Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-10 / 8. szám

ÍMÓ~]anuar 10Í DÉLMÁGYARORSZAG i^égy méterrel kiszélesítik a szegedi—vásárhelyi országutat Sikerrel Járt a vásárhelyiek mozgalma 1 LILUIi MSÜ nagy fümje 1 1 Galai HÉ a viharban 8 hétfőtől a Bstoárosi Moziban | (A Lélniugijarország munkatársától.) A szomszédos Kódmezővásárhely törvényhatósága már évek óta sürgette a szeged—hódmezővásárhelyi müut átépítését, mert a forgalmas országút mai állapotában egyáltalában nem felel meg a kívánalmaknak. Ennek az útnak éppen elég akadálya az algyői kompátkelés. Ez az ósdi közlekedési eszköz néhány évszázad alatt jottányit sem modernizálódott és ma is éppen olyan kezdetleges állapotban van, mint amikor megindult. Maga az országút jókarban van, de meglehetősen keskeny és a folyton fokozódó autóés kocsiforgalmat már nem bírja el. Hódmezővásárhely törvényhatósága éppen ezért már évekkel ezelőtt arra kérte a kormányt, hogy ezt a fontos állami utat hozassa rendbe, főleg pedig a kívánalmaknak megfelelően szélesítse ki ezt az útszakaszt A közigazgatási bizottság többszöri sürgetésére szerdán délelőtt azután leirat érkezett Hódmezővásárhely városához a kereskedelmi minisztertől, aki arról értesítette a város törvényhatóságát, hogy mérlegelve azokat a rendkívül fontos kereskedelmi és forgalmi szempontokat, amely a szegedhódmezővásárhelyi müut kiépítését indokolják, az 1929—1930. költségvetési évbe ennek a fontos útszakasznak az átépítésére szükséges összeget beállította és a mintegy huszonöt kilométer hosszúságú országutszakaszt olyan formában építi át, hogy a jelenlegi makadámburkolatot négy méterrel kiszélesíti. A miniszter leirata Hódmezővásárhelyen érthető örömet keltett ^ Bárczy István, üadsia? Miklés, Beöthy lászlé, a szinsszeSi főfelügyelő, a szerzők egyesülete és a szinészegyesület képviselői a Borottya szegedi premierliii (A Délmagyarország mu n katársától) Szerdán este ünnepi hangulat borult a színházra A premier lázas érdeklődést keltett mindenfelé. Már félnyolc órakt.r megindult a népvándorlás a színház körül, a fy.>cjárat előtt egymásután alltak meg az autók .és hozták az estélyi ruhás, szmokingos vendégeket. A nézőtér lassan-lassan megtelt, benépesedtek a páholyok is. Mindenütt idegen arcok, kíváncsi, idegen tekintetek. Meleg, békebeli premier volt, külsőségeiben r, nevezeles eseménye a színháznak, talán a legnevezetesebb a házikezelés óta. Ez a premier megmozgatta a budapesti színházi világot is. Beöthy László^ a Belvárosi Színház igazgatója, az Unió volt elnöke már tegnapelőtt leérkezett Szegedre. Nagyon szoros szálak fűzik a Dorottyához, Kacsóh Pongrác az ö biztatására irta meg életének utolsó alkotását. Végignézte az utolsó próbákat és mindegyik szereplőhöz volt önbizalmat keltő, buzditó szava. Lelkes agitációjának nagy része volt abban, hogy olyan zökkenőmentes premiert produkált a szinház. A tanácsi páholyban foglalt helyet Bárczy István volt igazságügyminiszter, Radnay Miklósnak, az Operaház igazgatójának és a vezér-nek társaságában. A tanácsi páholy fölötti páholyban Sebestyén Gézát a Városi Szinház igazgatóját ismerték fel a színházi emberek, a díszpáholyban kaptak helyet a budapesti lapok kiküldött kritikusai és a budapesti vendégek közül igen sokan. A Színpadi Szer. zök Egyesületét Molnár Jenő, Lányi Viktor, Stella Adorján, az Országos Szinészegyesületet Stella Gyula, Fodor Oszkár, a pécsi szinház igazgatója képviselte, jelőÖ »olt Sallay Géza országos szincszeti főfelügyelő is, a budapesti Szinészszövetséget dr. Sándor Zoltán képviselte. Kacsóh