Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-02 / 28. szám
1929 február 2. ^ DÊLMAfîY ».RORSZAG 5 a g»I Olcsó h é í ! cl mB 0)1 A ¡3 l* u r Értesülök Igen tiszte t vevőinket és a nsgvközönséget, hogy február l.f öl bezárólag 9-lg visszamaradt léll cikk elnkei és maradékainkat rendkívül olcsó alkalmi áron cl mB 0)1 A ¡3 « ü adjuk el. KérlOk kirakataink és raktérnnk szíves megtek'ntétését. Dr. Salsó ésTársa Dlvatáruháza 91 (M 0 ezeiőit somogyi u. 22 most: Károlyi u. és Fekelesas u. sarok. 91 (M 0 Olcsó hét! X1 Négy Qó napi J&ásza&ság uíún lesszuría ieleségéi Véres családi dráma a szentesi tanyák között (A DSlmagyarország munkatársától.) Pénteken Jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy a szentesi tanyák kőzött Fehérvári Pál gazdasági. cseléd leszarta feleségét, Horngák Erzsébetet, akivel a mull éo október havában esküdött meg. A fiatal házaspár nem a legjobb viszonyban élt egymással. A házasságkötés előtt Fehérvári megkérdezte menyasszonyát, hogy tisztességesen élte, mert csak agy hajlandó feleségül venni. A leány esküdözött, az esküvő után azonban kiderült, hogy nem mindenben mondott igazat Ettől kezdve mindennaposak voltak a veszekedések, amire a fiatalasszony néhány nappal ezelőtt elköltözött nővéréhez. Amikor ezt Fehérvári megtudta, bosszút tervezett felesége ellen. A lakásban maradt ruháit elégette, majd megleste és az uccán bicskával leszúrta. A fiatalasszony hangtalanul esett össze, Fehérvári pedig anélkül, hogy az asszonnyal törődött volna, elrohant és jelentkezett a csendörségen. Fehérvárit a csendőrségen azonnal letartóztatták és megkezdték kihallgatását A szerencsétlen fiatalasszcpy állapota életveszélyes. Ne a^ áriéren épüljön fel a városi strand Érdekes Javaslat a Holt Maros medrében mélykút vizével táplóit strand felépítésére Kaptak s közérdekű voltára tekintettel a nyilvánosság elé bocsátjuk ezt a cikkel. Nem hnkéteznek, nem banketteznek, még egyegy kis hírlapi cikk sem tartja ébren Szeged idegenforgalmának növelésére tett kísérleteket. ÉS nem beszél már senki a strandfürdőről sem, holott bizonyos, hogy az idegenforgalom emelése terén kisebb költséggel nagyobb eredményeket nem lehetne elérni, mintha elsőrangú strandfürdőt építünk. Csak Badcnt említem példának, GO.OOO idegen fürdővendége volt a mult évben, pedig egy kis szakértelemmel Szegeden is találhatnak oly talajalakulatokat, hogy megfelelő befektetéssel sokkal különb strandot lehetne csinálni, mint a badeni. Ha nem is az óriási méretű külföldi strandokra, avagy a budapestiekre hivatkozom, hanem a félegyházira, ahol a szegedieknél sokkal modernebb strandot csinállak 2 kilométerre a várostól, a téglaégetők kubikgödréből s nagy anyagi haszon mellett még a környéki lakosságnak is találkozóhelye a félegyházi strand. Kétségtelenül Szegeden egy modem strand óriási idegenforgalmai és nemcsak közvetve, de közvetlenül is óriási hasznot hozna. Szeged környéke, elsősorban Újszeged egy pár helye különösen alkalmas erre a célra és el nem képzelhető, hogy ha csak Szeged közönségére számítunk is, ne legyen belőle hasznothajtó üzlet, hiszen csak Szegedről ma már a strandolók oly tömege kikerül, amely még egy nagy ujabb strandnak is biztosítja existenciáját. Elképzelhetlen azonban, hogy az idegenek tömege