Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-19 / 41. szám

1929 február 19. 33333 3 lüűövéss ellen Icüss&ö egyesület alakul Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár, uap. délelőtt nagyjelentőségű értekezlet volt a városházán egy, a tuberkulózis ellen küzdő szegedi egyesület alakítása érdekében. Az ér­tekezleten megjelentek dr. Somogyi Szilvesz­terné, dr. Kószó Istvánná, dr. Kószó István, dr. Hainiss Elemér, dr. Kovács Ferenc, dr. Qebre Péter, dr. Tonslli Sándor, Bokor Adolf, Franki Antal, dr. Szlávik Péter, dr. Baár Jenő, dr. Krausz József, dr. Bcdö Imre, dr. Kovács Tőzsef és a tiszti főorvos. Dr. Pálfy József tanácsnok elnökölt az ülé­sen, aki megnyitójában vázolta, hogy milyen szomorú vezető szerepe van a tuberkulózis­statisztikának Magyarországon. Dr. Kovács Fc. renc egyetemi magántanár a szegedi viszonyo­kat ismertette az értekezlet előtt. Dr. Hainiss Elemér, dr. Krausz József dr. Kovács József, dr. Bcdö Imre, dr. Tonclli Sán­dor, dr. Szlávik Péter felszólalásaikban mind­annyian hangoztatták a védekezés szükséges­ségét Az értekezlet ezután egyhangúlag kimou­dotta, hogy megalakít ja a tuberkulózis ellen küzdő egyesületet. Összeállították azoknak a névsorát, akiket a különböző tisztségekre kér­nek fel, végül kimondották, hogy az alakuló közgyűlést a legrövidebb időn belül össze­hívják. À holott — helyreigazít (A Délmaggarország munkatársától.') A közigaz­gatási bizottság pénteki ülésén — mint arról a Délmaggarország is hűen beszámolt —, a rendőr­ség januári jelentését dr. Buócz Béla rendőr­főtanácsos, a szegedi kapitányság vezetője ter­jesztette elő. Ebben a jelentésben foglalkozott a főtanácsos ur a város területén előfordult közle­kedési balesetekkel is és elmondotta, hogy tizen­hat ilyen baleset fordult elő, amelyek közül négg volt halálos kimenetelű. Ezeket a halállal vég­ződő közlekedési baleseteket fel is sorolta a jelen­tés, még pedig a következőképen: >A halálos balesetek közül az egyiknél az ön­gyilkossági szándék kétségtelenül megállapítást nyert és pedig Szélpál Etel koldusasszony ese­ténél, aki nyomora miatt vetette magát a Közúti Vaspálya Futár nevű mozdonya elé. A másik köz­lekedési baleset előidézője az illető ittassága volt, ugyanis Bozóki Sándor tanyai legény ittas álla­potban ment hazafele a kisvasút sínjein és nem vette észre a vonat közeledését, amely elütötte cs szenvedett sérüléseibe pár napra belehalt. A harmadik közlekedési baleset előidézője is a kis­vasút volt, amely egy fenyőt szállitó lőrét ütött cl és annak Harangozó József nevű kocsisát a fóréról lelökte, akit a ráeső fenyők agyonnyomlak. A negyedik halálos balesetet egy teherautó okozta, :imely ifj. Bálint István tanulót halálra gázolta.« A Délmaggarorszúg munkatársa ma bennjárt a t:özkórházban és legnagyobb meglepetésére üzen­tetett érte a kisvasul egyik aggongázolt áldozata, — hogyhát rektifikálni szerelné halálhírét. A rektiflkálö »halott« a 7. számú közös kórte­remben fekszik, Közvetlenül az ajtó mellett. De­rék, jóképű magyar ember, akinek az arcán meg sem látszik az a kis halálragázolás. Ö maga nevet legjobban a szépen megfogalmazott halálhíren és hangos nevetése lassankint átragad a kór­terem többi lakójára, sőt az orvosra és az ápo­lókra is. Vele nevet mindenki. Harangozó József, mert hát ő a rcktifikáló halott, furcsa pózban fekszik a fehér kórházi ágyon. Lábait vastag takaró borítja, de. a takaró alól két kötél fut elő és kúszik fel az ágy végére, ahol rákanyarodik két csigára. A kötél végén, a levegőben két súlyos