Pongrác barátai közül eljöttek dr. Szegő Elemér, Gerlóczy Tamás tanácsnok, a szerző fiának, Kacsóh Jánosnak gyámja, Demény Dezső pápai prelátus, a vártemplom karnagya. Eljöttek a budapesti színházi ügynökségek vezetői is, dr. Marton Sándor. Réti György, Bárd Ferenc. Kecskemét városa kulturszenátorával képviseltette magát. Budapestre megy vendégszerepelni a szegedi társulat? A második felvonásszünetben a budapesti vendégek közül többen körülvették Sebestyén Gézát, a budapesti Városi Szinház igazgatóját, aki kijelentette, hogy vendégszereplésre hívja meg a sfcegettt társulatot Budapestre. Tervei szerint a Dorottya szegedi bemutatójának szereplői a százon vége felé a Városi Színházban játszanák el öt estén át Kacsóh Pongrác poslhumus daljátékát, hogy azt a budapesti közönség is megismerje. Br. Gyula a Budapesti ügyvédi Kor Blráke 'Budapest, január 9. A Budapesti Ügyvédi Kör szerdai tisztújító közgyűlésén három évre elnökévé választotta dr. Dési Géza országgyűlési képviselőt, másodelnökké pedig Szilágyi Arthur Károly udvari tanácsost választották meg. 1 volt horvát miniszter fiának öngyilkossága Becsben (Budapesti tudósilónk telefonjelentess.) Bécsből jelenük: Josipovich Béla, a volt horvát miniszternek, Josipovich Imrének fia, aki már hosszabb idő óta Bécsben él, szerdán revolverrel mellbelőllc magát és azonnal meghalt. Teltének oka ismeretlen. 1 kultuszminiszter jobb levélíró, issa? és Feli — moniija a polgármester Tárcáfán feiviil a kultuszminiszter sem tesz töfebe! a városért, mint Szeged ellenzéki képvjselői (A Délmagyarország munkatársától.) A polgármesternek az a nyilatkozata, amely az ismeretes Klebelsberg—Rassay polémiával kapcsolatban jelent meg néhány nappal ezelőtt, nagy feltűnést keltett, annak még a budapesti lapokban is erős visszhangja támadt. Sokan nagyon különösnek tartották ezt a nyilatkozatot a nyilatkozó személye miatt, mert már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a kultuszminisztert elsősorban pártjának szempontjai késztették emlékezetes kijelentései megtételére, a polgármester nyilatkozata tehát végeredményben nem volt más, mint támasza a kultuszminiszter kortestörekvéseinek. Éppen ezért keltett feltűnést Szegeden, ahol a polgármestert ugy ismerték eddig, mint aki meglehetősen tartózkodik minden pártpolitikai akciótól és legalább pártatlanságának látszatát igyekezett megőrizni. Sokan ezzel szemben azzal mentik a polgármestert, hogy rajongó hive a kultuszminiszternek és lovagias kötelességének tartotta, hogy a megtámadott védelmére siessen nyilatkozatával. A nyilatkozat megjelenése óta a polgármester teendői igen felbokrosodtak cs szinte lehetetlen volt ezt a kérdést szóbahozni előtte. A Dálmagyarország munkatársának szerdán végre sikerült a kérdésről hosszabb beszélgetést folytatni a polgármesterrel, aki igen érdekesen fejtette ki álláspontját Első kérdésünk az volt, hogy mi indította a polgármestert nyilatkozata megtételére: — Erre egyetlen okom volt — mondotta a polgármester —, mé-j pedig az, hogy Rassag Károly, akit különben ve''dl Gyuiával együtt igen nagyrabecsülök, i¡lojálisnak minősítette a kultuszminiszter eljárását. A kultuszminiszter nagyon sok jót teft Szegednek és a hála kötelezett arra, hogy nyilvánosságra hozzam azokat az eseteket, amelyek megerősítik, konkretizálják a miniszter kijelentéseit. — Sokan ugy értelmezték a polgármester ur .lyilatkozalát -• mondottuk —, hogy azt szeretné, ha a város ellenzéki képviselői is kijárói lennének a városnak. — Én nem mondom és sohasem mondottam, iiogy egy képviselő kijáró legyen. Mi