Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-10 / 8. szám

ÍMÓ~]anuar 10Í DÉLMÁGYARORSZAG i^égy méterrel kiszélesítik a szegedi—vásárhelyi országutat Sikerrel Járt a vásárhelyiek mozgalma 1 LILUIi MSÜ nagy fümje 1 1 Galai HÉ a viharban 8 hétfőtől a Bstoárosi Moziban | (A Lélniugijarország munkatársától.) A szomszédos Kódmezővásárhely törvényhatósá­ga már évek óta sürgette a szeged—hódmező­vásárhelyi müut átépítését, mert a forgalmas országút mai állapotában egyáltalában nem felel meg a kívánalmaknak. Ennek az útnak éppen elég akadálya az algyői kompátkelés. Ez az ósdi közlekedési eszköz néhány év­század alatt jottányit sem modernizálódott és ma is éppen olyan kezdetleges állapotban van, mint amikor megindult. Maga az országút jókarban van, de meg­lehetősen keskeny és a folyton fokozódó autó­és kocsiforgalmat már nem bírja el. Hódmező­vásárhely törvényhatósága éppen ezért már évekkel ezelőtt arra kérte a kormányt, hogy ezt a fontos állami utat hozassa rendbe, főleg pedig a kívánalmaknak megfelelően szélesítse ki ezt az útszakaszt A közigazgatási bizottság többszöri sürgetésére szerdán délelőtt azután leirat érkezett Hódmezővásárhely városához a kereskedelmi minisztertől, aki arról értesí­tette a város törvényhatóságát, hogy mérle­gelve azokat a rendkívül fontos kereskedelmi és forgalmi szempontokat, amely a szeged­hódmezővásárhelyi müut kiépítését indokol­ják, az 1929—1930. költségvetési évbe ennek a fontos útszakasznak az átépítésére szüksé­ges összeget beállította és a mintegy huszonöt kilométer hosszúságú országutszakaszt olyan formában építi át, hogy a jelenlegi makadám­burkolatot négy méterrel kiszélesíti. A miniszter leirata Hódmezővásárhelyen érthető örömet keltett ^ Bárczy István, üadsia? Miklés, Beöthy lászlé, a szinsszeSi fő­felügyelő, a szerzők egyesülete és a szinészegyesület képviselői a Borottya szegedi premierliii (A Délmagyarország mu n katársától) Szerdán este ünnepi hangulat borult a színházra A premier lázas érdeklődést keltett mindenfelé. Már félnyolc órakt.r megindult a népvándorlás a színház körül, a fy.>cjárat előtt egymásután all­tak meg az autók .és hozták az estélyi ruhás, szmokingos vendégeket. A nézőtér lassan-lassan megtelt, benépesedtek a páholyok is. Mindenütt idegen arcok, kíváncsi, idegen tekintetek. Meleg, békebeli premier volt, külsőségeiben r, nevezeles eseménye a színháznak, talán a leg­nevezetesebb a házikezelés óta. Ez a premier megmozgatta a budapesti szín­házi világot is. Beöthy László^ a Belvárosi Szín­ház igazgatója, az Unió volt elnöke már tegnap­előtt leérkezett Szegedre. Nagyon szoros szálak fűzik a Dorottyához, Kacsóh Pongrác az ö bizta­tására irta meg életének utolsó alkotását. Végig­nézte az utolsó próbákat és mindegyik szereplőhöz volt önbizalmat keltő, buzditó szava. Lelkes agi­tációjának nagy része volt abban, hogy olyan zökkenőmentes premiert produkált a szinház. A tanácsi páholyban foglalt helyet Bárczy István volt igazságügyminiszter, Radnay Miklósnak, az Operaház igazgatójának és a vezér-nek társaságá­ban. A tanácsi páholy fölötti páholyban Sebestyén Gézát a Városi Szinház igazgatóját ismerték fel a színházi emberek, a díszpáholyban kaptak helyet a budapesti lapok kiküldött kritikusai és a buda­pesti vendégek közül igen sokan. A Színpadi Szer. zök Egyesületét Molnár Jenő, Lányi Viktor, Stella Adorján, az Országos Szinészegyesületet Stella Gyula, Fodor Oszkár, a pécsi szinház igazgatója képviselte, jelőÖ »olt Sallay Géza országos szinc­szeti főfelügyelő is, a budapesti Szinészszövet­séget dr. Sándor Zoltán képviselte. Kacsóh Pongrác barátai