Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-22 / 44. szám

z «MilimilMMWHHHItlW.il ÜELMAGYARORSZAG 1929 február 22. A tüzértisztek nyíltan szembeszálltak Primo de Rlverával A lisztek ezerszámra hagyják oda a hadseregei Madrid, február 21. A tüzértisztek minde­nütt átadták a tüzérkaszárnyákat a kormány által kijelölt más fegyvernembeli tiszteknek, azután levetették az egyenruhát és elutaztak azokba a városokba, amelyeket a kormány jövő tartózkodási helyükként jelölt ki. Valenciában a tüzérségi kaszárnya kiürítése délelőtt történt. Rendzavarás seholssm volt Madrid és Pontevedra között megszakadt a telefon- és távíróősszeköttetés. A fővárosban azt hiszik, hogy Vigában ujabb lázadás tört ki. (,Budapesti tudósilónk telefonjeleniése.) Berlinből jelentik. Mihály Dénes, a Berlin­i)en élő magyar rádiónurnök évek óta tartó kísérletezések után egy rendkívül egyszerű készülékkel megvalósította a távolbafilmezés [londolatát. A birodalmi postaigazgatóság dő­l)critzi adóállomásán folynak a kísérletek a magyar mérnök uj találmányával, amely iránt országosan nagy az érdeklődés. Az uj készü­Primo de Rivera tábornok tegnap értesítette a sajtót, hogy a kormány a jövőben erősen korlátozni fogja a hírszolgálatot. A lapok bi­zonyos eseményekről nem írhatnak s azokat nem is méltathatjál;. A tüzérezredek felosz­latását és a tüzértisztek elbocsátását Primo de Rivera azzal indokolja, hogy a tüzértisz­tek nyiltan dicsekedtek, hogy szembeszállot­tak a kormánnyal. A tüzérség feloszlatására vonatkozó rendelet összesen 19S4 tisztre vo­natkozik. léket bemutatták a sajtó képviselőinek, akik a legnagyobb elragadtatás hangján emlékez­nek meg lapjaikban a magyar mérnök szenzá­ciós találmányáról. .1 rádió utján továbbított film tisztán kivehető vonalakban jelenik meg a vásznon és lehetővé teszi bármely mozgókép, nek bárhova való továbbítását. Az uj készülék ára nem magasabb, mint egy modern hang­erősítő készüléké. borok kiméréséhez szükséges engedélyt kevesebb formasághoz kell kötni és a megszerzést gyor­sabbá tenni. Egyszerű baráti cselekedeteket--is jövedéki kihágásnak minősítenek és súlyos bün­tetéssel sújtják a gazdákat. A sörgyáraknak ne adjanak annyi kedvezményt, nehogy a borfogyasz­tás hátrányba kerüljön a sörfogyasztással szemben. Az elnök napirendi indítványt tett, mely sze­rint a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja. Az ülés 2 órakor ért véget Az egységes párt Illése Budapest, február 21. Az egységes párt ma esi» í'csíhy Pál clnöklésével pártértekezleíet tartott Pcslhy Pál elnök elparentálta Rákosi Jenőt <31 Sziiy Tamást. Napirend előtt Farkas Elemér szólalt fel s a mezőgazdasági hírszolgálat fontosságát hangoztat­va, kérte, amig az idevonatkozó törvényjavaslat; kötelezővé teszi, a gabona- és terményárak közzé« tételét. Gróf Bethlen István miniszterelnök rámutatott arra, hogy a Magyar Távíraü Irodának, amely, félhivatalos hírügynökség és a sajtót tudósítja, a kormánnyal szerződése van. Ezt a szerződést annakidején ő kötötte a MTI-vel és abból kihagyta azokat a paragrafusokat, amelyek a régi szubven­cióról szóltak. Ezzel szemben hozzájárult ahoz, hogy a MTI a birtokába jutott tőzsdei hírekre előfizetőket gyűjtsön. Ezt a kérdést a MTI-val megfelelő alapon kell rendezni, úgyhogy egyrészt a