nem is ilyen ügyekben kerestük meg a város országgyűlési képviselőit, hanem olyan ügyekben, amelyek helyi vonatkozásukban is országos érdeküelí. Ilyen volt például az a fölterjesztés, amelyet a közgyűlés a városok és vármegyék költségvetési jogkörének megszükitésc ellen intézett a kormányhoz. Ez a városok autonómiájának védelmét szolgálta. Mi csak olyan akciók támogatását Kérjük képviselőinktől, amelyek a város ijiegerösitését célozzák. Ezt szintén nem lehet lokálií trdekuek nevezni, mert az ország érdeke is megkívánja, hogy Szeged minél jobban megerősödjön. Szeged az ország déli határvárosa lett, jelentősége már akkor kidomborodott, amikor a francia haderők csupán térkép alapján ebben a városban koncentrálták erejüket a megszállás idején. Szegednek a jövőben rendkívül fontos szerepe lehet az ország szempontjából. Sajnálatos volna, ha éppen az ország nem ismerné fel annak a szerepnek a fontosságát, amely Szeged városára vár n jövőben Elmondottuk ezután a polgármesternek, hogy Szeged egyik ellenzéki képviselője, Peidl Gyula a város felkérésére eljárt a kereskedelmi minisztériumban a Tisza tápéi áthidalása érdekében és erről értesítette is a város hatóságát. — Mi nem kaptunk egyetlen levelet sem Peidl Gyulától — mondotta a polgármester —, illetve kaptunk egyszer valami levelet, de az már régen volt. — Peidl határozottan állítja, hogy ebben az ügyben is irt. Elmondotta azt is, hogy nem sokkal az első hidügyi megkeresés után kapott még egy hidügyi levelet, amelyben arra kérte fel a város, hogy a Tisza—Aigyö-i áthidalása érdekében járjon el. Erre a levélre azután már nem tett egy lépést sem, mert nem akarta követni Szeged hatóságát a következetlenségek utján. Ezután ismét a képviselők hivatásáról beszéltünk. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy miben látja egy ellenzéki képviselő hivatását mert az, hogv a kormány egyes tagjainál bizonyos kedvezményeket kilincseljen ki, uem lehet a hivatása. — Ezzel én nem törődöm, — mondotta a polgármester — ez politika. Ha Peidl Gyula és Rassag Károly Szegednek tesz szolgálatot akkor Szegeden keresztül szolgálatot tesz az egész országnak is, mert Szeged az ország egyik sarkpontja. Nekem különösen az fájt hogy még csak nem is válaszoltak megkereséseinkre. — A kultuszminiszter minden megkeresésre válaszolt . — Bizony válaszolt — A kultuszminiszter minden ilyen ügyben Eljárt? — El bizony. — Ezt az elért eredményekből állapította meg a polgármester ur? — Abból is. — De azt, amit az ellenzéki képviselők uem szereztek meg Szeged számára, azt nem szerezte meg a kultuszminiszter sem. Hiszen a tápéi hid mér; mindig nincs kész, a nyersolaj illetékének megiv.etése alól nem mentették fel a kisvasutat a 'öltségvetési jogkörét csakúgy megszükitetfék, mintha el se járt volna ebben az ügyben a miniszter. Az eredményekből tehát nem igen lehet a tevékenységre következtetni. — De a kultuszminiszter legalább válaszolt a leveleinkre. — Miért nem tudta a kultuszminiszter, mint a kormány aktiv és befolyásos tagja kiverekedni a borközpontot Szeged számára, miért kapta meg azt Kecskemét, Zsitvay Tibor volt kerülete, vagy miért nem szerezte meg Szeged számára a kultuszír .uszler a tanyai kirendeltséget és miért kapt3 azt meg Mayer János főlmüvelésügyi miniszter kerülete, Hódmezővásárhelyi A polgármester megállapította, hogy ' ez már szőrszálhasogatás, oár ennek a két intézménynek kél.:Lgt:!enül Szegeden lett volna a helye. Mi viszont azt állapítottuk meg; hogyha ezt két intézményt nem is tudta megszerezni a ini',;«lerki'pviselö Szeded számára.