közül eljöttek dr. Szegő Elemér, Gerlóczy Tamás tanácsnok, a szerző fiának, Kacsóh János­nak gyámja, Demény Dezső pápai prelátus, a vár­templom karnagya. Eljöttek a budapesti színházi ügynökségek vezetői is, dr. Marton Sándor. Réti György, Bárd Ferenc. Kecskemét városa kultur­szenátorával képviseltette magát. Budapestre megy vendégszerepelni a szegedi társulat? A második felvonásszünetben a budapesti ven­dégek közül többen körülvették Sebestyén Gézát, a budapesti Városi Szinház igazgatóját, aki kije­lentette, hogy vendégszereplésre hívja meg a sfce­gettt társulatot Budapestre. Tervei szerint a Do­rottya szegedi bemutatójának szereplői a százon vége felé a Városi Színházban játszanák el öt estén át Kacsóh Pongrác poslhumus daljátékát, hogy azt a budapesti közönség is megismerje. Br. Gyula a Budapesti ügyvédi Kor Blráke 'Budapest, január 9. A Budapesti Ügyvédi Kör szerdai tisztújító közgyűlésén három évre elnökévé választotta dr. Dési Géza ország­gyűlési képviselőt, másodelnökké pedig Szi­lágyi Arthur Károly udvari tanácsost válasz­tották meg. 1 volt horvát miniszter fiának öngyilkossága Becsben (Budapesti tudósilónk telefonjelentess.) Bécsből jelenük: Josipovich Béla, a volt hor­vát miniszternek, Josipovich Imrének fia, aki már hosszabb idő óta Bécsben él, szerdán re­volverrel mellbelőllc magát és azonnal meg­halt. Teltének oka ismeretlen. 1 kultuszminiszter jobb levélíró, issa? és Feli — moniija a polgármester Tárcáfán feiviil a kultuszminiszter sem tesz töfebe! a városért, mint Szeged ellenzéki képvjselői (A Délmagyarország munkatársától.) A polgár­mesternek az a nyilatkozata, amely az ismeretes Klebelsberg—Rassay polémiával kapcsolatban je­lent meg néhány nappal ezelőtt, nagy feltűnést keltett, annak még a budapesti lapokban is erős visszhangja támadt. Sokan nagyon különösnek tar­tották ezt a nyilatkozatot a nyilatkozó személye miatt, mert már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a kultuszminisztert elsősorban pártjá­nak szempontjai késztették emlékezetes kijelen­tései megtételére, a polgármester nyilatkozata te­hát végeredményben nem volt más, mint támasza a kultuszminiszter kortestörekvéseinek. Éppen ez­ért keltett feltűnést Szegeden, ahol a polgármestert ugy ismerték eddig, mint aki meglehetősen tar­tózkodik minden pártpolitikai akciótól és legalább pártatlanságának látszatát igyekezett megőrizni. So­kan ezzel szemben azzal mentik a polgármestert, hogy rajongó hive a kultuszminiszternek és lova­gias kötelességének tartotta, hogy a megtámadott védelmére siessen nyilatkozatával. A nyilatkozat megjelenése óta a polgármester teendői igen felbokrosodtak cs szinte lehetetlen volt ezt a kérdést szóbahozni előtte. A Dálmagyar­ország munkatársának szerdán végre sikerült a kérdésről hosszabb beszélgetést folytatni a pol­gármesterrel, aki igen érdekesen fejtette ki állás­pontját Első kérdésünk az volt, hogy mi indította a polgármestert nyilatkozata megtételére: — Erre egyetlen okom volt — mondotta a pol­gármester —, mé-j pedig az, hogy Rassag Károly, akit különben ve''dl Gyuiával együtt igen nagyra­becsülök, i¡lojálisnak minősítette a kultuszminisz­ter eljárását. A kultuszminiszter nagyon sok jót teft Szegednek és a hála kötelezett arra, hogy nyilvánosságra hozzam azokat az eseteket, ame­lyek megerősítik, konkretizálják a miniszter ki­jelentéseit. — Sokan ugy értelmezték a polgármester ur .lyilatkozalát -• mondottuk —, hogy azt szeretné, ha a város ellenzéki képviselői is kijárói lennének a városnak. — Én nem mondom és sohasem mondottam, iiogy egy képviselő kijáró legyen. Mi nem is ilyen