Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-10 / 8. szám

DÉLMAGYARORSZÁG з Felsoíaayai küldöttség a városházán (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán reggel nagy küldöttség jött Felsőtanyáról á városházára, hogy a felsőtanyai polgárság különböző kérését adja elő dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek. A küldöttséget a polgármester a tanácsteremben fogadta. Az első szónokLászló János felsőkőzponti plébános voltj aki meleg szavakban adta elő,- hogy a felsőtanyák mintegy 500 hősi halottjának emlékét megörökítendő eddig 7000 pengőt gyűjtött össze a lakosság. Mivel as elesetteknek méltó emléket akar állítani, kérte a ráros polgármesterét hogy a város is oly arányban Járuljon hozzá az emlékmű felállításának költségeihez, mint az alsótanyai emlékműnél. Nyáry György, a Felsőtanyai Mezőgazdasági Egyesület elnöke ügy az egyesület, mint a gazdák nevében is kérte a város polgármesterét, hogy a mezőgazdasági ismétlőiskola a Szeged-Felsőközpontban létesüljön, mert ezen iskola gyakorlati irányával nemcsak az ifjúságot, hanem a gasfiákat is uj irányba tereli, mert megismerteti as Ujabb gazdasági eljárásokat és a többtermelést és takarmánykérdést csak ezen az uton gondolják a tanyavilágban megvalósítani. Ennek legalább oly fontosságot tulajdonítanak, mint annakidején a városi mmtaszőlőtelepnek, mely kiinduló pontja volt a ma létezői mintegy 13.000 hold szöl№ulturának. Boros József törvényhatósági tag az állatorvosi állás visszaállítását kérte. Majd Kordás József, a FékŐ tanyái Mezőgazdasági Egyesület elnöke megköszönte a polgármesternek a leventeoktatás terén elért sikereket. Di". Somogyi Szilveszter polgármester megköszönte a felsőtanyai polgárok üdvözléséi. .s hősi emlékmű létesítéséhez a város hatósága a lehetőségig hozzájárul. A mezőgazdasági iskola létesítését illetőleg belátja és szükségesnek tartja, ha a gazdák és fiaik az ujabb termelési eljárásokat e]sajátithatják5 mert csak többtermelés utján •vehetjük fel a Versenyt a környező államokkal. Nem a város közönségén múlik az iskola létesítése, mert ö is teljes erejév el támogatja a kultuszminiszter terveit, de ott nincs földje a városnak. Segítsen n poigárság azon, hogy vagy csere, vagy méltányos vétel utján földhöz jussanak és akkor mi sem állja útját a megvalósításiak » örömmel hallja, hogy a gazdák is belátják a leventeintézmény hasznosságát és fontosságát és kérte a gazdákat, hogy jövőben is támogassák ezen intézményt és küldjék szeretettel fiaikat a gyakorlatokra. Az állatorvosi állást a szanálás szűntetta tne?. Újra való létesítését többször kérték, dc eddig a földmívelésügyi minisztérium nem járult hozzá. Viszont ha magánállatorvos telepedne meg, hajlandó a város hatósága bizonyos áldozatot hozni, hiszen a lakás is meg van. A küldöttség tagjai örömmel fogadták a polgármester válaszát, akit végül megéljeneztek. A küldöttség tagjai felkeresték még vitéz dr. Srabó Géza kulturszenátort, akinél a hősi emlékmű támogatása és a gazdasági iskola létesítése ügyében kértek támogatást, valamint küldöttségileg üdvörolték vitéz Nagy Sándort, a levcnteoktatás főnökét,' akinek megköszönték a leventeoktatást és az elért sikereket. Súlyos vasúti katasztrófa Budapest, január 9. A bécsi—prágai gyorsVonat ina reggel hat órakor Xémetbrőd állomás körelében összeütközött egy tehervoaattal. A gyorsvonat mozdonya és első kocsija darabokra tort. A gyorsvonnt vezetője és fűtője szörnyet halt, négy vasutas súlyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenséget a váltóhoz vezető sodrony elpattanása okozta és a váltó ilyen körülmények között nem működött. 0ШШ Cipöárufhász Sóreged, Kelemen и. 12. тшчшттткттт finn i тщя щ||№Щ|цщто||ц i Hogy raktárunkat csökkenfsük, alanti cikkeinket IcszálliioHiík. Alkalmi áraiánlat mig a készlet fart 213 Női Goodyear 35-ÖS SZ. fűzős cipő . . . P !Oe— Estélyi cipők . . • . P 1-4*— Korcsolya cipők ......... P W*— Chemnifzi gyapjú harisnyák P 2r— Férfi Halina csizma nagy választékban és feltűnő ólcsó árban, Kérfiik kirak«*faiakban ezen fiírdeíeíf cikkeket megtekinteni Vidéki rendeléseknél meg nem felelés esetén az árut becseréljük vagy a pénzt visszaadjuk. Szeged halála és feltámadása írja: Szabó lásztö XI. A parlament mm Щеп hitte, hogy haj lesz BELVÁROSI мот lanuír 10., II , 12., "-ín. cs№töic pintek, siómbat, vasárnap RIO rsgyogá iUkil'.síval: 1 moszkvai tifigesim» Egy Uncnsnö (л <т>' паю'Ъгттр szereim' лвм regtnye 10 {elvonásban. Azonkívül: FR|re»®i©f5 EJSadísok keide'e 7, Э, vasár- él ünnepnap 3, 5. 