Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-20 / 42. szám

DtLMAM AKOH^/.AU lüiö teüruar ¿m. B0 porosz szén bétsi lé9irs4ri kok" Kelen-banknál Telefon 66 és 2-62. Telep: Boldogasszony sugáiut 40. A tábla megsemmisítette a törvényszék Ítéletét a MTI volt szegedi fiókvezetőjének bűnügyében Részlclcs bizonyítási rendeli el Oravecz Oszkár pőrében (A Dclmaggarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Hábermann-tanácsa a mult év október havában Ítélkezett Oravecz Oszkárnak, a Magyar Távirati Iroda volt sze­gedi fiókvezetőjének kétrendbeli magáuokirat­hamisitási, csalási és rágalmazási bűnügyében. A vád szerint Oravecz Oszkár Szegcden l926 március 22 cn a Magyar Távirati Iroda pénz­tárkönyvébe antennamegváltás cimén kétszer 715 ezer koronát könyvelt cl és ezzel azt akarta bizonyítani, hogy az MTI. a posta­kincstárnál fennálló tartozását kifizette. Meg­károsította ezenkívül a Magyar Hirdető Irodát is, még pedig oly módon, hogy a plakátüzem­nél a nettó hasznot nagyobb összegben tün­tette fel, mint amennyi a tényleges forgalom­nak megfelelt. A valóságnál nagyobb összeg­ben mutatta ki a dologi és a személyzeti ki­adásokat is. Ily módon ötmillió koronánál is nagyobb hasznot tüntetett fel csak azért, hogy a részérc járó 20 százalékos jutalékot minél nagyobb összeg után vehesse fel. Oravecz ezen­kívül Bárdos Béla előtt kijelentette, hogy a Magyar Hirdető Iroda -pénztárkezelése nincs rendben és ezzel hűtlen pénzkezeléssel gyanú­sította meg fölötteseit. A szegedi törvényszék előtt megtartott főtár­gyaláson Oravecz tagadta bűnösségét. Kijelen­tette, hogy a pénztárkönyvbe utasításra köny­velte be a tételeket. Jogtalan anyagi hasznot nem húzott a Hirdető Irodától és elővigyáza­tosságában odáig ment, hogy a részére biztosí­tott jutalékot sem vette fei. A tanuk kihall­gatása után a törvényszék azonban bűnösnek mondotta ki és héthónapi fogházra itclle. Oravecz az ítélet ellen felebbezést jelentett be és felebbezése folytán a tábla Kovács.ta­nácsa kedden foglalkozott az üggyel. A törvényszék ítéletének ismertetése után a vádlott védelmében dr. Fekete László uj bi­zonyítási indítványt terjesztett elő. A tábla hosszas tanácskozás után a törvényszék ítéle­tét megsemmisítette és elrendelte a védelem által kert bizonyítás lefolytatását. A bízonyitás során ki kell hallgatni Pauer Tibort, az MTI szegedi fiókjáuak volt vezető­jét arra a körülményre, hogy a fiókok és a központ közötti elszámolási rendszernél fogva volt-e valami jelentősége a vád tárgyává telt cselekménynek és volt-e valami előnye ebből a vádlottnak. Beszerzik az MTI. szegedi fiók­jának pénztárkönyvét, hogy az megfelel-e a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek. A tábla a bizonyítási indítvány felvételével a szegedi törvényszék vizsgálóbíróját bizla meg és a tárgyalást elnapolta. Mi lesz a hét ottrakclóla ? Kertész Mihály szeníéel's Hlmle • A bohémkirály! Warner Olsnd grandiózus clakijása csütörtökiül a Belvárosiban. »11 kormánynak nem szabad érvényteleníteni az érvényes magánjogi szerződéseket« fl népjóléti miniszter válasza Pintér László javaslatára Budapest, február 19. A képviselőház mai ülé­sét fél 11 óra után nyitotta meg Almássy László elnök. Bejelentette, hogy a Ház a Vatikánnal és J a Quirinállal táviratváltást folytatott és hogy Gas­parri bíboros és Mussolini távirat utján mondot­tak köszönetet a Ház üdvözletéért. E két táviratot