ne keresné azt fel, ha az modern, higiénikus és olcsó lesz. A nagyszabású strandfürdő életrehivásának az a legfőbb akadálya, hogy Szegeden alig tud valaki elképzelni strandot másutt mint a Tisza folyó balpartján, az ujszegedi ártéren, nagy áldás tehát az az ártiér, de strandfürdőre nem való. Az ujszegedi strandfürdők nem a leghigiénikusabbak. Maga a víz, amely különben is Tisza-viz lévén, mindég zavaros, alig pár száz méternyire magába i veszi a felsővárosi szennyvizeket, m<ly szeny- ' nyessé teszi a strandok vizét Van ugyan a folyamnak öntisztító ereje, ahol a napfény hatása alatt a leülepedés következtében stb. a folyam vize fcltisztul, de ehhez kilométerek kellenek. Még a tífusz bacillus sem pusztul el néhány száz méteren a Tisza folyóban, az öntisztító erejére a Tiszának ennyire számítani nem lehet S ha még hozzáveszem, hogy a felsőrészek tanyáiról és községeiből számtalanszor hoz a Tisza elhullott állatokat és emberi hullákat Nagy költségek árán, marosi homok terítéssel próbáita egy pár strand az állapotot tűrhetővé termi, de nem sikerült, a nagy ártérről oly menynyiségben hordja a szél a homokot, hogy csak ritkán van a strandokon tűrhető levegő. Építkezésekre az ártér egyálatlán nem alkalmas, hiszen szeszélyesebb folyó talán a világon sincs, mint a Tisza, amely nivelláját pár nap alatt 5—6 méterrel képes változtatni, úgyhogy ha árad alig van idő menekülésre. Állandóbb jellegű épületeket az ártéren emelni nem lehet Fásitva nincs, az a bárom sor fűzfa édes-kevés s azt is minden három évben erősen letisztítják s ilyenkor alig ad árnyékot, különben is ezen fák alá már kis áradáskor is feljön a víz és így a strandolást lehetetlenné teszi. A város által tervezett strandnak másik hibája, hogy egy 200 négyzetméter területre akarta összezsúfolni a strandolók tömegét. A strandoló, aki egy városi zárt lakásból a strandra megy, az mozgási szabadságot, csendet, levegőt, tágas helyet óhajt, nem pedig egy modern, zsúfolt, tömött I plateant, ahol ő minden mozgásában korlátozva van. Ellenzéssel találkozott ez a terv azért is, mert ezáltal hatóságilag megszüntették volna a többi strandokat és ugyanazon helyre egy, csak a város tulajdonát képező, drágább, de zsúfolt strandot csinált volna a város. Az ártéri strandok divatjukat multák, ma már a közönség igényeit kielégiteni nem tudják. Nézzük csak Budapestet, a Margit-sziget mellett a budai oldalon és a Váci-ut végén van ugyan ártéri strandja, de a legforgalmasabb strandjai: Római fürdők, Csillag-hegy, Margit-sziget (bár két Duna-ág közt van) szárazföldre építették strandjaikat, bár a Duna legmagasabb vízállásánál is az árteret legföljebb 80 cm. magasságban lepi el, mig Szegeden 7—8 méter magas viztömeg miatt az állandó jellegű berendezkedés lehetetlen. Pesterzsébet dunai strandot csinált az ártéren, de zsilippel védte meg strandját szabályozhatja a vízmennyiséget A badeni strand szintén szárazföldi; ártézi kutakból táplálkozik. A szárazföldi strandoknak lehet ma már csak jövője, "itt az igényekhez mérten lehet építkezni, berendezkedni megfelelő kényelmi berendezkedéssel a fejlődöli igényeket csak itt lehet kielégiteni. A szárazföldi strandok fentartási költségei aránytalanul kisebbek. A strandok fokozatosabb látogatottsága folytán ma e