Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-10 / 8. szám

1929 január 10. DÉLMAGYAEÚKSZAÍ; Kacs65\ Pongrác poslhumus daljátékának bemutató előadása Régóta várjuk a házikezeléses szegedi színház színpadán az első eredeti bemutatót. Most beszámolhatunk róla, megtörtént a nagy esemény, a színház végre útra bocsájtotta első eredeti darabját, a Dorottyát, Kacsóh Pongrác posthumus daljátéka évek óta hevert a budapesti Operaház fiókjában, ott porosodott, avult, fakult és a János vitéz diadalmas árnyékában összezsugorodva, reménytelenül várta a feltámadást. A kegyeletes aktus Szegednek jutott. Csak jő szó járhat érte. Ha erős munka volt is, nem veszet* kárba a fáradság, olyan zeneköltőt revellált, akiben a magyar dal őszi fájdalmu lírája, a jazz korában, visszatérített az örök melódiába való hithez. A kis kecskeméti középiskolai tanár, aki nappal fizikát és algebrát tanított, éjszaka a zene fantomjaival repült álomhajókon álomvilágokba. Archimedes és Pithagorasz törvényei elől űzetve, révedező sóvárgással »kapaszkodott-s: a Tisza fölött elhúzódó felhőkbe, mezők muzsikájába és mikor tele lett a lelke mindezekkel, elkezdett énekelni, szomorúan, rebbenő bátortalansággal, hogy aki hallgatta, gondolhatta: széles e világnak ő a legárvábbja. Hogy ki volt Kacsóh Pongrác, a zenében, megmondhatják tömör és jellegzetes zengésű dalai, hogy ki lehetett mint ember, sejtetik azok a felírások, megjegyzések, amelyeket a Dorottya partitúrájának rendelkezéseiben olvashatunk és amelyek kis reliefjét adják egy egész karakternek. Az I. felvonás előtt, a helyszíni rajz megjelölése után irja: »Ez nem akar követelés, csak szerény óhajtás lenni«. A Il-ik felvonás scenikai leírásában igy sóhajt: »A gát lejtőjén a fűben örömmel látnék egypár szép pipacsot, de kívánni nem merem«. Más helyen olvassuk: »Befejeztem a revíziót kis János fiam 4-ik születésnapján«. Irhat-e muzsikát finomabb, érzőbb lélek, félénkebb, alázatosabb ember, aki bizony azért született, hogy mint a magyar dal szegény énekes madara magasztosodjék' fel. Az ilyen ember talán nem is bírja el a dicsőséget, az ilyen költői szív belepusztul a nagy örömbe is. Kacsóh Pongrácnak ezt a sorsot szánta a végzet. A János vitéz diadalainak idején megmámorosodva, mód és mulatságok forró nyarában nem látta a mértéktelenség esetleges következményeinek zord telét Kacsóh Pongrác beteg lett és aki ugy örült a napsugárnak, mozdulatlanságra lett kárhoztatva. Ebben a korszakban kezdte érlelni és irni a Dorottyát. * Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, ez a harcias vénkisasszony izgathatta Kacsóh fantáziáját, de míg Csokonai az ifjúság egoista gúnyjával és eposzi lendületig törő jókedvével ostorozza a pártáját dühöngve tépdeső aggszüzet, Kacsóh könnyei az időnek az ifjúság fölött való elmúlása miatt hullottak és egy enyhe biedermeier történetben öltötlek uj alakot. Kacsóh vénkisasszonya nem támadja meg a Carnevalt és a gőgös lérfinépet, csak csalódott szerelmének féltésével védi húgait a — férjhezmenéstől. De Kacsóh Dorottyája is, mint Csokonaié, végül mégis csak megleli a boldogságot a férfi karjaiban. Kacsóh Dorottya cimü daljátékának