Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-10 / 8. szám

SZEGED: Sicrkesziöstg: Somogyi ucca 22.1. em Telefon: 13—33.-KSodóhlvntnl, kölcíönkönyviéűr és (egylroda : Aradi ucca S.Telefon: 30ö. * Nyomda: Löw Llpól ucca 1». Telefon : 16-34. «»«»«» Csüíöríök, 1929 január 10 V. évfolyam S. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvalel: l rl ucca 6. Teleion: 131. szám.« » « » « « HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telelőn: 49- szára. « » « » « » « » (< » ElOUceiesl ára rtavonla 3-20 vldéKen és a fOv&rosban 3*oo. tttllfffldtto 0-40 peng«. Egyes szöra te. vasár- és Ünnepnap 24 Ullér II vásáriielyi tanyaközpont és a kecskeméti borpince Éppen tegnap méltattuk ezen a helyen annak a ténynek jelentőségét, hogy a földmivelésügyi miniszter ur Hódmezővásárhelyen szervezi meg a tanyaközpontot. Hódmezővásárhely, mint ebből is kitűnik, a földmivelésügyi miniszter ur választói kerülete. Most meg arról kapunk hirt, hogy a kormány Kecskeméten állami borpincét állit fel, vagy másfélszázezer pengőt költve annak a feladatnak megvalósítására, ami a kecskeméti borvidék termésének felvásárlása, kezelése, tipizálása és külföldi értékesítése terén vár az állami borpincére. Talán emlékeznek rá — még Klebelsberg Kunó gróf szegédi választói is, hogy a Szegedi Gazdasági Egyesület inditott mozgalmat egy szegedi állami borpince megszervezése érdekében s emlékezünk arra is, hogy Szeged város közigazgatási bizottsága is intézett feliratot a kormányhoz azt kérve, hogy állami borpincét, vagy olyan intézményt létesítsen Szegeden, melytől komoly eredményeket lehessen elvárni a szegedi boroknak külföldi értékesítése terén. A szegedi mozgalom azzal végződött, hogy — Kecskemét kapja meg azt, amit Szeged kért A vásárhelyi tanyaközpont után a kecskeméti borpince, — mit szól ehez Somogyi Szilveszter polgármester ur? Vájjon megint Rassay Károlyt fogja okolni amiatt, hogy a földmivelésügyi miniszter ur Vásárhelyen szervezi meg a tanyaközpontot s vájjon Peidl Gyulának fogja felróni, hogy Kecskeméten épül az állami mintapince s az állami borakciónak előnyeit elsősorban nem a szegedi, hanem a kecskeméti bortermelők fogják inkasszálni. Ugy látszik: vagy három minisztert kellett volna választanunk, vagg olgan kormángzati rendszer kialakulását kellett volna szavazatainkkal elősegítenünk, amelyik nem a korlesszolgálat jogcímét, hanem a gazdasági és szociális indokokat nézi akkor, amikor a közvagyon felhasználásáról van szó. Ha a polgármester ur Szeged ellenzéki képviselőinek felpanaszolja, hogy még mindig nincs Algyőn tiszai hid s még mindig nem vámmentesen kapja kedvenc tanyai vasútja a benzint, akkor fel fogja-e Szeged egységespárti képviselőjének is panaszolni a vásárhelyi tanyaközpontot és a kecskeméti állami borpincét? "A vásárhelyi tanyaközpout és a kecskeméti borpince megmutatják, hogy érdembea mennyi súlya van a polgármester ur rninisztertámogalásdnak. Mi nem tartottuk szerencsésnek azt az indítványt, amelyik a törvényhatóságokban kívánt mozgalmat indítani annak érdekében, hogy csak borból lehessen szeszt termelni. Ez az állásfoglalásunk azonban nem jelenti azt, mintha nem látnánk be a szegedi bortermelőknek, a szegedi borpiacnak katasztrofális helyzetét. A paprika mellett a bor az a Gazdasági termék, amiben nemzetközi vonatkozásban is észrevehetőt produkál a szegedvidéki agríkultura. A szegedi szőlőket elsőrangv. szakismerettel müvelik, a szegedi szőlőtermelő csodálatos áldozatkészséggel munkálja a homokot. Ha a gabonatermelésben is megnyilvánulna az a hozzáértés, az az áldozatkészség s az a többtermelésre irányuló törekvés, ami a szegedi szőlőtermelést jellemzi, akkor rnértföldekkel volnánk már előre a többtermelés s a kereskedelmi mérleg aktivitása felé vezető uton. Éppen ez állapot teszi fcatasztrófálissá a szegedi borpiac mai helyzetét. Bort nem lehet eladni, az idei termés átlaga 30—40 filléres literenkinti árban megvehető, a borfogyasztási adó átlagban több, mint felét teszi ki a bor arának. Ilyen árak mellett a bor nem birja ki a szállítás költségét sem s főként nem birja ki még a Ieszállitott osztrák vámtételt sem. Az Ausztriába szállított bor szállitási költsége és vámja sokkal többet tesz ki annál az összegnél, amiért a bor megvásárolható. Pedig Ausztria volna még a legközelebbi külföldi