gazdaközönség érdekeit kielégítsük lehetőleg ugy, amint azt Farkas Elemér mondta. A tárgyalások folyamatban vannak és meg van győződve, hogy, bizonyos idő múlva eredményre is vezetnek.., Herrmann Miksa miniszter kijelentette, hogy ,® posta hatáskörébe csak a rádiószolgálat technikai lebonyolítása tartozik, egyébként az üzletvitelre és a hírszolgálatra semmi befolyása nincs. Mayer János miniszter megnyugtatta a felszó­lalót, hogy a kérdés, amelyhez a mezőgazdaság­nak nagy érdekei fűződnek, rövidesen megoldódik, úgyhogy minden község pontos és hiteles értesítést kap rádión a gabona-, termény- és állatárakról. Az értekezlet a miniszterelnök és a miniszterek válaszát tudomásul vette. „ Szabó Sándor a kultúrházak jelentőségével fog­lalkozott és kérte megfelelő összeg beállítását st költségvetésbe. Gróf Bethlen István miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a költségvetés még nincs lezárva s a pénzügyi lehetőségeket figyelembe fogják venni 8 a minisztertanács is fog még ezzel a kérdéssel foglalkozni. Erdélyi Aladár a falusi kislakások építésének fontosságát telte szóvá s felvilágosítást kért arra nézve, hogy folyósitották-e a rendelkezési« álló összeget Maycr János miniszter válaszában kijelentette, hogy a 38 millióból eddig kiosztottak 29 millió pengőt, a fenmaradó 9 millióból 2 millión fatele­peket létesítettek, a többi 7 millió még szétosz­tásra maradt A 100.000 ház felépítését 12 évre tervezi s reméli, hogy ezalatt az idő alatt M program megvalósuL Gróf Ráday Gedeon hozzászólása után az érte­kezlet a miniszter válaszát tudomásul vette. Ezzel az értekezlet véget ért Hefvesiüfezer dolláros szeriesztii állást ajánlottak fel Coolidgenak Páris, február 21. Coolidgc elnöknek a cten­verbeli Post ujabb ajánlatot tett, mely szerint elnöki megbízatásának lejárta utánra felajánl­ják neki a lap főszerkesztői állását 75.000 dol­lár 'évi díjazással. Coolidge kijelentette, hogy amig a Fehér Házban tartózkodik, nem fogad el semmiféle ajánlatot. HA- és sárcinftk ¡avatása szakszerűen, gyorsan 6s olcsón a 39 LINOlEDnilAN, mr&Sl ilCCa 6. javítás szakszerűen a legolcsóbban üsesik és Pilláknál Tábor ucca 8. (Adópalotával szembeni. Allandóakkumulátortiülés kisantant gazdasási konferenciája eredménytelenig végződött Csehország tiltakozott a kereskedelmi kérdések (elvetése ellen Bukarest, február 21. A kisantant gazdasági konferenciája tegnap véget ért. A Dimineata gazdasági körökben is osztott vélerssénye sze­rint a konferencia kezdeményezője a súlyos gazdasági helyzetben lévő Jugoszlávia volt, amelynek egyfelől nincs kijárása az Egei ten­gerhez, másfelől pedig az Adrián Olaszország koosoly versenyébe ütköznék. Épp ezért Jugo­szlávia a kisántánton keresztül szeretett volna helyzetén segíteni, alcciója azonban súlyos álca. dálgokba ütközött Csehszlovákia részéről, nmelg tiltaJcozott minden kereskedelmi jellegű kérdés felvetése ellen, innen van, hogy a hi­vatalos kommünikék csak olyan akadályok leküzdésének kísérleteiről szólnak, amelyek a három ország gazdasági közeledésének útjá­ban állanak. Ilyen körülmények közt a román delegáció szerepe az volt, hogy kompromisz­szumot hozzon létre a két ellentétes álláspont közt. Ennek következtében a tárgyalások ke­rete nagyon szerény volt. Nehogy a hatom állam közt