szövege kedves környezetrajz is, idillikus történet friss magyar levegőben. Nincsen múltja, rajta és benne minden egyéni, kicsit talán tul naiv a mai időkhöz, amikor az operettek szacharinos miksztumaiban elölték már krinolinos ükanyáink illedelmes és szemérmes szerelmének minden izét és fantáziáját. Mindezeken felül a Dorottyában a rajongásnak, az őszinte hívésnek annyi megható momentuma van, hogy, leszereli a kritika objektív fajsulymérőjét és helyet ad a szeretetreméltó költő elkéozelését tiszteletbentartó kegyeletnek. Kacsóh muzsikáján már inkább meglátszik és megérzik, hogy vérbeli művész munkája. Üde ritmusok, méla bongásu dalok, sok olyan modernül ható hangzat, amely felveszi a versenyt a mai merész és bátor tehetséges újítókkal is. A muzsikus tehetség, ha gyengébb dallambőségei táplálta is erejét a Dorottyában, mint a János vitézben, minden taktusában érvényre jut. A Tisza-dal olyan kis műremek, amely rövidesen mint népdal fogja folytatni útját, a Dorottya-motivum szintén emlékezetes. A magyar dalmű-irodalom határozott nyeresége a Dorottya életrehivása és ha a Dorottyát megszületése évében előadták volna, még Poldini Farsangi lakodalma előtt, amikor eredetiebben hatott volna, a Dorottya is megfutotta volna szélesebb vonalú sikerének útját. így kissé késői a ráeszmélés és félő, hogy a magyar színpadok számára továbbra is az elfelejtett — vénkisasszony marad. * Az előadás Szeged kultúrtörténetének egyik kiemelkedő eseménye. Amit a szövegből és a partiturából az itteni színpadon ki lehetett hozni, azt törekvéssel, ízléssel és szellemmel kiaknázták, ahol hézagok voltak, bűbájos, régi Kacsóh-dalokkal vattázták ezt a kedves zenei csecsebecsét, hogy minden szépsége érvényesüljön. És az előadás eldöntötte a Dorottya sorsát. Az elfelejtett, öregedő daljátékból az ifjúság illúziója röppent ki és a magyar Schubert íme halála után elégtételt kapott. Bizony, bizony különös, hogy a pesti színházak nem vették tudomásul, hogy volt a magyar zenének olyan müvelője, aki a legtisztább ideálokat kereste, aki már régesrégen megérezte a magyar ritmusban Ázsia ősi hangzatait, a szittya földből atavisztikusan visszatérő fantáziájában. Különös, hogy eddig egy budapesti színház se vette fel műsorába a Dorottyát. Szeged viszont büszke melegséggel köszönti azokat, akik sikerre vitték a Dorottyát. Harmatit Hilda vénkisasszonya jeles színészi kvalitással megjátszott produkció, hangjával plasztikusan emelkedtek ki a dalok. Patkós Irma rendkívül bájos jelenség és csillogó hangjával gyönyörködtetett. Kellemes meglepetés volt Hont Erzsébet kedves megjelenése, behízelegj éneke. Szórád nemesen szólaltatta meg a fülbemászó Kacsóh-dalokat és hatásos volt Bihari éneke. A jóhangu bonvivanc hiánya ismét kisértett, Szakács nem bírta a reá rótt feladatot, de jók voltak Dayka Margit mint kis cseléd, Arany József és VeszélyA siker oroszlánrésze a szerényen, de tehetséggel dolgozó Beck Miklós karmesteré, aki a betanításon kívül gonddal alakítgatott a partiturán és a tsnekarból szép teljesítményt tudott kicsiholni. Elismerés illeti a rendező Sziklayt, meg kell emlékezni a kiállítás gondosságáról. Végre