóra a uép javarészét, az erős, munkabíró férfi-népet lássa kint a védtöltéseken küzdeni ősi tűzhelyéért Ha szívvel-lélekkel munkához látónk, akkor még ma bárom-négy lábnyit emelhetünk a védvonalon. Ez a két közlemény kétségtelenül kedve­zőtlen fényt vet Szeged népére; kérdés azon­ban, hogy a látszat mennyire fedi a való­ságot? Az, hogy egy hetvenezer lakosú városban dologtalan henye nép is akad és ebből egy csoport összeverődik »ítélkezni az urak felett«, — természetes jelenség, melyből a nép maga­tartására következtetni nem lehet. Az, hogy a nép az alföldi vasút töltésénél »rendszertelenül« és kevés eredménnyel dol­gozott s hogy »gyermekek és lányok« dolgoz­lak, szintén érthető. A földmunka nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek látszik. Szegeden nagyon sok volt a szakértő és gya­korlott földmunkás, az igaz; de éppen ennek a rétegnek az a sajátsága, hogy amint hallja, hogy valahol dolgozni és keresni lehet, — odamegy. A kubikos fölrakja talicskájára az ásóját, subáját, magával visz pár hétre való szalonnát és tarhonyát és bebarangolja vele akár a félvilágot is. Már február utolsó nap­jaiban, amikor a Tisza menten mindenütt mutatkozott a veszedelem, nagy volt a keres­let a munka-piacon és a népnek az a része, mely legtöbbet segíthetett volna a városon, de amely még nem sejthette, hogy Szeged is a végső veszedelem előtt áll, szanaszét szóródott az Alföldön és boldog volt, hogy noha még csak február van, már is lehet kenyeret keresni. Több, mint valószinü, hogy március 6-án, vagy 7-én már egyetlenegy föld­munkás sem volt a városban, — mind vala­hol másutt dolgozott, természetesen pénzért Hogy az ingyen munkaerőnek »kezdeménye« csekély volt, az is érthető. Különben arra, hogy a nép megtette a kötelességét, szintén lehet dokumentumokat találni, sőt arra is, hogy az a munka, amit a nép végzett, nagyon jő volt. Mikszáth Kál­má»,jrja: Az általános kényszermunka alól Senki sem vonta kj magát; igazságosan volt az fölosztva és minden kivétel nélkül. (Még c sorok irója is ki­rendeltetek, dacára annak, hogy nincsenek elég érdemei a/ra, hogy már is oly rövid idő alatt honosittassék.) Megtekintettem a munkát s azon meggyőződésre jutottam, hogy csak a szegedi em­ber tud a töltésen dolgozni. Ugyancsak Mikszáth igy irta le, hogy hogyan folyt a munka az alföldi vasút töltésének megerősítésénél: l'áÁj ifcoruar 2Í Ember, ember hátán; polgár, paraszt, ügyvéd, kocsis egymás mellett tolták a talyicskát s fnr­kózták a nyirkos földet bástyává. Általában a munkáskézben nem volt immár hiány. A baj okai egyebütt feküdtek. Nem veit kellő munkaftlügyelő, s ahol volt fs, ott hiány­zoU a fólügycletbcn a kellő crély. Az egész munka pedig nélkülözte a rendsze­rességet Amaz okból volt clfjiclcn, s ezért volt haszon nélkül. Jól csak sí szegediek dolgoztak; először, mert csak ők értenek hozzá, s másodszor, mert ók tud­ták leginkább, miért dolgoznak. Az ntász tisztek nem egyszer megbámulták, milyen ügyesen tömik bc a szivárgásokat, milyen bámulatos gyorsasággal és leleményességgel im­provizálnak hidakat, átjárókat, s mennyi szak­értelemmel foldozzák bc karikatöltésscl a tán.adé réseket Ml a bál után? Négyévi fegyházra Ítélte a törvényszék a Halálos bicskázás gyanúsítottját, a tábla uj bizonyítást rendelt el (A Délmaggarorszúg munkatársitól.) 1928 ápri­lis 11-én nagy bálát rendeztek a balásíyai Lippai­fclc kocsmában. Ittak, táncoltak, mulattak a ba­lásíyai legények cs leányok, csak Kovács Lajos és Hegedűs József — régi haragosok — mére­gették vcgig egymást villámló szemekkel, de baj azért nem történt, a bálban sikerült a háborgó kedélyeket lecsillapítani. Amikor azután a mulatozásnak vége szakadt, két táborra oszolva indult hazafelé a társaság. Az egyikkel tartott Kovács Lajos, a másikkal He­gedűs József. Ahogy mendegélt a két társaság hazafelé, az egyik tanyánál összetalálkozott. Szót szó követelt, előkerültek a bicskák, botok suhog­tak a levegőben. Az éjféli csata szomorú eredménnyel végző­dött. Egy késszurás olyan szerencsétlenül hatolt Hegedűs József szivébe, hogy a helyszínen nyom­ban kiszenvedett. A megindult nyomozás során letartóztatták a meggyilkolt Hegedűs