piacunk. Fölmérhetetlen tőke, fölmérhetetlen munka | hever a szőlővel beültetett szegedi homokon s a szegedi bortermelő s a szegedi borkeres» kedő attól tarthat, hogy belefullad a saját borába. Az utolsó év bő, de kvalitative meg nem felelő termése csak fokozta a bortermelés válságát S ilyen előzmények után s ilyen körülmények között, amikor a szegcdi bortermelők — tanúság rá a Szegedi Gazdasági Egylet mozgalma s a közigazgatási bizottság határozata s bizonyság mellette az az indítvány is, amivel csak a minap foglalkozott a közgyűlés, — egyedül a kormány segítő beavatkozásától remélhetik, hogy kelendővé leszi árujukat s egyedül a kormány intézkedésétől várhatják, hogy átsegíti őket a katasztrófával fenyegető válságon, akkor a kormány az export megszervezésérc hivatott állami borpincét — nem Klebelsberg Kanó képviselő ur kerületében állítja fel. Mit szól ehez a polgármester ur? A szerb államcsínyt — a horvát parasztpárt vezére ajánlotta a királynak dz abszolltiszítkiis kormányzat addig (og tartani, amig a szerbek és a horvátok megegyeznek egymással (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Prágából jelentik: A Prager Tagéblatt Belgrádból szerzett információt közöl és beszámol arról, hogy a szerb lakosság nagy elégedetlenséggel és nyugtalansággal fogadta a diktatúra proklamálását. Szerbia a megelőző dinasztiák uralma alatt tapasztalta, hogy mit jelent a diktatúra és milyen következményekkel .járhat. Az abszolutisztikus kormány intézkedései főleg Cszerbia laki sságának ellenséges hangulatára vezethetők vissza. Ma, vagy holnap a kormány proklam&dót tesz közzé, amelyben a legközelebbi terveiről fogja tájékoztatni a lakosságot Ebben a kormánynyilatkozatban hangsúlyozni fogják a külnolitika változatlanságát. A szerbiai lapok már csak azért sem kommentálhatják az eseményeket, mert az állam védelméről szóló törvény nagyon bizonytalanul ir körül bizonyos bűncselekményeket, úgyhogy minden szabad véleménynyilvánítás minden esetben a legsúlyosabb következményeket vonhatja maga után. A Prager Tageblalt cikke az államcsíny előzményeiről a következőket írja: Az államcsíny gondolata nem a király aqvában fogamzott meg, hanem Macseklól, a horvát parasztpárt vezérétől származik. Macseknek három követelését teljesiLette a király. Feloszlatta a parlamentet, lemondásra kényszeritette a kormányt és eltörölte a videvdani alkotmányt. Ugy látszik az abszolutisztikus kormányzat egyedGIi célja a horvátok követelésének megvalósítása. Uj választásokkal ezt nem lehetett volna elérni, mert a horvátok a többi pártokkal szemben továbbra is kisebbségben maradtak volna. Az abszolutisztikus kormányzatnak csak ideiglenes fellege van. Közvetlenül a nép megkérdezése utján uf alkotmányt akar kidolgozni a király, amely a horvátok és szlovének állam jogi helyzetét megjavítaná. Az első szigorú intézkedések csak; arra szolgálnak, hogy a nyugalmat, a rendet addigra is fentartsák, amig a horvátok és a szerbek, akik ugy a kormányban, mint az ellenzékben helyet foglalnak, egymással megegyeznek. Ilyen formán az abszolutisztikus kormányzat hónapokig, esetleg évekig is eltarthat. Belgrádból jelentik: A vasárnapi királyi utazok egyike, mint ismeretes, elrendelte valamennyi faji, felekezeli és politikai párt feloszlatását. Az ukáz végrehajtási utasítása eddig még nem jelent meg és igy senki sem tudja, hogy az ukáz értelmében melyik pártokat fogják feloszlatni. A Pravda arra következtet hogy minden fennálló politikai pártot fel fognak oszlatni, valószínűleg már a legközelebbi napokban. Belgrádból jelentik: Zsifkovics tábornokminiszterelnök, belügyminiszter táviratban értesítette az összes rendőrhatóságokat a kormány változásáról és utasította őket, hogy az erre vonatkozó törvények módosításának megfelelően oszlassák fel az összes pártpolitikai szervezeteket. A közlekedésügyi miniszter rendeletére a képviselők eddigi szabadjegyeit e hó 20-ig meghagyták, hogy lehetőve tegyék nekik magánügyeik elintézését Belgrád, január 9. A belügyminiszter elrendelte, hogy Belgrádban, Zágrábban és Laibachban maradjanak helyükön a városi képviselőtestületek és funkcionáriusok mindaddig, amig az uj törvények értelmében döntést hoznak. Zsifkovics belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a többi községi képviselőtestületek is esruelőrc maradjanal: heluükön.