Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

1929 január 1. 8Z0GEDI SZÍNHÁZ Osizió az 1929. nem közönséges évre Magyarom, uj évnek hajnala virad rád, Fogadd el tőlem e vig Abracadabrát,Ez idén megszűnik számos magyar átok, Addig ís b. u. esztendőt kívánok. • Tizenkét hónap lesz ebben a szép évben, Februárban huszonnyolc nap egy végtében, Tavasszal húsvét lesz és télen karácsonyi Európában nagy muri tul a rácson! • De előbb farsangnak lesz itt állapotja S talán színre kerül jó marsall Dorottya És ha a kritika nem lesz szörnyen cserző. Még sikert arathat némely helyi szerző. • Hét város versengett a dalos Homérnak Bölcsőjéért, most meg dicső Radomérnak Fog diadalivet emelni hét városj Egyik-másik híres Szegeddel határos. • A torony aljáról meg ne feledkezzünk, Csonka parlamentjét szivrepesve lessük» {Jj virilis lista tagjai mint fognak Uj adót emelni a nemes városnak. • A Duna jegén is, majd ha fagy, ugy mondják, Nagy dolgokat fog még megérni az ország* Hiszen a jég hátán élünk már miótaj S hosszú idő óta mindig egy a nóta. • Baumgarten pénzét, aki iró kapja, Különb módon él egy évig, mint az apja, Nobel békedijat pedig adják annak. Aki békét hoz a békétlen magyarnak! • Szeged szebb lesz, mint volt, hiszen ötven éves Születése napján ünnepe leszj fényes, \ttól tartok, több lesz a fény, meg a pompa, Mint a boldogulás, haladás valóba. • Oe a külvárosban bezzeg csatornáznak, Épülnek a tágas, tiszta munkásházak, Módos polgár lesz ott minden prolctárbólí Jlire H. G. Wellsnek uj napja világol, • Demokráciánk is fejlődik ez évbenj A teremtő munkát megbecsülik szépen^ Jólétét magának ki megteremtette, Azt külön díjazzák, adta-teringette. • Ebben az uj évben, súg csak régi nem lesz, Minden reménységünk a legszebb rendben lesz,Uri vadászaton nem fázik a hajtő. És uj választáson választ a választó. • Most pedig m^g egyszer minden jót kívánok, Találják meg egymást a szerelmi párokj A direktor bruttót, kórista akontót, Kormánvfőtanácsos a magasabb ordóy GYALU, a százesztendős jövendőmondó* EsAerny6k gyári árakon] P®ISák TestoérekitéS Széchenyi tér és Csekonics u. | mBMHfflg UELiMMiY ASSÍHíS/.AÍ; A szpzon végével a visszamaradt angol szffreíebbőS mélyen leszáüllotl «ároia készítek ugy ©líoiayökel, mint kabátokat, valamint esléiyi, báli ruhákat. szabómester 155 Széchenyi tér ©. í S&egeá, Kelemen u. 12. Hogy raktárunkat csökkentsük, alanti cikkeinket leszállítottuk. Alkalmi áraién míg a készlet tart Női Goodyear 35-&s sz. fűzős cipő . . . P !€>•• Estélyi cipők P 14Korcsolya cipők P — Chemnitzi gyapjú harisnyák P 2>'Férfi Halina csizma nagy választékban és feltűnő olcsó árban. KérfUlc JctraKatainkban csen §irdeleti clkkeief megíelcliiteni. I Vidéki rendeléseknél meg nem felelés esetén az áru! becseréljük vagy a pénzt visszaadjuk. IceBI fenniük a myiikaesiőknelc ¡mim elsején az alkalmazottak ujbAli befelentése ügyében Részletes tájékoztató az öregségi biztosításról Az 1928 :XL. t.-c. értelmében — mint már jelentettük —i január 1-től kezdődően mindazok a munkavállalók (a háztartási alkalmazottak stb. kivételével), akik betegség és baleset esetére biztosításra kötelezettek, egyben öregség, rokkant ság, özvegység és árvaság esetére is biztosítási kötelezettség alá tartoznak. A törvény rendelkezései megkövetelik, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet minden egyes biztosítási kötelezettség alá cső munkavállalóról oly nyilvántartást vezessen, amely feltünteti mindazokat az adatokat, amelyek az öregségi és rokkantsági biztosítás ellátása, illetőleg a biztosítottak igényjogosultságának megállapítása céljából szükségesek. A személyi nyilvántartások felfektetése, továbbá a munkavállalóknak az ugyancsak január 1-töl érvénybe lépő uj napibérosztálvokba történő besorozása céljából a 6001/eln. 1928. N. M. M. sz. rendelet elrendeli a biztosításra kötelezett munkavállalóknak az illetékes kerületi pénztárhoz történő