Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-12 / 10. szám

DßUUfa *nn:íSZAG x92g január 12. Matt©- légszeszgyár! witzi POíöM SZen és ftttzlfa Telefon ö© és Telep: Boldogasszony sni^^má 40. 180 KMltó^W WiPUÜ'J A főispán a kormánytól kéri a budapesti országul kiirtott eperfáinak pótlását (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Aigner Károly főispán a selyemhernyótenyésztés előmozditása érdekében felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez és átirt a város polgármesteréhez. A kereskedelmi miniszterhez intézett felterjesztésében hivatkozik arra, hogy a szeged—budapesti állami műutat szegélyező eperfákat a kommün alatt Szegedtől Budapest felé számitva mintegy 14 kilométer hosszúságban kiirtották s azóta ez a miiut esőnek, szelnek, napsütésnek közvetlenül kitéve természetszerűleg gyorsabban rongálódik, mint a fával szegélyezett utak. De az alföldi selyemtenyésztésre, valamint a közlekedés biztonságára is rendkívül hátrányos az eperfák hiánya. Télen a behavazott országút a szegélyező ároktól nehezen különböztethető meg s különösen este és ködben életveszélyes a rajta való közlekedés, annál is inkább, mert a Fehértó partja kivételével kerékvetők sem jelzik az ut széleit s nincs egyetlen fa sem, amely az autóvezetőnek erre tájékoztatást nyújthatna. Tekintettel arra, hogy a földmivelésügyi minisztérium a napokban kezdte meg a selyemtenyésztés előmozditása céljából az eperfacsemetéknek a magányosok között való kiosztását, arra kéri a minisztert, hogy rendelje el a müutnak terméketlen eperfákkal való szegélyezését és írjon át a földmivelésügyi miniszterhez a szükséges mennyiségű és minőségű eperfacsemetének kiutalása iránt. A polgármesterhez intézett átiratában a főispán a balástyai müut és a jánosszállási öszszekőtö müut gyümölcsmentes (barkás) eperj fákkal leendő szegélvezésének elrendelését [kéri. BÁLRA, Frakkíngek, selyem- és piquémellények, keztyük, harisnyák, nyakkendők, zsebkendők Ízléses, árca a legszolidabb árak melleit 191 Pető uri és női divat üzletében s z 1 o Szeged, SzéefoeirayS íér 3. szám. Sulyos szerencsétlenség a kisvasul mlait (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délután két órakor sulyos szerencsétlenség történt a vasúti hídnál, ahol éppen a kisvasút haladt a tanyák felé. A vasúti sinek mellett húzódik el a Winkler-féle fatelep szálfát hordó iparvágánya. Amikor a kisvasút ide ért, egy szálfákkal megrakott iparvasut { jött fel a Tisza felől. A szálfákkal telt kis iparvasutat egy ló húzta, amely annyira megijedt a kisvasúitól, hogy kiugrott a sinek közül. Harangozó József kocsis fékezett, de már nem tudta megakadályozni a szerencsétlenséget. A szálfás kocsi felborult és a szálfák Harangozó Józsefet maguk alá temették. A szerencsétlenség után azonnal értesítették a mentőket, akik csak hosszas munka után tudták a súlyosan megsebesült kocsist a szálfák alól kihúzni. A szerencsétlen ember végtagjai eltörlek, azonkívül sulyos belső sérüléseket szenvedett. Harangozó József tragédiáját fokozza az a tény, hogy felesége gyermekágyat fekszik és most a kis család támasz nélkül maradt. A rendőri nyomozás során azt igyekeznek megállapítani, hogy a szerencsétlenségért terhel-c valakit felelősség. íiz évi fegyházra iiélfek egy gazdálkodót (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vr'W-tanácsa pénteken délelőtt két végzetes kimenetelű tanyai bicskázás ügyében hozott ítéletet. Molnár Bagi János sövényházi gazdálkodó 1928 novemberében az oltani Baksi-majorban mulatozott. A major vendéglőjéből kijövet összetalálkozott Tóth Já. nos sövényházi lakossal, akivel ellenséges viszonyban volt. Molnár Bagi János amikor meglátta haragosát, minden szó nélkül odarohant hozzá és arcul ütötte. Tóth János társaságában voll íeleségcfl's, aki dorongot kapott árusítja a január 13-iki Révész jogyeít. Szerepelnok: Itóvész Bóla, Móra Feronc, Juhász Gyula, E. Étsy Emília, Poőr.y Piri, Bojár Lili, Bardócz Rózsa, Gaizlcr Lola, Hont Erzsébet, Szórád Ferone, Nagy György és Szilassy Gyula. 