akadt a sok hejehujás operett után egy olyan nemes veretű zenésdarab, amelyre áldoztak. Tarnay Igazgató ezzel a munkával emlékezetes érdemet szerzett. A forró hangulatban forró siker, taps köszöntötte a Dorottyái, a s^erepJőif. az igazgaiórendezőt és karmestert. Meleg este volt, méltán megillető diadala az elhunyt nagy szerzőnek és a szegedi színháznak. Lengyel Viinvj Harmath Hit t-a bielermeyer-parókái Hoffmanné női fodrászüzlctében készültek! "200 Harmónia Ssangves-senyek: Szegedi zoíigoraöíös ma este 8 órakor a Tiszában. Műsoron Mozart. Beethoven, Dohnányi. Tegy 1 pengőtől. Szenigyörgyi László, a jelenkor legkiválóbb he- i gedümüvészeinek egyike. 17-cn adia hejicdüestjét. j| OilhsnS kényelem! Elsőrendű francia konyhai MEGNYÍLT a legmodernebbe újonnan berendezett VII.. Karoly kóiut 3. Ieíe/оп r Józacf 41(1-10 és 41&-20. Telefon a szobákban. Saját lei- és lemenő Ilit ÁHandó fcideg- é3 melegvizsuolgálfafás. Mérsékeli árak! ВЛ1 Ssalón. Hallok. Társalgó. noQáiaysószoba. Közös ebédlő. Szegedi Leényegylei január 23-án nagyszabású müvészestet rendez, amelyen Resti Magda, a szegedi származású nagyszerű énekművésznő, Karinthy Frigyes író, a magyar literaturának büszkesége, Ascher Oszkár előadóművész és Kollár Pál zongoraművész működnek közre. Jegyek a Leányegylet tagjainál és a Délmagyarország jegyirodájában. A Harmónia bérlőinek helyeit vasárnapig fentartjuk. Jegyigénylések 519. és 295. szám alatt. Szegedi zongomölős ma Révész Béla uj Ady-munkájából olvas fel a vasárnapi matinén, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az uj Ady-irás cime: »Ady Endre harca a halhatatlansággalt, amelyet a miniatűrök költője első alkalommal Szegeden fog ismertetni. Révész Béla munkásságáról Juhász Gyula tart előadást, Révész-irásokat interpretálnak Peéry Piri, Bojár Lili, Bardócz Rózsa, Szilass y Gyula és Nagy György. Ady-dalokat énekelnek Hont Erzsébet, Szór á d Ferenc. Jegyek 50 fillértől 1 pengő 60-ig a Délmagyarország jegyirodájában válthatók. A matiné vasárnap délelőtt féltizenegykor kezdődik a Korzó Moziban. A színházi iroda hirei Dorottya. Kacsóh Pongrác daljátéka ma este A. bérletben, pénteken és vasárnap bérletszünetben szerepel a színház műsorán. Ma délután mérsékelt helyárakkal: Süt a nap. Zilahi Lajos páratlanul népszerű vígjátéka ma délután rendkívül mérsékelt helyárak mellett kerül színre. A főszerepeket Pártos Klári, Keleti Erzsi, Szakáts, Herczeg, Szilassy, Wlassics Györgyi, Bojár Lili, Egyed Lenke, Uti Giza, Oláh, Kováts, és Szilágyi játszák. Helyárak 20 fillértől 1 pengő 30 fillérig. Szombaton este Molnár Ferenc vígjátéka: A farkas. Szombaton este premierbérletben illeszti műsorába a színház Molnár Ferenc világsikerekben gazdag, rendkívül szellemes és mulatságos vígjátékát, A farkas-t. A főszerepeket Komjáthy Mária, Főidényi, Kováts, Egyed Lenke, Uti Giza, Vágó, Szakáts, Végh és Rónai játszák. A farka? hétfőn este A. bérletben kerül színre. FARSANG Helyőrségi bál január 12-én a Tiszában. SzTK-bál január 16-án. A Szegedi Atlétikai Klub és a Bástya bálja nuár 19-én, este 9 órakor a Tisza-szállóban. Jogász-bál január 26-ikán. l>usztaszcri bál február 9-ikén a Tiszában.