strandok évi bevétele mindenütt majdnem annyi, mint az egész befektetett összeg. Sokkal értékesebb, érdemesebb, Szeged városához méltóbb strandot lehetne készíteni, ha a vízforrások a következők lennének: 1. egy norton-kut megfelelő védőterülettel 2. egv 320—350 méter mély ártézikut; 3. egy mélvfurrásu kut , Ez utóbbit illetően valószínű, hogy 1000 míteren felül valamely fizikailag megváltozott vizréteget találunk és ehhez alkalmazkodik majd az építendő nyári strand. Ha csak tiszta, de meleg vizet találnánk, ez sem lenne akadály a jelzett strand elkészítéséhez és nagyon gazdaságosan é« jövedelmező módon ez is felhasználható. S annál inkább, mert a strand nemcsak nyáron volna használható, hanem téli meleg uszodákra, uszótréníngekre is Epülete belső berendezése olyan tegyen, hogy alkalmas legyen nyári mulatságok, mozielőadások tartására, a szükséges változtatás pedig kevés költséggel pár óra alatt keresztülvihető legyen és így nemcsak strandnak, hanem más jövedelmet hajtó céloknak is megfelelő lesz. Újszegednek a főfasor meghosszabbításában, a rokkant-teleptől északra fekvő marostői részben és a Kállay-Iigetnél vannak erre a célra nagyon alkalmas területei. Különösen a Kállay-liget és nyugati és déli oldalon a Holt-Maros medre végtelen alkalmasnak mutatkozik erre a célra. A pesszimisták szerint az a baj, hogy távol van; erre csak az a megjegyzésem, hogy Bécs strandja 30 kilométerre van, Budapest legszebb és leglátogatottabb strandja, a Csillag-hegy 8 kilométerre, Félegyháza strandja két kilométerre van, s nem akarom elhinni, hogy Szeged ma már szépen kifejlődött autóbusz üzemivel meg nem oldható ez a 3 kilométer távolság. A financiális részét illetőleg ugy gondolom, hogy részvénytársasági alapon könnyen megoldható az egész. Az én számításom szerint 2500 darab 200 pengős részvény lenne, ennek felét a város jegyezné le, azonban e nagy ősszegből alig kellene a városnak valamit készpénzben befizetni, mivel a szükséges, körülbelül 16 holdnyi terület átengedésével és a furrások eszközlésével kiegyenlíthetné ezt az összeget. Most már csak az a fontos, hogy minden felvetett eszme megvitatás alá kerüljön, hogy végre kialakuljon a végleges terv s hozzá lehessen fogni az alkotáshoz. Gyapjú harisnyák óriást választékban legolcsóbban 41 Hofímann Dessönél, Csekontcs ucca 4. szém. PEREDY JUDIT szerelmi története megrázó, felemelő, gyönyörű a liliom. L-ban Mombal, vasirnaD és hétfőn Is a Belvárosiban bbbomm KORZÓ MOZI Február 2-án Sz.inbaton Szerelmes vakáció. Romantikus diákiön&et 7 lelv. F". szereplő; MARCELINE DAY. Azonkívül Álarc. (À pupoî bandita.) Ranger házasaáganak töriéreie 6 tetvban. Főszereplő BA.NGEH. Előadás >k kezd le 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5 7. 9 Cr-koj KORZÓ MOZI F«zruir 3-án Vasárnap Egy éjszaka Londonban. Egy szerelmes s?lvü kislány kalandja 7 icivunásban. Főszereplő. lom Terrtes. Az nStlvfll: Tyrfbandlták. Izgalom sporililm 1 lei-fonásban Főszeieplő: Viola Oanb. Elflid'sok 3 . S, 7, 9 órakfr. KORZÓ MOZI Február 4., 5-én Hétfőn és kedden Ne félj Denny. Vígjáték 6 (elvonásban. Főszereplő: Reginaid Denny. Aion»lvi»i Az első szimfónia. Hsy mu sikus tőnénete 8 (e vbaa Főszereplő- MARION N1X0N. Előadások kezlr e 5, 7, 9, vt'ir- és fln^epnan 3. 5, 7. 9 ö'aknr