Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-19 / 41. szám

»RttESZAG Elsőnek Magyar fshán kúriai tanácselnök szólalt fel, aki kijelentette, hogy hire a fokoiatos 1929 február 19. felelősségnek, de ezt nem tekinti dogmának. A javaslatot mégis mérsékeltnek tartja... A felelős szerkesztő mentelmi jogának semmibe vevését helyesnek tartja... Az igazságügyminiszter ezután A Magyar VfsdgiróH Egyesülete elnöUénelc, Már&us MiKsánaH adta meg a szót. Márkus Miksa az újságíróérdekeltségek memorandumának felolvasása előtt Magyar István felszólalásával foglalkozott és a következőket mondta: — A tanácselnök ur sok szeretettel tárgyalta a sajtónovella-tervezetet, de valami meghökkentett. Olyan érzésem volt, mint amikor az oroszlán hívogatja a nyulacskát: gyere csak, ne félj, semmi bajod nem lesz. Nem tudok példát a magyar sajtóban arra, hogy bármikor is ilyesféle nyilatkozat történt volna: pusztuljon a világ és a haza, csak a magyar sajtó maradjon meg. Sőt ellenkezően, a magyar sajtónak egyhangúan az a felfogása, hogy a köz érdeke a haza érdeke és csak azután következhetnek a sajtó speciális erdekei, annál is inkább, mort a kétféle érdek kőzött semmiféle ellentétet nem látunk. — A sajtóban jelentékeny többség hangoztatta jt a felfogást, hogy no jelenjünk meg a mai érfrkerlcten. A sajtótervezet elolvasása után az volt ac érzésünk, hogy a tervezet készítőit a lapkiadás és az újságírás ellen elfogultság vezeti. Lehet, hogy tévedtünk. Lehet valaki igen kitűnő jogász, érthet kitűnően a sajtójog minden ágához, de magához a sajtó technikájához, a szerkesztői és kiadói technikához nem ért, nem ismeri az újságírásnak és kiadásnak az organizmusát. Ilyenekből következik azután olyan javaslat, mint ez, amelyet legnagyobb sajnálatunkra elfogadni nem íudíunk. Nem vonjuk kétségbe a jőszándékot. Egy nagy baj van azonban. Ha ez a tervezet törvény lesz, akkor nem lehet löbbó újságot kiadni és újságot irnl¡vét okból jelentünk meg ezen az értekezleten. Az egyik, hogy meg ne vádolhassanak bennünket n miniszter ur személye iránti tiszteletlenséggel cs bizalmatlansággal; a másik ok, amely arra késztetett bennünket, hogy ne legyen a dolognak az a látszata, hogy mi a tervezet ellen nem tudunk semmiféle ellenérvet felhozni. Márkus Miksa ezután felolvasta PT újságírók memorandumát, amely ugy általánosságban, mint részleteiben elutasilja a tervezetet. Márkus Miksa után Agai Béla a Lapkiadók Szindikátusa nevében szólalt fel hasonló szellemben, majd Baracs Marcell felszólalása következett, aki hosszabb beszédben azt fejtegette, hogy a sajtószabadságnak az a lényege, hogy a sajtót függetleníteni kell a végrehajtó hatalomtól. A' tervezet a sajtót sokkal rosszabb helyzetbe hozza, mintha behoznák a köztörvényi felelősséget.. Részleteseu fejtegette a fokozatos felelősség és az együttes felelősség kérdését és kifejtette a tervezetnek erre vonatkozó lehetetlen intézkedéseit. Aztán tiltakozott az ellen, hogy a felelős szerkesztő képviselői mentelmi jogát elkobozzák, mert ha ezt kodifikálják, akár mindjárt eltilthatják a törvényhozás tagjait attól, hogv újságcikkeket ir. Janav, mert hiszen képtelenség volna, hogy az a képviselő, aki mint szerző felelős a cikkéért, annak jár a mentelmi jog, ha pedig felelős szerkesztő, akkor nem jár neki. Helytelennek mondja, hogy sajtóügyekben ki akarják küszöbölni a vádtanácsot és követelte, hogy sajtóügyekben állítsák vissza az esküdtbíróságot. Beszédét azzal végezte, hogy ne próbáljanak a kakasból kappant faragni, mert az gyenge operáció, de ne feledjék el, hogy kappant kakassá soha többe változtatni nem lehet. Bethlen István minisxterelnoK szólalt fel ezután és kijelentette, hogy a kormány | nyújt, hogy törvénnyé válik, ugy a kormány nem lemond kivételes jogáról a lapbetiltások terén, y* ' ' ha a sajtótörvénynek olyan módosítása következik be, amely biztosítja azt, hogy ne ismétlődjenek meg olyan visszaélések és tünetek, amelyeknek a múltban, sajnos, tapasztalói voltunk. Ha a tervezet, vagy chcz hasonló javaslat ilyen biztosítékot kivánja többé c jogot gyakorolni. Halász Lajos főügyész — A leghelyesebb az volna — mondotta —, ha a törvényben mondanák ki, hogy a törvényhozás tagja! sem felelős szerkesztők, sem kiadók nem lehetnek... A délutáni ülésen "Papp József felsőházi tag, ügyvédi kamarai elnök, rámutatott J arra, hogy j az előadói tervezet megakadályozza a gondolat röptét, amikor mcgtéicinllli a szerkesztőt. A felelős szerkesztő e rendszer mellett nem tudná a közjó érdekében szolgálatát ellátni. A vádtanács elejtésében nem lát semmi megrovandó dolgot, de nem szabad a vádlottat elütni attól, hogy nz engedélyezésére álló bizonyítékokat felhasználja cs nem szabad a birót sem arra