Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-14 / 37. szám

SZEGED: SzerketiaMiSég: Somogyi ucca 22. L cm Telefon: 13-33,« Kladóhlvalol, liUlcsönkönyvfhr 6* Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 3Q6. « Nyomda: Löw Upói ucca 19. Telefon - 16-34. «»«»«» Cstlíörlofe, 1929 február 14 V. év£olyam-ad. szóm MAKÓ : Szeikesztflség <» kladöhlvalal: ürl ucca 6. Telefon: 151. szám.« »«»«» KÖDMEZŐ VÁSÁRHELY s Szerkesztőség é* klndóhlvolol: Andi6»y ucca 25. Telefon: 49. szám. «» « » « » « » « » fieilrcíCs! Ara havonta 3*20 vidéken és a !6vAro»ban 3 BO, kUlfOldUn t>-40 pengd. Egyes szóm 18, vasár- és Ünnepnap lillér A sujíó törvény Ne méltóztassanak se a szedőnek, 6e a kor­rektornak szemrehányást tenni, nem a mi bűnünk, hogy a sajtótörvény helyett sajtó­törvényről kell Írnunk. De talán tiszteletlenek vagyunk a magyar törvényekkel szemben, ha arról az írásbeli dolgozatról, amelyik sajtó­törvénytervezet címén jelent meg, ugy beszé­lünk, mint az uj magyar sajtótörvényről. Az első érzésünk az: talán Zsitvay Leó fia »helyreigazítás«-! fog kérni ezzel a nyom­tatvánnyal szemben s ennek a nyomtatvány­nak tervbevett rendelkezéseit a szabadság meg­becsülése s a szabadságjogok tisztelete nevé­ben helyre fogja igazítani az igazságügymi­msztérimn legközelebbi kiadványában. Az uj sujtótörvény a lapoktól követelhető erkölcsi kár alapját és mértékét olyan módon kívánja laterjeszteni, hogy a bűnözőknek érdekük lesz megvesztegetni a lelkiismeretlen újságírókat: írjanak rólak, hogg követelhessenek kártéri' tést a lapvállalattől. Az erkölcsi kár megté­rítése iránti első pört ennek a tervezetnek szerzője ellen kellene megindítani s felperes­ként a magyar királyi kincstár képviseleté­ben a -jogügyigazgaíóság léphetne fel. Mert a külföldi megítélés olyan, bírálatban fogja részesíteni nem ö törvénytervezetet, nem an­uak szerzőjét, do ezt a szerencsétlen orszá­got, ha egyszer a Rothermere-akció utódál­lambeli ellenpropagandája ki fogja a világ nyilvánossága elé hurcolni a s«//dtőrvényja­vaslatnak rendelkezéseit, hogy sokkal keve­sebb »elkövetési cselekmény« is alkalmas volna a tervezetben kontemplált erkölcsi kár megítéléséhez. Zsitvay Leó fia uri gesztussal elhárítja ma­gától a felelősséget ezért a törvényterveze­tért. Zsitvay Leó fia ugy érzi, hogy a törvény, tervezetért csak annak szerzője felel, ö nem, mert ő csak kiadta más ember szellemi ter­mékét Ez a felfogás azonban csak a mai sajtójog érvényességének idején lehet helyt­álló. Mert a tervezet egyetemleges magán­jogi és egyetemleges büntetőjogi felelős­ség alá vonja a szerzőt és a kiadói. Az a gesztus, amivel a magyar igazságügyminisz­ter a felelősséget elhárítja magától, egyben állásfoglalás a tervezet ama tartalmával szem­ben, mely a kiadó felelősségét is meg akarja állapítani a szerző mellett Ha Zsitvay Leó fia ugy érzi, hogy elháríthatja magától a fe­lelősséget pusztán azon az alapon, hogy ő kiadó és nem szerző, akkor nem azonosíthatja magát ennek a sujtótörvénytervezet leglé­nyegesebb intézkedésével. S akkor a magyar pecsétor megpecsételte ennek a tervezetnek sorsát is. Ki sürgeti e sajtójog reformját, Iá tartja helyesnek, hogy ezzel a tervezettel izgassák az ország közvéleményét? Hallunk panaszo­kat, hogy nehéz az élet, nincs munka, nincs kereset., nincs hitel, a pénz drága, a hitel feltételei teljesíthetetlenek, a vállalkozási ked. vet megfojtják a pénzviszonyok, olvasunk arról, — Popovics Sándortól Váry Albertig minden komoly politikus erről ír, — hogy uj gazdasági programot kell összeállítani és min­dennel előbb megvalósítani, panaszkodik a gazda, a kereskedő, az iparos, a tisztviselő, az élet terhét nyögi minden társadalmi osz­tály és minden foglalkozási ág, a munka­nélküliség elrémítő módon fokozódik s az életszínvonal egyre sülyed. Minderről hallunk, olvasunk, beszélünk minden nap és minden órában. Csak arról nem beszél senki, hogy a sajtót meg kellene reformálni. Erről csak a tervezet szerzője beszél, de hallgat róla va­lamennyi dolgozó, verejtékező, a gondok súlya alatt összeroskadó polgára az országnak. Senki sem hiszi, hogy az élet csak egy milligram­mal könnyebb, az exisztenciális gondok csak egy milligrammal elviselhetőbbek lesznek, ba némává reformálják a sajtót. A sajtó elnémi­tása csak egy iparágat burjánoztathat fel: a korrupcióét. De senki sem hiszi azt sem, hogy az ország gazdasági érdeke, az ország közviszonyai ennek az iparnak nagyipari üzemmé való átalakulását kivántíák. Csak egyetlen rendelkezést akarunk kiemel« ni, nem is azért, mintha ez volna a legfon­tosabb, hanem, mert a sajtótól távolabb állók számára talán ez demonstrálná legjobban azt a szellemet, amit ez a tervezet szolgálni kiván. A tervezet szerint ha a lap szerkesztője or­szággyűlési képviselő, a mentelmi jog ren­delkezései nem hatnak ki rá. Ez a szakasz a Ieglényegtelenebb a tervezet huszonegy pa­ragrafusa között. De figyeljük csak meg: ha a képviselő-szerkesztő gyilkosságot követ el, ha bebiztosítja feleségét és veronállal meg­mérgezi, ha gyújtogat s az ország ellenségével egyetértve katonai titkokat elárul, abban az esetben élvezi a mentelmi jog kedvezményét, sem eljárást indítani, sem letartóztatni nem lehet az országgyűlés beleegyezése nélkül. De ha sajtóvétséget, vagy sajtókihágást követ el, akkor még a mentelmi jog palástját is le akarják cibálni róla. 'Á közvélemény felháborodásának kell meg­védeni a magyar sajtót ez ellen a »reform r ellen. Hófúvás tombol a Dunántúlon Félméteres hó borifia az országutakat, mindeír forgalom szünetel fék, mert at országutakat télméteres Hó borítja, a székesfehérvári iskolákat oedig a szénhiány miatt bezárták. Nagykanizsán es környékén orkánsrrrü vihar tombol, a falvak megközelithetstlenek, itt ís be­szüntették az autóbuszjáratokat. A nagykanizsa— szombathelyi vonalon a forgalom teljesen szüne­tel. A Muraközön kisebb farkascsordák jöttek át Magyarországba. Az ordasok közül kettőt_ agyon­lőttek, a többit elzavarták. (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) A Dunántúlon igen hagy erejű hófúvás tombol. A nizzai gyorsvonat, amely reggel 7 óra 20 perckor indul Budapestről, este 11 óráig a Székesfehérvár közelében lévő Dinnyés állomáson vesztegelt, ekkor nagy üggyel-bajjal betudták von­tatni a székesfehérvári állomásra, ahonnan az óriási hófúvások miatt a celldömölki gyors és a nagykanizsai személyvonat sem tud elindulni. A fejérmegyer>összes autóbuszjáratokat beszüntet­felüáborodással utasítja vissssa a safiónovella-íerveszetet a sajtónémlió tervezeti öl Politikusok nyilatkozata '(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egész magyar közvélemény egghangu fel­háborodással utasítja vissza a tegnap nyilvá­nosságra hozott sajlójavaslatot. Általános az a meggyőződés, hogy ehböl a Javaslatból nem lesz törvény. A1 javaslattal kapcsolatban nyilatkoznak po­litikusok és közéleti tényezők, akik kivétel nél. kül a legmerevebb. visszautasítás álláspontjára helyezkednek. hagy Emil a következőket mondotta: __ — Ha ebből a tervezetből törvény Issz, a felelős szerkesztői állás olyan természetű lesz, hogg arra csak csirkefogó vállalkozhat. Ha ez a tervezet törvénnyé válna, akkor az újság, irás olyan veszélyes foglalkozás lenne, hogy semmiféle ember nem vállalkozhatik rá, aki komolyan veszi jóhirnevét és egyéni szabad­ságát FrieűricQ István ezeket mondotta: — A rendszer érzi, hogy vége, érzi, hogy menthptetlen. tehát mindent megpróbál. Min­denkinek az országban, aki még független ettől a kormánytól, áki nem akar oda sülyedni, hogy politikai morzsákból tengőd­jék és politikai hulladékokkal elnémítható le­gyen, mindannyiunknak össze kell fognunk, minden erővel, minden időben és minden he­lyen kérlelhetetlenül kell támadnunk a rend­szert és végsőkig kell küzdeni ellene. Ez kő­telességünk a nemzettel, az utókorral szem­ben. Peyer Károly igy nyilatkozott: „ .„/ — A1 javaslat sokkal reakciósabb, mint a Kormánytól várni lehetett A kritika joga tel­jésen megszűnik. Halotti némaság fog borulni erre az országra. Remélem ez a javaslat végre ki fogja nyitni a polgári társadalom ama ré­tegének a szemét, amely eddig vakon bizott a mai kormányban és rendszerben, Strauss István: — Kizártnak tartom, hogy a magyar or­szággyűlés a ma ismertetett javaslatot elfo­gadja és törvényerőre emelje. Teljesen le* hetetlennek tartom, hogy Zsitvay Tibor igaz­sáffügyminiszter, a nagg Zsitvay Leó fia.

Next

/
Thumbnails
Contents