általános bejelentését. A munkaadók kötelesek mindazokat a munkavállalóikat (alkalmazottaikat), akik a vállalatukban, üzemükben, gyárakban, hivatalukban, irodájukban január 1. napján alkalmazásban állanak, iegkésöbb január 15. napjáig az Országos Társadalombiztosító Intézet illetékes kerületi pénztáránál újból bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg már be voltak-e jelentve, vagy sem. Az alkalmazottak bejelentését tartalmazó u. u. »Altalános bejelentő lapok« a kerületi pénztár megbizottainál Is benyújthatók. Azok a munkaadók, akik oly községekben laknak, ahol megbízott nincsen, a bejelentést közvetlenül a kerületi pénztárhoz kötelesek benyújtani, avagy kellően felbélyegezve postán beküldeni. A biztosításra kötelezett vállalatokban, üzemekben, hivatalokban és foglalkozásokban alkalmazott munkavállalók közül az ipari munkavállalókat keresetük nagyságára való tekintet nélkül újból bc kell jelenteni. Ugyancsak be kell jelenieni a tisztviselőkéi, művezetőket s általában a hasonló állásban levő. rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazott munkavállalókat, az u. n. magánalkalmazottak^ (tisztviselők, kereskedősegédek, raktárfelf.gyelők, ügynökök, uíazók, kirakatrendezők, pénzbeszedő«, kereskedelmi gyakornokok és tanoncok, pénztárosok, levelezők, gépírók, ügyvédjelöltek, közjegyzöjelöltek, gyógyszerészsegédek stb.) is, még abban az esetben is, ha javadalmazásuk a havi 3300 pengőt meghaladja ugyan, de havi 500 pengőnél nem több. A magánalkalmazottak közül ugyaqis azokj akiknek javadalmazása havi 300 pengőn felül terjedj de havi 500 pengőt nem halad meg, csupán öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére kötelezettek biztosításra, ellenben azok, akiknek javadalmazása havi 300 pengőnél kevesebb; ugy betegség, mint öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetérc biztosításra kötelezettek. A Társadalombiztosító nyomatékosan felhívja a munkaadók figyelmét arra, Iiogy az általános bejelentés alkalmával a január 1-én alkalmazásukban álló, illetőleg ezen időpont után alkalmazásukba lépő azokat a magánalkalmazottaikat is be kell jelenteniök, akik betegségi biztosításra, minthogy javadalmazásuk a betegségi biztosítás szempontjából irányadó bérhatárt, a havi 390P-t, illetőleg évi 3600 P-t meghaladta, kötelezeitek nem voltak. Azok a magánalkalmazottak tehát, akiknek keresete, javadalmazása a havi 300 P-t, illetőleg az évi 3600 P-t meghaladja, január 1-töl kezdődően is csupán öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére esnek biztosítási kötelezettség alá. Az általános bejelentési kötelezettség a háztartási alkalmazottakra (házi cseléd, szobaleány, szakácsnő, komorna, házvezetőnő, társalkodó, felolvasó, ápoló, nevelő, magánkocsis, magángépkocsivezető stb.) nem 'erjed ki5 tehát a munkaadóknak ezeket a munkavállalóikat január 1. napjával újból bejelenteniök nem kelL Az általános bejelentő-lappal csak azok a munkavállalók jelenthetők be, akik 1929. január 1. napján a munkaadó alkalmazásában állanak. A január 2. napján és az ezt követő időben alkalmazásba lépő munkavállalók már nem az általános bejelentő-lapon, hanem az ugy betegség és baleset, mint öregség, rokkantság, özvegység cs árvaság esetére szóló kötelező biztosítás céljait szolgáló uj szövegezésű bejelentő lapokon jelentendök be. Azoknak a munkaadóknak, akik bejelentési kötelezettségüknek a kerületi pénztártól (kirendeltségtől) már régebben nyert engedély alapján ezideig heti vagy havi bejelentési jegyzékkel teltek eleget, a munkavállalókról »Altalános bejelentő-lap«-ot kiáilitaniok nem kell.. Ezeknek a munkaadóknak ugyanis az általános bejelentés célját szolgáló adatokat az 1929. évi első heti, illetőleg első havi bejelentési jegyzéken kell beszolgáltatnak e jegyzékek benyújtására megszabott határidő alatt. A régi szövegezésű nyomtatványokon eszközölt Emkében minden estefa Tűzoltó-zenekar hangversenyez.