József ellenségét, a 20 esz­tendős Kovács Lajost, de őrizetbe vette a rendőr­ség a Kovács társaságában levő Kárász Györgyöt és Keresztúri Gézánét, mint akik szintén része­sei voltak a halálos verekedésnek. A törvényszéki tárgyalás során Kárász Györgyöt és Keresztúri Gézánét felmentették, mert bűnös­ségükre nem találtak bizonyítékot. Kovács Lajost négyévi fegyházra Ítélték. Kovács ugyan ártatlan­ságát hangoztatta, önvédelemre hivatkozott és azt mondotta, hogy ő csak azért szúrt, mert Hegedűs József előzőleg rálőtt. Ennek bizonyítására be­mutatta kalapját, amelyet golyó lyukasztott ke­resztül. A tanuk azonban nem erősítették meg Kovács Lajos védekezését és azt vallották, hogy Hegedűs Józsefnél — nem is volt pisztoly. A bíró-; ság fegyverszakértőt is meghallgatott, aki szak­véleményében kifejtette, hogy a lövés más alka­lommal lyukasztotta át a kalapot. Nem volt való­szinütlen, hogy Kovács Lajos önként lőtte ké­résziül kalapját. A bíróság mindezen vallomások, alapján itclte azután cl Kovácsot négy esztendei­fegyházra. Felebbezések folytán került azután az ügy az ítélőtábla elé, amelynek Scultétg-tznicsa csü­törtökön tárgyalta Kovács Lajos bünpörét A tár­gyaláson fordulat állott be. Kovács Lajos védője a bizonyítás kiegészítését kérte, mert szerinte van­nak tanuk, akik döntőleg tudják bizonyítani Ko­vács Lajos ártatlanságát A bíróság rövid tanácskozás után helyt adott a bizonyítás kiegészítését kérő indítványnak azzal, hogy ezt az eljárást maga a tábla fogja lefoly­tatni. Hodzsa Milán, bukásának kMlIsszatülkal Benes döntő győzelmei aratott legveszélyesebb riválisa felett — Hodzsa bécsi bizalmas tárgyalásait magyar politikusokkal cseh detektívek figyelték Bécs, február 21. (A Délmagyar ország bécsi tudósítójától.') A Neues Wiener Exlrablatlt, amelynek Hans Liebstöclcl, a neves bécsi pub­hogy már két hét előtt beszámolt arról, hogy Hodzsát ismételt becsi és semmeringi tartóz­kodása alatt cseh titkos rendőrök figyelték, licista a főszerkesztője, szenzációs lelcplezé- azonban a bécsi sajtó többi orgánumai nem seket közöl Hodzsa Milán bukásának okai­ról és egyúttal hivatkozik arra, hogy már két hét előtt jelezte a cseh politika eme várható szenzációs eseményét bizalmas, feltétlenül hi­teles információk alapján. A1 prágai sajtó, amint ismeretes, Hodzsa Milán lemondását avval indokolta, hogy a szlovák agráriusok vezére egészségügyi okok­ból kénytelen hosszabb időt Svájcban tölteni. A Neues Wiener Extrablatt szerint azonban Hodzsa bukása egészen más okokra vezethető vissza. A szlovák agráriusok vezére az utolsó esztendőben feleségével együtt többizben Bécs­ben járt és az Imperial-szállodában, vala­mint a Semmeringcn is ismételten találkozott egy magyar politikussal. Hodzsa Milán tárgyalásairól Prágában is tudomást szereztek és Benes detektiveket kül­dölt Bécsbe és a Semmeringre Hodzsa meg­figyeltetésére. Ezek a detektívek kompromit­táló adatokat szerezlek Hodzsáról és Benes a jelentéseket nemrégiben előterjesztette a mi­nisztertanácson és felhívta Hodzsát a vissza­vonulásra, ha el akarja kerülni tárgyalásainak bűnvádi következményeit. Benes evvel a fe­nyegetéssel nyíltan a Tuka-ügyre célzott, mi­vel — mint ismeretes — Tukát is detektívek figyelték a bécsi Meissl & Schadn-szállodábaru A Neues Wiener. Extrablatt liangsulyozzaj vettek tudomást a leleplezésről azon egyszerű oknál fogva, hogy a legtöbb bécsi lap ma többé-kevésbé függő helyzetben van a cseh1 kormánnyal szemben. A Délmagyarország bécsi tudósítója köte­lességének tartja a Neues Wiener Extrablatt jelentését reprodukálni, mivel az a körül­mény, hogy az idézett lap már két hét előtt, tehát Hodzsa távozását megelőzően is fog­lalkozott a szlovák agráriusok bécsi Jftrgya­Iásaival, illetőleg cseh detektívek által való megfigyelésével, megerősíteni látszik a cikk­ben foglalt állításokat Aradi ncca 4. kötél­gyárosnál Telefon 469. SZEGES MlndenaemU kKíiílöru, zsineg, MrtK, ponyva, lótekoró, hoUtsz és lenni» háló, fjyermek IilníAk, íornnszerek 4 gyári áron kaphatók. I Férfi *501 zefír eöve',1 gallérral, ¡nagyszerű anppöi .. Párisi Nagy Arahíz Szenedi Csekonics ucca és Kiss ucca sarok.

Next

/
Thumbnails
Contents