fennálló politikai és gazdasági jellegű ellentétek következtében kudarccal vég­ződjék a konferencia, csak nagy vonásokban arról próbáltak tárgyalni, hogy miként le­hetne a jelenlegi gazdasági kapcsolatot az áru­csere technikai megkönnyítésével normáli­sabbá tenni. Csendes vita a Hájban a borról, a szőlőről és a hegyközségekről Badapcst, február 21. A képviselőház csütörtöki nlését fél 11-kor nyitotta meg Almássy László Inök. Folytatták a magyar hegyközségekről szóló l írvényjavasiat vitáját. Szabó István (sokorópátkai) bár a törvény a -izdálkodás szabadságába vág, mégis örömmel iidvözli, mert határiépést lát benne azon a téren, 'melyen baladnunk kell. Sajnálja, hogy a javas­at a gyümölcstermeléssel nem foglalkozik be­hatóbban. Relschl Richárd t mint agrárius képviselő, örömmel fogadja a javaslatot és szeretné, ha •i törvény szigorú rendszabályait az egész vona­lon végrehajtanák, mert csak igy lesz annak odvös hatása. A gyümölcstermeléssel kapcsolat­ban a legélesebben clitcli a nagy luxus gyümölcs­behozatalt és kérte, hogy egyszerűen tiltsák cl a banán behozatalát. Végül a gyümölcstermelés egy­ségesítésére hivta fel a miniszter figyelmét Szabó István adatokat olvas fel arról, hogy a népszaporodás az ipari városokban mennyivel ala­csonyabb, mint a mezőgazdasági népesség köré­ben. A nemzet eleven erejének a fentartása is azt kívánja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó réte­gekre fektessük a fősúlyt. Az iparositásnak nem .szabad a mezőgazdaság érdekeit feláldozni. Perlaki György kérte a földmivelcsügyi minisz­tert, hogy a hegyközség vezetésével megbízott szerveket mentse fel a bürokratikus feladatok­tól és tegye lehetővé, hogy azok az élettel minél közelebb érintkezésben lehessenek. Ezután a bor­házak kérdésével foglalkozott, hangoztatva, hogy. ezeknek ugy kell szercpelniök, mint ügynöksé­geknek és az exportot kell előmozditaniok. A javaslatot elfogadja. Simon János örömmel üdvözli a javaslatot, taely több tízezer munkáscsalád kenyérkeresetét érinti. Kéri, hogy folyton ellenőrizzék azt a rendelkezést, hogy csak jobbfajta szőlőket szabad telepíteni, különben az intézkedés nem lesz eredményes. A termelő által fogyasztott bor fogyasztási adó­ját minél előbb töröljék el, mert igazságtalan. Hasson oda a földmivelcsügyi miniszter, hogy a rézgálic árát ne verjék fel mindig akkor, amikor szükség van rézgálicra. Kuna P. András szintén örömmel üdvözli a javaslatot, bár tudja, hogy a kis szőlősgazdákra a törvényjavaslat ujabb megterhelést ró. Péntek Pál arra kérte a minisztert, hogy a magyar bor jó hírnevét igyekezzék minden esz­közzel megvédeni és az egészséges fajták terme­lése érdekében közegei utján világosítsa fel a kistermelőket is. Meskö Zoltán: A javaslat a Borkrizís utolsó órájában került a Ház ele, eppen ezért elfogadja. Szükséges azonban, hogy az exportlehetőségek megteremtése mellett a gazdatársadalmat is meg­szervezzék. A külföldi borházak intézményét he­lyesli, de ezek melló még külön kereskedelmi » szervezetet is létesítene. | Éhn Kálmán rámutat arra, hogy a bor értéke­sítése elé nagy akadályt gördítenek a közbeeső költségek és a fogyasztási adók. Kiss, István hangoztatja, hogy. a saját termétől Egy magyar mérnök feltalálta a iátva>lí$£i-íilm<e&ésí

Next

/
Thumbnails
Contents