1 fel és ugy sietett férje segítségére. Molnár Bagi János erre előkapta bicskáját és tövig belevágta az asszonyba. Tóth Jánosné a helyszínen kiszenvedett, Molnár Bagi János elmenekült. A rendőrök csak napok múlva fogták el és ellene szándékos emberölés címén indult meg az eljárás. A pénteki főtárgyaláson a tanuk kihallgatása után a törvényszék megcáfoltnak találta a vádlott azon védekezését, mintha önvédelemből szúrta volna le Tóth Jánosnét és ezért 10 évi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen Molnár Bagi János xelcbbezést jelentett be. A másik halálos kimenetelű bicskázás augusztus 19-én, Alsótanyán történt. Itt bál volt, amiután Kántor János Komócsin Veronika tanyai szépség társaságában hazafelé igyekezett. A kis társaság útközben összetalálkozott Bálint Istvánnal. A két legény összeszólalkozott, amelynek hevében Kántor János doronggal leütötte Bálint Istvánt, aki néhány perc múlva sérüléseibe belehalt. A pénteki főtárgyaláson Kántor János önvédelemmel védekezett. A biróság beigazoltnak vette a szándékosságot és a vádlottat S évi fegyházra itélle. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem i'elebbezcst jelentett be. A szegedi magisztrátus és a Bánk bán (A Délmagyarország munkatársától.') A napilapok megírták, hogy Szeged magisztrátusa a napokban hozott határozatával csatlakozott Kecskemét város tiltakozó feliratához, amelyben sikra száll a Bánk bán »modernizálását« célzó törekvések ellen. A szegedi tanács minden vita nélkül mondta ki a csatlakozást vitéz dr. Szabó Géza kulturtanácsnok javaslata alapján. A kulturtanácsnok viszont a kecskemáü körirat alapján és szel-' lemében készítette el javaslatát, amely most tanácsi előterjesztés formájában a közgyűlés elé kerül. Mivel az irodalmi kérdések iránt érdeklődő közönség joggal kiváncsi a tanács állásfoglalásának indokaira, a Délmaggarország munkatársa felteLte a kérdést néhány tanácstag előtt: — Miért tiltakozott Hevesi Sándor terve ellen. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: — Én, a magam részéről nem tiltakoztam volna, de Kecskemét annyira érzékeny ezen a téren, hogy nekünk honorálnunk kellett ezt a kegyeletes érzékenységet. Az ellen nem lehet senkinek sem kifogása, ha a színigazgatók a szinrekerülő darabok egyes jeleneteiben bizonyos technikai változtatásokat végeznek, a lényegbeli változtatásoknak azonban nincsen létjogosultságuk.' Biberachból nem Ie'r>et modern ficsurat csinálni. A Bánk bán ugy szép, ahogyan van, eredeti hi-' báival, szépségeivel együtt. Mindenki tudja, hogy van a világon szebb épület is a szegedi csonkatoronynál, mi mégis ragaszkodunk hozzá, szeretettel őrizgetjük eredeti formájában, mert hatszáa esztendős a múltja. Vitéz dr. Szabó Gcza kultartanácsnok: — Én minden tekintetben magamévá teszem Kecskemét város határozatát és megállapításait A száz esztendővel ezelőtt megirt Bánk bánt nem lehet most kivetkőztetni abból a formájából, amelybe Katona József öltöztette. Az irodalmi szakértők, a kritikusok bizonyára találnak ebben a formában hibákat, azonban mi, a laikus közönség ezeket észre sem vesszük. Amíg bele tudunk illeszkedni a darab hangulatába, addig nem szorul az modernizálásra, különben sem olyan régi meg a Bánk bán, hogy időszerű lenne az átalakítása. Dr. Pálfg József tanácsnok-intendáns: — Katona József emléke megérdemli, hogy gyönyörű alkotása érintetlenül maradjon meg. A Bánk bán átformálására szerintem egyébként sincs különösebb ok. Megértem Katona József szülővárosának hangulatát, amikor tiltakozik Hevesi Sándor szándéka ellen, amely körülbelül annyit jelentene, mintha valaki Vörösmarty költeményeinek patinás nyelvezetét akarná átidomítani a mai modern nyelvezetre. Rack Lipót pénzügyi tanácsnoki — £n azért csatlakoztam a tiltakozáshoz, mert Katona Bánk bánját kezdettől fogva olyan tökéletes, olyan kiváló irodalmi alkotásnak ismerjük, hogy szükségtelen minden változtatás rajta. Már az iskolában azt tanultuk, hogy a Bánk bán az igazi dráma klasszikus példája. Ha modernizálnák, akkor elveszítené eredeti szépségeit. veSe bal, g.p.» £3 azt akar'«, №51 Sä hogy az vegye meg M&lm&r Ján©ss könyvé! Magyarorsrfig első fei,'es r&dlöt£rképével. ife p 3°mn Kapható: ¡Győző Aradlor könyvkereskedésében Budapest, V., Vilmos csiszár ni 34 1tm Szegeden a I kiadóhivatalában