kényszeríteni, hogy a bizonyítékok megvizsgálása nélkül marasztaló Ítéletei hozzon. Az immunitás egy nagy alkotmányjogi garancia, ezt egyes emberektől elvenni még szük határokon belül sem lehet, mert megtörténhetik, hogy idővel az egész immunitás veszendőbe raagy. Az 1914. évi törvényt a háború alatt lehetetlen volt tanulmányozni. Most jött cl az ideje annak, hogy kitapasztaljuk, alkalmas-e, vagy sem. Az államvédelemről szóló törvény minden veszedelem ellen bőséges védelmet nyújt és így nincs szükség arra, hogy a régi sajtótörvényt megváltoztassuk. Berkes Róbert után Doleschall Alfréd meghívott szakértő hangoztatta, hogy a felelős szerkesztő felclősségrevonását a javaslattal ellenHó- és sárcipök javítása szakszerűen, gyorsan ds olcsón a 39 LINOiElttlBAN. Kárász ucca 6. tétben nem tartja helyesnek. Ha bizonyos visszásság volna tapasztalható abban, hogy a szerkesztők a mentelmi jog leple alatt igyekezznek kibújni a felelősségrevonás alól, ezt máskép kell meghiúsítani. Aggályai vannak arra vonatkozólag, amit a tervezet a nyilvános tárgyalások nem hív szellemben való visszaadásáról mond. A sajtószabadsággal nem egyeztethető üszsze a kaució követelése. Finkey Ferenc koronaügyész-helyettes védelmébe vette a tervezetet, majd Bródy Ernő kérdi, mi lesz az esküdtbirósággal. A sajtószabadságnak két biztosítéka van, az egyik a fokozatos felelősség, a másik az esküdtszék. A tervezet egy szóval sem említi az esküdtszék visszaállítását. Az együttes felelősség pedig a sajtószabadság megbénítását jelenti. Szerinte a t rvezet teljesen felesleges és céltalan. Tóíh László a Nemzeti Újság szerkesztője arra kérte a minisztert, hogy tegyen előkészítő intízkedés?ket uj általános sajtótörvény meghozatalára. A stromanrendszer kiküszöbölését a sajtó is szükségesnek tartja, a tervezet azonban nemhogy kiirtaná, hanem intézményessé teszi ezt a rendszert. A felelős szerkesztői állásnak a mentelmi joggal való kapcsolatbahozatala veszedelmes és céltalan. Az igazságügyminiszter ezután a tárgyalás folytatását kedd délelőttre tűzte ki. és Németországban afear (Budapesti tudúsilónl: Icle/onj'elentése.) Berlinből jelentik: Loebe szociáldemokrata képvsielő, a birodalmi gyűlés elnöke ma táviratot kapott Porából, amelyben Trockij, akinek tartózkodási helyéről az utóbbi naopkban egymásnak ellentmondó hirek jelentek meg a világsajtóban, bejelenti, hogy Németországban nyerendő tartózkodási engedély iránti kérelmet nyujlolt át a perai német konzulnak. Loebc Trotckij kérését pártolólag terjesztette a kormánv elé. 'A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy hétfőn, Szegeden a hőmérő legmagasabb állása —1.7 Celsius, a legalacsonyabb pedig —5.S Celsius volt. A barométer adata null fokra és tengerszinre redukálva reggel 760.1 mm., délben 762 mm. volt. A levegő relatív páratar- ' talma reggel 79, délben 62 százalék, a szél iránya délnyugati, erőssége 1 volt. szeged! rádió keddi műsora Fél S—S-ig: Hirek, utána gramofonzene. 11—12: Udvardy Kálmán felolvasása,, utána gramofonzenc. Fél 4—fél 5-ig: Zongorahangverseny. Fél 5—fél 6-ig: A 9. gyalogezred jazz-zenekarának hangversenye. Egynegyed 7-től a belvárosi római katolikus egyházi énekkar hangversenye. Fél 8—8-ig: Gerő Dezső hirlapiró felolvasása. 8 órakor: Ibsen: Kisértetek. Szereplők: Bo. jár Lili, Hont Ferenc, Verő István, Kovács Károly, MVlasics Györgyi. . „Csak a legitimizmus a lörvéayes állapot" — mondíe egy műsoros déluíánon Boros Alán szerzeíes pap (A Délmagyarország munlcatársától.') A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége vasárnap délután műsoros délutánt rendezett a városháza közgyűlési termében. Bolya Ibolyka a volt királyi családnál Lequeitóban tett látogatásáról olvasott fel. N. Miksa Ilona énekelt, majd Bolya Ibolyka is előadott egy dalt, amely Boros Alán szerzeménye. Ezután Boros Alán tartotta meg előadását. Beszélt a legitimistákról és a királyválasztókról és megállapította, hogy a nemzetben most még nagyobb a széthúzás, mint száz év előtt volt. Egyetlcfi törvényes álláspontnak a legitimizmust nevezte, mert szerinte a nemzet nagy többsége legitimista- Mindig baj volt — mondotta tovább —, ha a nemzet szabadon választott királyt, tehát »azokat a bálványokat, amelyek a szabadkirályválasztók lelkében élnek, a haza érdekében le kell rombolni«. Boros Alán beszéde után N. Miksa Ilotia énekszámai fejezték be a műsoros délutánt. FPSflk© dlOFdyrtoyszLrtArAbíTn Dugonics-tér (Szeged! Napló húz) kapható a lclülraullntaüan batáju és a Pírlsban kitüntetett Virágkrém". si MÁRIA természetes alkalikus sós savanyúvíz. Ceaiobb gyógyszer Jüö&Ggés és relcedtség eseielben. Vezérképviselet Domus r.-l., Budapest. V., Nádor ucca 34. sz. Mindenütt lcaj>&at6. ваз