mint történelmi dokumentumokat helyezték a Ház muzeumában. Ezután folytatták a fürdőjavaslat általános vitáját. Farkas István helytelenítette, hogy akkor, ami­kor szociális nyomorúság van, napokon át erről tárgyal a Ház, hogy a tehetősebbek miként szó­rakozhatnának nyaranta. A Balatonvidck élelme­zési nehézségeiről szólt. Helytelenítette a kormány útépítési politikáját is. A Balaton körül a nyáron épitett utak télen és tavasszal az időjárás miatt tönkremennek. Hosszasan foglalkozott azzal, hogy a Balatonvídékeu az egyik legtermékenyebb te­rületet a kultuszkormány lefoglalta a cserkészek részére táborozás céljaira. A cserkeszek nagy lár­mával és a felekezeti gyűlöletet hirdetve vonul­nak végig a községeken és ezzel elűzi a nya­ralókat. Oberhammcr Antal a Társadalombiztosító Inté­zetnek a magyar fürdők, gyógyintézetek cs üdülő­helyek életébe való szorosabb bekapcsolását szor­galmazza. Miután több szónok nem volt, az elnök az álta­lános vitát bezárta és Vass József miniszter vá­laszolt az elhangzott felszólalásokra, örömmel cm­lileltc, hogy az idegen tőkék igen reálisan érdek­lödnek a Balaton iránt és helyszíni szemlét is tartanak, hogy javaslataikat az illetékes kormány­tényezőknek megtehessék. Nagy remény van arra, hogy az idegen töke felismeri a nagy gazdasági kérdés jelentőségét és támogatására siet a kor­mánynak abban, hogy a Balaton kérdését meg­felelő tempóban meg tudjuk oldani. Ujabban cso­dálatos erejű források fakadnak a magyar föld­ből, melyeknek értékesítése azonban meglehetősen kínosan halad előre. Ennek oka az, hogy kevés köztünk a szervező tehetség, hiányzik a germán rendszeresség és rendszerctel belőlünk. A magyar gazdasági élet egyöntetű összefogása és a nagy bankoknak hivatásuk magaslatára való felemelke­désére volna szűkség. Be kellene nyúlni a magyar gazdasági élet alkotó részébe azzal a hatalmas erővel, amely rendelkezésükre áll. Figyelmeztetni kívánja a magyar társadalom gazdavezetö ténye­zőit feladataikra, hiszen valamikor egy miniszter­nek, ha erre szükség volt, nem kellett okvetlenül elsősorban külföldi tőkére gondolnia. Valóban van­dalizmus az, ami a Balaton körüli vulkanikus természetű hegyeink körül folyik, melyeket pusz­tán az üzleti hasznot tartva szem előtt, tönkre­tesznek. Ezt a kérdést azonban nem kell külön törvényben szabályozni, cz megoldható a jelen törvénnyel is. Visszautasította Farkas Istvánnak a cserkészekre általánosságban tett megjegyzéseit, majd Balatonfüred helyzetével foglalkozott, han­goztatva, hogy érvényes magánjogi szerződést a törvényhozásnak nem szabad érvényteleníteni, ez rossz hatással volna az érdeMödö külföldi tőkékre Is. Ezért helytelenítené, ha a törvényhozás ls belenyúlna ebbe a kérdésbe és nem is járulhatna hozzá a maga részéről chez a szakaszhoz, amelyet Pintér László javasol. A miniszter beszéde után még Lukács György előadó reflektált röviden a felszólalásokra, majd a Ház általánosságban elfogadta a javaslatot és megkezdte annak részletes tárgyalását. Hozzászólás nélkül változatlanul fogadták el az egyes szakaszokat a 40. §-ig, amelynél Pintér László szolalt fel. Hangoztatta, hogy a bérleti szerződéseket hozzá kell idomítani a megválto­zott viszonyokhoz. Indítványa, melyet benyújtott, csak a méltánytalan szerződésekre vonatkozik, olyan esetekre, amikor az egyik fél kizsarolja a másikat és amikor a szerződés az üzleti erköl­csökbe is ütközik. Ha egy