kődarab függ. — Tetszik látni Szerkesztő ur — mondja moso­lyogva —, nem haliam meg, csak a lábammal van baj. Most igy kifeszítve tartom. — Él a tisztelt Iialolt! — szól közbe az ágy lá­bánál álló látogató. — Hát mondja cl, hogy esett a dolog. — Nem volt olt kérem halál, egy szikra sem —, mondja ismét jókedvűen Harangozó József, de az igaz, hogy nagyon közel járt. A kisvasút elütötte a lőrét, jiz feldűlt, aztán ránieselt három gerenda. Azok törték össze a lábomat. De majd összeragasztják a tekintetös doktor urak. Szer­kesztő urat csak arra szeretném mögkérui, hogy igazítsa helgrc azt a halálhírt, mivclhogg hát élők. Szeretném az újságot elküldeni édesapám­nak, Szabadkára. Had mulasson rajta. Tán útle­velet is kap vele, aztán elgyühet egy kicsit hoz­zám ... — Szívesen helyreigazítjuk, lapot is küldünk, de ne küldje azt cl az apjának. Megijeszteuó vele az öreget. — Igaz, igy van. De majd mögirom neki a tréfát. Most a betegsége iránt érdeklődünk. — A tekintetös doktor ur iobban tudja. Az ő mestersége. A doktor el is mondja, hogy Harangozó János sérülése meglehetősen súlyos. Két lába hét helgen tört el. Valószínű azonban, hogy szépen össze­forrnak az erős csontok és nem lesz súlyosabb következménye a »halálos közlekedési balesetnek A hét szenzációja Agnes Günther világhírű regényének, a m Szepediek kst és felinillié dináros pöre Szabadkán a kamaráserdfii IsIríoM szeforeszfráiása miatt filmváltozata péntektől. a Korsóban végül is kénytelenek voltak birói útra terelni az ügyet. A tulajdonosok 1927-ben megbízták néhai dr. Pleszkovics Lukács és dr. Schwarz Lajos ügyvé­deket, hogy az államkincstárnál eszközöljék ki a birtok visszaadását és az elmaradt haszonélve­zet megtérítését. A zentai járásbíróság a meg­keresés alapján kiszállt Kumarájaerc'őre, kihall­gatta a tanukat és a szakértők megtették jelen­tésüket, amely szerint kerek két és félmillió di­nár kárt okozott 1921. óta a szekvesztrálás a tulajdonosoknak. A járásbíróság által kiküldött bizottság többek között megállapította azt is, hogy épületeket bon­iottak le és szállítottak cl a szekvesztrálás alatt teljesen ismeretlen helgrc; a hatalmas fenyőket kivagdosták és a halastavat annyira elhanyagol­ták, hogy az semmi hasznot sem hozolt. A '/6 kabinból álló fürdőt is teljesen szétrombolva ta­lálta a bizottság és a park is a pusztulás képét mutatta. • Közben dr. Pleszkovics Lukács meghalt és az ügyet dr. Schwarz Lajos vitte tovább, aki 1927 végén beadvánnyal fordult az igazságügyminisz­tériumhoz, amelyben kérte, hogy adják vissza a tulajdonosoknak a nacionalizált birtokot és n szakértői bizottság által megállapított két és fél­milliós kárból kétmillió dinárt fizessenek ki 1928 február elsejéig. Az ajánlatot azonban az igazság­ögyminísztériumban elutasították. Erre a Szege­den lakó Rácz Ignác, dr. Csikós Jőzsefnc és dr. Rácz Andrásné a hágai döntőbírósághoz fordult a birtok visszaadása és a szenvedett kár megtérí­tése érdekében. A hágai döntőbíróságnak megküldött panasz­ban a kamaráserdőí birtok magyarországi tulaj­donosai azt az ajánlatot tették, hogy hajlandók le­mondani a kártérítésről, amennyiben a jugoszláv kormány kiutalja a vásárlási összeget, vagyis a háromuknak járó összeget, 250.000 aranykoronát. Az ügy még mindig a hágai döntőbíróság előtt fekszik. A múlt évben érdekes fordulat állott be: az igazságügyminisztérium arra a megálla­podásra jutott, hogy a birtok szekvcsztrálása tel­jesen jogtalan volt és minden indokolás nélkül feloldotta a zár alól a telepet és a járásbíróság által