ügyekben kerestük meg a város ország­gyűlési képviselőit, hanem olyan ügyekben, ame­lyek helyi vonatkozásukban is országos érdeküelí. Ilyen volt például az a fölterjesztés, amelyet a közgyűlés a városok és vármegyék költségvetési jogkörének megszükitésc ellen intézett a kormány­hoz. Ez a városok autonómiájának védelmét szol­gálta. Mi csak olyan akciók támogatását Kérjük képviselőinktől, amelyek a város ijiegerösitését célozzák. Ezt szintén nem lehet lokálií trdekuek nevezni, mert az ország érdeke is megkívánja, hogy Szeged minél jobban megerősödjön. Sze­ged az ország déli határvárosa lett, jelentősége már akkor kidomborodott, amikor a francia had­erők csupán térkép alapján ebben a városban koncentrálták erejüket a megszállás idején. Sze­gednek a jövőben rendkívül fontos szerepe lehet az ország szempontjából. Sajnálatos volna, ha ép­pen az ország nem ismerné fel annak a szerep­nek a fontosságát, amely Szeged városára vár n jövőben Elmondottuk ezután a polgármesternek, hogy Szeged egyik ellenzéki képviselője, Peidl Gyula a város felkérésére eljárt a kereskedelmi minisz­tériumban a Tisza tápéi áthidalása érdekében és erről értesítette is a város hatóságát. — Mi nem kaptunk egyetlen levelet sem Peidl Gyulától — mondotta a polgármester —, illetve kaptunk egyszer valami levelet, de az már régen volt. — Peidl határozottan állítja, hogy ebben az ügyben is irt. Elmondotta azt is, hogy nem sokkal az első hidügyi megkeresés után kapott még egy hidügyi levelet, amelyben arra kérte fel a város, hogy a Tisza—Aigyö-i áthidalása érde­kében járjon el. Erre a levélre azután már nem tett egy lépést sem, mert nem akarta követni Szeged hatóságát a következetlenségek utján. Ezután ismét a képviselők hivatásáról beszél­tünk. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy mi­ben látja egy ellenzéki képviselő hivatását mert az, hogv a kormány egyes tagjainál bizonyos kedvezményeket kilincseljen ki, uem lehet a hi­vatása. — Ezzel én nem törődöm, — mondotta a pol­gármester — ez politika. Ha Peidl Gyula és Ras­sag Károly Szegednek tesz szolgálatot akkor Sze­geden keresztül szolgálatot tesz az egész ország­nak is, mert Szeged az ország egyik sarkpontja. Nekem különösen az fájt hogy még csak nem is válaszoltak megkereséseinkre. — A kultuszminiszter minden megkeresésre vá­laszolt . — Bizony válaszolt — A kultuszminiszter minden ilyen ügyben El­járt? — El bizony. — Ezt az elért eredményekből állapította meg a polgármester ur? — Abból is. — De azt, amit az ellenzéki képviselők uem szereztek meg Szeged számára, azt nem szerezte meg a kultuszminiszter sem. Hiszen a tápéi hid mér; mindig nincs kész, a nyersolaj illetékének megiv.etése alól nem mentették fel a kisvasutat a 'öltségvetési jogkörét csakúgy megszükitetfék, mintha el se járt volna ebben az ügyben a mi­niszter. Az eredményekből tehát nem igen lehet a tevékenységre következtetni. — De a kultuszminiszter legalább válaszolt a leveleinkre. — Miért nem tudta a kultuszminiszter, mint a kormány aktiv és befolyásos tagja kiverekedni a borközpontot Szeged számára, miért kapta meg azt Kecskemét, Zsitvay Tibor volt kerülete, vagy miért nem szerezte meg Szeged számára a kul­tuszír .uszler a tanyai kirendeltséget és miért kapt3 azt meg Mayer János főlmüvelésügyi mi­niszter kerülete, Hódmezővásárhelyi A polgármester megállapította, hogy ' ez már szőrszálhasogatás, oár ennek a két intézménynek kél.:Lgt:!enül Szegeden lett volna a helye. Mi viszont azt állapítottuk meg; hogyha ezt két intézményt nem is tudta megszerezni a ini',;«­lerki'pviselö Szeded számára.

Next

/
Thumbnails
Contents