szerződésnek erkölcsi de­fektusa van, ugy a Háznak lehetővé kell tennie azt, hogy a bíróság dönthessen afelett. Indítvá­nyozza, hogy a balatonfüredi szerződést a kor­mányhatóság hagyja jóvá. De ha magánjogi, okok vannak rá, ugy fellehet bontani. Kérte, hogy in­dítványa értelmében a szakaszt változtassák meg. Káinok! Bcdö Sándor Pintér indítványát nem támogatja, mert jogbizonytalanság?;t teremtene. Szilágyi Lajos kizártnak tartja, hogy bármely kormány igazság- vagy pénzügyminisztere osztaná Pintér fejtegetéseit. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el, úgy­szintén a további szakaszokat is. Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is letár­gyalták, amit a jobboldalon és a középen nagy ér­deklődéssel fogadtak. Vass József miniszter benyújtotta ezután a nem­zetek szövetsége munkaügyi szervezetének aján­lását a betegségi biztosifás vezérelveiről. Majd át­tértek a hegyközségekről szóló törvényjavaslat tár­gyalására. Marschall Ferenc előadó ismertette részletesen a javaslatot, amely lényeges intézkedéseket tartal­maz a magyar szőlővidék felkarolása és fejlődése érdekében. Horváth Mihály az idő előrehaladottsága miatt beszédének elhalasztását kérte, mihez a Ház hozzá­járul. Elfogadták az elnök napirendi indítványát, amely szerint a Ház holnap folytatja a hegy­községekről szóló törvényjavaslat tárgyalását és ezzel az ülés két órakor ért véget. Mit látott Claude Farrere Magyarországon A hires francia író utazása az utód­államokban (A Délmaggarország párisi levelezőjétől.') Claude Farrere, a hires francia iró a napokban előadást tartott középeurópai utazásáról Dijon egyik szín­házában. Claude Farrere középeurópai utjának első állomása Berlin volt, azután Lengyelországba utazott, amelynek népéről nagy rokonszenvvel em­lékezik meg. Romániát és Csehszlovákiát néhány mondattal intézi cl és az előbbit a Bralianu-korrupciővaJ jel­lemzi, az utóbbit pedig a csehek és szlovákok har­cával. Megállapítja, hogy minden franciának rosz­szul esik ezeknek az államoknak zilált helyzete. Azután rátér Magyarországra és a kővetkezőket mondja: — A magyar nemzet fajilag és jellemben merő­ben különbözik szomszédaitól, azonban ezer év, nagy megpróbáltatásai és csapásai ellenére a szláv­germán tengerben megőrizte önállóságát és faji­ságát. Olyan nép, amely most is a vesztett hábonu, az azt követő belső zavarok és kétharmad terü­letének elvesztése ellenére messze felülmúlja a szomszédos ggőztcs államokat ugy kaltura, mint konszolidáció terén. Olyan nép, amely megérdemli a figyelmet és amely felett nem lehet napirendre térni. Azután a trianoni békeszerződésről emlékezve meg, megállapítja, hogy Magyarország azt soha­sem fogja elfogadni, mert nem is fogadta el. Vcgül röviden ismerteti a magyar modern iro­daimat és megállapítja, hogy Magyarországról avval a benyomással utazott el, hogy ott egy. sokat szenvedett nemzet halad a jobb jövő felé. Előadásának második részében Claude Farrere az osztrák-német csatlakozási mozgalomról be­szélt és azt igen veszélyesnek minősítette, mivel a csatlakozás végrehajtása következtében Magyar­ország is a német birodalom érdekkörébe kerülne, ami nagy veszedelmet felentena Franciaország ér­dekeire. Amerikai írógépek Kedvező résziéire! Royal Portable legújabb rend­szerű 18 I> havi rész­letre kapható. Díjtalan be­[mutatás. iss JTelIéfcelc ral&iáton. Kelemen Márton BMS2M

Next

/
Thumbnails
Contents