7, 9 íra*sr Az összes újságok már március első nap- " jaiban jelezték, hogy Szegedet halálos katasztrófa fenyegeti, de ezek a közlemények vagy elkerülték a képviselő urak figyelmét, vagy pedig nem hittek a képviselők az újságoknak. A március 3-iki ülésen került legelőször szóba az árvíz-veszedelem. Rohonczy* Gedeon interpellált az árvíz-veszedelem ügyében, dc nem Szeged, hanem Török-Becso érdekében, — miután Rohonczy ezt a kerületet képviselte. Interpellációjában azt kérdezte a közlekedési minisztertől ÍPéchy Tamástól), hogy van-c tudomása arról a nagy árvíz-veszélyről, mely Szegedtől lefelé az egész Bánátot fenyegeti? Minő intézkedéseket tett a kormány? Iíajlandó-e pénzáldozatokat is hozni? TörökÖecsénél három »sarkantyút« kellene építeni. £rdekes volt az interpellálóuak az utolsó kérdése, mely igy szólt: -Hajlandó-e a miniszter ur az ország és a fenyegetett, vidék megnyugtatása érdekében ezen interpellációmra mielőbb megnyugtató választ adni?« Mivel az országgyűlési Naplóban a válasznak nincs nyoma, — ugy látszik, hogy a miniszter ur nem volt hajlandó semminő választ sem adni. Kicsiny ügy volt ez akkor, amikor a kis-üstön való pálinkafőzés, a magasabb magyar politikai életnek er a tengeri kígyója volt napirenden... Ugyanazou a napon, amelyen Rohonczy interpellált, a f.ggetlenségipart értekezletén Széli György makói képviselő bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmával határozati javaslatot szindékozik bcuyujtani a Tisza szabályozása és a szabályozásnál elkövetett visszaélésed megvizsgálása tárgyában. A pártértekezlet a határozati javaslat megszerkesztésérc öt tagu bizottságot küldött ki. KOR^Ó MOZI Január 1'Vén Csü'örlaívn Őnagysága az ügyvédem Víglíté* í fe'vonásban. FCszerep'.ő- Caiaeo B6o! Aroakivül fto^ern kaléiok Kalaniorti'm 6 leivonásba». Föszerepl'* V1CIOR WSMSNBEB, Eiflartáiok- kezdeíe 5, 7, ü, va:ír- és flnnep-ap 3, 5 7, 9 örtknr A Szegedi Híradó ezt igy kommentálta: ^Kíváncsiak vagyunk, mi fog ebből kisülni? Részünkről örülünk minden mozzanatnak, mely kilátást nyújt arra, hogy ezt a mi rémünket a törvényhozás termében szellőztetik; senki sem veheti azonban tőlünk rossz néven, ha azt mondjuk: vajha e tárgyban erősebb legény ragadná meg az inicíativát, mint a makói képviselő ur.« A lap bizalmatlansága uem volt egészen alaptalan. Széli György a képviselőház március 7-iki ülésén igen tárgyilagos, de tulságosgji nyugodt beszédet mondott a Tiszavölgy védelméről és előterjesztette határozati javaslatát, melynek lényege az volt, hogy külföldi szakértők bevonásával alakítsanak bizottságot a Tisza-szabályozás ügyének meg. vizsgálására, ebbe a bizottságba azonban ne : vegyék be azokat a hazai szakértőket, akik a szabályozásban eddig közreműködtek. Péchy Tamás közlekedési miniszter hozzájárult a javaslathoz, melyet a képviselőház el is fogadott. De már két nappal előbb is szóba került a Házban Szeged veszedelme. A március 5-iki ülésen a függetlenségipárt egyik legkiválóbb tagja, Mocsájy Lajos a napirend előtt felszólalt és nagyjában a következőket mondta: Tudvalevő, hogy as országnak egy jelentékeny .•esze veszedelemben van. A Tisza áradása ttly nagy fokra hágott, hogy különösen a Csongrád.•negye területén levő népes városok, nevezetcsen pedig Szeged városa a megsemmisülés veszélyének van kitéve. (Itt a képviselőház Naplója -Élénk helyeslését jelez.) Szeged városa irányában az országnak kettős kötelessége van. Kötelessége először azért, mert Szeged, mint az országnak nagyságra második', magyarságára legelső városa, azt hiszem, nz országnak gyöngye, az országnak fénylő kincse Másodszor iöfelesse'ge azért is, mert Szeged •"árasa egyenesen a Tisza-szabályozásnak áldozata. Szeged szenved azért, hogy a Tisza szabályozása következtében aj országnak igen sok vidéke nagy előnyökben részesült; Szeged ellenben évek cta folytonosan a Tiszával küzdve, milliókat költött mii- saját megvédésére s roppant adós-