megállapított állapotban visszaadta tulajdo­nosaiknak. Ezzel azonban a birtokelkobzás ügye még nem nyert elintézést, mert a károsultak a kincstárral szemben valamiképen szeretnék érvényesíteni a keresetüket. A napokban felhatalmazták dr. Stre­litzfcg Dénes volt magyarpárü képvsielőt és dr. Schwarz Lajos szabakdai ügyvédeket, hogy indít­sák meg a kereseti pört az államkincstár ellen. A két és félmilliárdos beadvány hamarosan a bíróság elé kerül. (A Délmagyarország munkatársától.) Szegedi vo­uatkozásainál fogva rendkívül érdekes ügy kerül rövidesen a szabadkai törvényszék elé. A pör tár­gya két és félmillió dinár, amely összeget sze­gedi és horgosi lakosok követelnek a szerb állam­kincstártól, az annakidején elkobzott kamaráser­dőí birtokaik után járó kártérítés és elmaradt haszonélvezet cimén. A pör előzményei a következek: *3í9-ben Vass Imre, Kmetty Gyula és ördög István horgosi, valamint Rácz Ignác, dr. Csikós •Tózsefné született Jcdlicska Jolánka és dr. Rácz Andrásné született Jedlicska Margit szegedi lako­sok 500.000 aranykoronáért megvásárolták Rózsa Bélától Krmaráserdőn 75hold földet az ehez tartozó fürdőtelepet és a messze vidéken ismert halas­tavat A vevők 1921-ig voltak a birtok tulajdoná­BELVAROSI MOZI {•»bruír ÍJ, 20-ín Kedden, «ierd;ln Vár&onyi Mífeály t. Leaírlce Joy fSsiere-lé ével BROADWAY ANGYALA ^i10.^ g Ferkó mM Casanova eSésbu. M 1 !"' •<!áiok wezdp'e 5 7. Ö v.isár. i»s ítnncp »o 3, 5 7. 9 őr»k«r ban, majd az akkori kormány szckvesztrálta a birtokot és zárgondnokot nevezett ki élére. A hatalmas birtok, amelyen gyönyörű villa­telep, egy emeletes szálloda állott és fenyőerdő­vcl volt körülvéve, a szekvesztrálás alatt teljesen elromlott. A tulajdonosok, akik látták, hogy szak­szerű kezelés liiján tönkremegy a birtok és tudva azt, hogy a trianoni békeszerződés értelmében magánosok talajdonát nem lehet elkobozni, nyom­ban akciót indítottak, hogy a birtokot visszakap­ják. A tulajdonosok eleinte abban a hiszemben voltak, hogy valami tévedés miatt vették cl tőlük a kamaráserdői uradalmat mert másként nem tudták maguknak megmagyarázni a kormány el­járását és éppen ezért siettek megmenteni azt, ami még megmenthető. A többszöri sürgetésükre azonban mindig elutasító választ kaptak, úgyhogy KORZÓ MOZI Február 19-én Kedden A vérző cirkusz. Drámri 8 levonásban. t-OszereplS- Raimondo V. Rlel. AxonWvfll V g|át»k S fe v. Főszereplő Constance Talmodge. E'öüdAsoii ker*» e 5, 7. 9, v**ár- í s Onnepnai) 3. 5, 7. 9 ô>ak»r Az olvasó rovata A hőkapar&s és az uccai álfáról Tekintetes Szerkesztőségi A mult heti nagy havazások után a házigazdák ahogy lehetett, igyekeztek a járdákat járhatóvá .tenni. Még a külvárosreszekben is, ahol ennek ellenére na­pok óta nem csinálnak mást az ügybuzgó reudőrök, mint házról-házra járva, tömege­sen jelenük fel a háztulajdonosokat. Nappal ugyanis olvad a hó, csepeg az eresz és reggelss ismét megfagy a járdán lévő viz. Kora reggel azután valósággal aratása van az ügybuzgó rendőrnek. Felsővároson egy uccában kilenc háztulajdonost jelentett fel a rend őre. Más­nap jött a négypengős büntetőparancs. Felső­városon alig van már háztulajdonos, aki bün­tetőparancsot nem kapott volna. Vastag jéggé taposott hó fedi azonban az uccai átjárókat. A Felsőtiszaparton, amely a \£ros egyik legkedvesebb sétautja, a városi kezelésben lévő gyalogjáró még hólapátot nem látott. A rendőr azonban ezt nem veszi észre. Tisztelettel: Több szegedi Maros- és Kistisza­uccai háztulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents