Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-02 / 28. szám

1029 február 2. frÉLMAGVARORSZAG ESS 3 V UWI^I R szerii dikfiatyra fenrénYSzéke mliködni kezd / (Budapesti tudósilónl; telefonjelentése.') j ködösét. Az ország különböző részeiben ed•Belgrádból jelentik: A most felállított sáliam- dig több mint váz politikai szereplő ügyét védelmi törvényszék« rövidesen megkezdi mü- | utalták át az államvédelmi törvényszékhez. Szenvedélyes vitákkal feleződött be a Januári közgyűlés Három fndilvány föSöli háromórás vlla kerekedett (A Délmagyarország munlcatársától.) Félölkor nyitolla meg a polgármester pénteken délután a folytatólagos közgyűlést. A teremben gyér számban jelentek meg a városatyák. Ugylátszik megunták a harmadik napra is átnyúlt ülésezést. A csütörtöki ülés jegyzőkönyvét dr. Tóik Béla főjegyző ismertette. Közben a bizottsági tagok észrevették, hogy a közgyűlési leremJien két éüamrendőr helyezkedett cl teljes fegyverzetben — Tán csal; nem fegyveres rendőri asszisztencia melleit kell a felfrissített közgyűlésnek tárgyalni, — kérdezte az egyik városatya, de kérdésére választ nem kapott. A rendőrök feszes vigyázban állottak a két szélső ajtó előtt. A polgármesteri előterjesztéseket dr. Pávó Ferenc Ib. tanácsnok ismertette. Félőt után tiz perccel már sor került az indítványokra. A tárgysorozaton mindössze három indítvány szerepelt, mind a három dr. Fajka Lajosé. Az elsőben a földbérleti rendszer megreformálását sürgeti. A tanács azt javasolja, hogy az indítvány felelt térjen a közgyűlés napirendre, mert a szükséges intézkedéseket a tanács alkalmas időben majd megteszi. Fajka Lajos szólalt fel. Kijelenti, hogy a földreform keretében a szegedi igényjogosultak nem kaptak a város megváltott földjeiből. A polgármester az utóbbi időben enged régi merev álláspontjából, mert a lapokban megjelent ujabb nyilatkozatai már elismerik, hogy a földbérleti rendszerben vannak hibák. A bérföldrevizió során kiderült, hogy a város földjeinek nagyrészét nem is szegedi, hanem körnvékbeli kereskedők. tisztviselők, katona» haragszom is, lelkem jó fijam, azonban az édesanyád az én tudtom nélkül elküldi neked azt a száz forintot, amit a temetésünkre szántunk. Megtalálod az aszaltalma alatt, akit az öreg pogáesaalmafa termett, mikor még a szőlő a miénk volt. És az Isten áldjon meg és segítsen föltett szándékodban, ölelünk, csókolunk mink, a le áldott jó édes anyád és a te haragos apád, mint névirója. Keresztanyád ék is tiszteltetnének, de már félesztendeje nem láttuk őket, mert nekik is elég a maguk baja.» Megenyhült Katona takács, hogy így kiadta a mérgét a levélben és rámosolygott Borbók Ilonára, még a kopertát ragasztotta: — No asszony, hát ugy-e jól ráijesztettem arra ° kötnivalóra? _ Borbók Ilona ráncos arcát megilletődött mosolygás derengette be, ahogy "föltekintett a zacskóvarrásból: — De hiszen nem Mába hívja az én uramat az egész város nagyszerű Katona takácsnak I * Vagy nem is egy öreg remekes takács irta ezt a ríkató levelet a rossz fiának, hanem egy öreg remekes szűcs, szintén kádenciakedvelő poétás ember, aki ha meglátta az ablakon keresztül, hogy könyvlevelet visz a szél az udvaron, letette a félbe subát és föl se vette addig, még el nem fogta a szélhajtolla panirt és meg nem nézte, mi van arra irva? Nem tudom, nem tudom. Hiszen a kecskeméti takács városa olyan közel van a félegyházi szűcs városához és a szegény szücsné csak olyan hélköznapló kartonruhában állt oda a jó Isten színe elé, mint a szegény takácsné. ,. tisztek bérlik. A város bérlői nagyon szomorú viszonyok között vannak. Szomorúan kell látni, hogy a földmivesgyerekek még decemberben is mezítláb mentek iskolába. Az kétségtelen, hogy a mai rendszer nem tartható fenn. Kéri indítványának elfogadását. Körmendy Mátyás megállapítja, hogy a szegedi földmivelö nem fogyasztóképes, ami nem lehet közömbös a szegedi iparosság szempontjából sem. örömmel veszi tudomásul, hogy a tanács foglalkozik a bérleti rendszer reformjának a gondolatával, mert a mai rendszer mellett a bérlők jövedelme olyan kicsiny, hogy a mindennapi vegetáláshoz is kevés. Kiss Ferenc szólalt fel ezután. Szeged földbirtokpolitikája kiállta a tüzpróbát 1901-ben, amikor mindenütt felütötte fejét az agrárszocializmus, de Szeged határában nyoma sem volt. Hiba történt a földkonjunktura idején, amikor a beruházott bérletek értékét is konjunkturális alapon becsülte meg a város. De hiba van a gazdákban, a földmivesekben is. Csengelén szomorúan tapasztalta, hogy a gazdáit nem dolgoznak, nem müvelik lelkiismeretesen a földet, ezért gyönge a termés. A hatóságnak azért mégis cl kell mindent követni, hogy segítsen a bérlők helyzetén, de a kipróbált földbérrendszer megváltoztatása nélkül segítsen. A közgyűlés nagy többséggel elfogadta* ezután a tanács javaslatát, dr. Fajka indítványa fölött napirendre tért. Dr. Pálfy József ismertette ezután dr. Fajka Lajos második indítványát, amelyben azt kivánja, hogy a tanács terjessze teljes részletességében a közgyűlés elé azt a jegyzőkönyvet, amely a vitéz Papp Ferenc ellen lefolytatott vizsgálat eredményét foglalja magában. A tanács kész a jegyzőkönyvet teljes egészében felolvasni — mondja Pálfy József. — Nem kívánjuk, ismerjük, benne volt a lapokban — kiáltozták. Végül abban egyezett meg a tanács az indítványozóval, hogy a jegyzőkönyvet csak vázlatosan ismertetik. Pálfy József ezután felolvassa a jegyzőkönyv egyes fejezeteinek cimeit. Utána Pásztor József szólal fel. Az indítványnak két része van. Az egyikben a vizsgálat eredményének publikálását, a másikMm sor Ma a februári H BO ui műsor «mutatója * J^T Z A u^ ^ RUM ~ LIKŐR KONYAK ban a jegyzőkönyvnek a belügyminiszterhez való felterjesztését kéri. A második részt fölöslegesnek (ártom, az első azonban helyes. Amikor az előadó tanácsnok megkezdte a jegyzőkönyv ismertetését, a közgyűlési teremben a türelmetlenség jelei mutatkoztak. Ez,' sajnos, azt bizonyítja, hogy a közgyűlés nem kezeli a szükséges komolysággal a közigazgatási és önkormányzati kérdéseket. A vizsgáló bizottságot a közgyűlés küldte ki, a bizottság munkája tehát elsősorban a közgyűlést kell, hogy érdekelje. A bizo'tság legfőbb hivatása olyan helyzet teremtése volt, hogy a jövőben ne forduljanak elő a múltban tapasztalt szabálytalanságok. A bizottság megállapította, hogy vitéz Papp Ferenc a városi fogatokat illetéktelenül használta, de megállapította a bizottság, hogy a fogathasználat körül általában rendszertelenség uralkodik. A város polgármesterének és főtisztviselőinek álljon autó rendelkezésére, de a közgyűlés vessen véget minden potvázásnak. Pásztor ezután a benzinszerzödésről beszél. A bizottság felhívta a hatóságot, hogy a szerződést, amint arra az első jogi alkalom kínálkozik, szüntesse meg. Más anyagbeszerzés körül is történtek szabálytalanságok, mert nagy mennyiségeket vásároltak versenytárgyalás nélkül. A tanácsnak kötelessége intézkedni, hogy ezek a visszásságok egyszer és mindenkorra megszűnjenek. Három kalocsai autóut volt indokolatlanul. A város közgyűlésének tudnia kell, hogy a tanács milyen intézkedésekkel akarja az ilyen utakat a jövőben lehetetlenné tenni. A főszámvevő a vizsgálat szerint durván bánik az üzemi alkalmazottakkal. A szigorúságnak vannak korlátai. Az üzemvezető végigvágott az üzem egyik alkalmazottján, a női alkalmazottakkal pedig meg nem engedhető modorban tárgyal. Nem elégszik meg azzal a móddal, ahogyan a tanács a jelentést ismertette. Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a vizsgálat során fölmerült kérdésekben való intézkedéséről tegyen majd annak idején jelentést. Ezután dr. Fajka Lajos állott fel. Hivatkozik a törvényes rendelkezésekre, amelyek szerint senkinek sem lehet birája atyafi. A polgármester nem lehet elfogulatlan biró rokona ügyében. A polgármester beszélt ezután: — Papp Ferenc ügyét a közgyűlés már többször letárgyalta, most csak az uj városatyák iránti tiszteletből szólalok fel ismét. Papp Ferenc, dacára, hogy rokonom, igen kiváló tisztviselő. A polgármester ezután részletesen elmondja, hogyan került Papp Ferenc a gőzfürdő élére, hogyan lendítette fel ezt az üzemet, majd hogyan hozta rendbe a köztisztasági telepet. Aztán rábízták az autóbuszüzemet is, amely szintén kifogástalanul működik. — Én a vizsgálat eredményéből Papp Ferenc érdemeit látom kicsillanni — fejezte be felszólalását a polgármester. Pásztor József szólalt fel ismét. — Felkérem Pálfy József tanácsnok urat, mondja meg itt, a közgyűlés előtt, mi a véleménye a vizsgálat eredményéről. A polgármester ur ugy állítja be felszólalásomat, mintha annak Papp Ferenc ellen irányulna az éle. Én azért szólaltam fel, hogy rámutassak azokra a konzekvenciákra, amelyeket ebből az esetből le kell vonnia a városnak. Ha a polgármester ur engem is az emberüldözők közé sorozott, ezt a leghatározottabban visszautasítom. Az emberüldözés látszatát a polgármester ur teremtette azzal, hogy szembeszállt vádakkal azok kivizsgálása nélkül. Papp Ferenc rendesen elvégezte a dolgát, ezért külön elismerés azonban nem jár neki. A polgármester_ magatartása sérti a tiszti-