Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-08 / 6. szám

SZEGED: Szerüeszlűség: Somogyi UCCB JL2. 1. em Telefon: >3-33.^KJadóhlvr<al, kölcsünkönyvííir és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teteton: 300. ^ Nyomda: Lílw Llpúl ucca !>J. relelon 16-34. «»«»«» Kedd, 1929 január 8 V. évfolyam 6. szám MAK.O: Szerkesztőség és kladóblvalal: Crl ucca 6. Teleion: ISI. szám.« »«<»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztősét! és klodóhlvoíal: AndrAsay ucca 23. Telelőn: 49 szám. « » « » « » « » « » Etdlizciesl laronin fZU vlcift < • és r% löVArosban 3-o ' «UUOldOn 6-40 pengi. Eoyes sta;a lí>, vasár- és Ünnepnap 24 ílllér Ukázia Ukázia olyan gazdagodása a földrajzi nő­mén klaturáinak, amely egyelőre nincs rajta a térképeken, nem is lehet, mert csak most van keletkezőben. Ugy látszik azonban, jövője van s pár év múlva olyan karriért csinál, hogy Európa nevét elavulttá fogja tenni és kiszoritja a közhasználatból. Európa, a nyu­gat, ahogy évezredekkel ezelőtt föníciai ha­jósok elnevezték földrészünket, kimegy a di­vatból és helyét Ukázia veszi át. Az a világ­rész, ahol minden országban csak egyetlen embernek van akarata, aki a maga markába szed minden jogot s legfeljebb a szenvedés jogát hagyja meg a millióknak, akikkel uká­zókban közli mindenható elhatározását, amely ellen nincs felebbezés, csak az Úristenhez, olyan fórumhoz, aki előbb-utóbb mindent igaz­ságosan elintéz ugyan, de csak akkor, mikor neki tetszik. Ha a milliók nem győzik ki­várni ennek a sürgethetetlen fórumnak az intézkedését, akkor nincs más segítség, mint az orgyilkosság, vagy a nyilt forradalom, a modern Ukáziában csak ugy, mint ahogy nem volt a kőkor, vagy a bronzkor Európájában. Lenin, az orosz-tatár próféta, ugy látszik, nem élt hiába s betöltötte történelmi hivatását, amely ahban,állt, hogy a diktatúra rendsze­rét iniciálta az elvénhedt, kiszáradt, fizikai és lelki erejében elgyöngült Európa számára. Egy sajátságos világmegifjitási módszert, amely az aggastyán korba jutott vezető világ­részt ugy akarja ifjúvá tenni, hogy ugyan­olyan életberendezést ir elő a számára, amely egészen jel megfelelt neki akkor, mikor még földalatti putrikban lakott, medvebőrt viselt öltözetül és kenyerét makkból sütötte. Lenin azt gondolta, hogy azt az Európát, amely vénségére gyermekké vált és olyan őrült játé­kokat talált ki, mint a világháború, más nem mentheti meg, mint az őskori diktatúra kény­szerzubbonya és az orosz próféta evangé­géliuma olyan gyors hódítást csinált, ami­lyenre még nem volt példa a világtörténelem­ben. Az európai emberiség lassúbb ütemü régi életében évszázadok kellettek egy-egy eszme nagyobb térhódításához, a leninizmus tíz év alatt körülszaladta világrészünket, mint tüz a száraz avart. Az orosz diktatúrát nyomon követte az olasz, spanyol, portugál, török dik­tatúra s háromkirályok napján be állt Lenin tanítványai közé Sándor, Jugoszlávia királya. Az, hogy a déleurópai diktatúrák poláris ellentétben állnak az északi diktatúrával, való­ban csak látszat. A lényeg egy: minden dik­tatúra, ha vörös, ha fehér, ha internacionális, ha naciouális, ha frigiai sapkát visel, ha ki­rályi koronái, eltörlése a jogállamnak, a sza­badságnak, a polgári akaratnak és Dzsingisz kán, vagy Tamerlán állam rendszerének a proklamálása, persze nem mindig párosulva a nagy turáni államfők lángelméjével. A lé­nyeg egy, az, amivel Mohamed, a nagy szul­tán emlékezetessé tette magát az iskolás tör­ténelmi könyvekben: egy Isten az égben és egy akaral az országban. Nincs törvényhozás, nincs parlament, nincs törvényhatósági köz­gyűlés, nincs semmiféle alkotmány, csak a király akarata van, aki ura az országnak és minden halalomnak. Az állam én vagyok, — mondja XIV. Lajos francia király után Sán­dor szerb király, — én hozom és én hirde­tem ki a törvényeket az ukázaimban és min­den eddigi törvény csak addig érvényes, míg én egy ukázzal le nem ragásztom őket. Mi különbség van egy kőkori horda fejének, vagy Genserich vandál királynak, vagy Borgia Cé­zárnak, Romagna urának, vagy a napkirály­nak és a szemüveges Karagyorgyevicsnek or­szágkormányzási fundamentuma közt? A szerb diktatúrát csak az teszi modernné, hogy első dolga volt a sajtónak befogni a száját. Ezt csakugyan nem történelmi stúdiumaiból pro­fitálta Szerbia diktátora. Ezt Lenintől tanulta, a mestertől, ugy, mint a felsőbb osztálybeli nö­vendékek, Mussolini és Primo de Rivera. Az uj diktatúra országában pedig egyelőre minden csöndes és ha zaj van, azt csak a taps és éljenzés csinálja. A nép ünnepli a diktátori és famulusát, a királyi testőrség pa­rancsnokát, a praefectus praetorii-l, aki mi­niszterelnöki rangban most már egyedül gazdájának első cselédje s ki programját a nyilvánosság számára ebben foglalta össze: dol­gozni fogunk. Ami a pretoriánusok parancs­nokától annál biztatóbb program, mert ő már »dolgozott« egyszer, amikor huszonhat évvel ezelőtt mint százados Obrenovics Sándor és felesége gyilkosait vezényelte a belgrádi ki­rályi palotában. A népnek azonban mind­egy. A nép tapsol és éljenez. Nemcsak azért, mert a nép szereti a cirkuszt és az emberek szeretik az uj dalt. Nemcsak azért, mert ahol diktatúra van, ott állampolgári kötelesség a diktatúrát tapsolni és éljenezni. El lehet hinni, hogy ez az ünneplés őszinte. El lehet hinni, hogy vannak népek, amelyek jobban szeretik a nyilt diktatúrát az alkotmányosnak maszkázott abszolutizmusnál. El lehet hinni, hogy vannak népek, amelyek megunták a parlamentet, s azt a rothadt parlamentáris rendszert, amely nem produkál egyebet a koncon való marakodásoknál és panamáknál, amelyeket szépíteni is feleslegesnek tartanak. Egyet azonban ne felejtsünk el, ha megnéz­zük az Ukáziázá alakuló Európa térképét. Se Európa nyugatán, se Európa közepén nincs diktatúra. Diktatúra van Oroszországban, te­hát Ázsiában. Diktatúra van Törökországban, a Balkánon, Olaszországban és a pirenei fél­szigeten. Tehát Európának azon a déli szegé­lyén, amelyet a Földközi tenger választ el Afrikától. A diktatúrák földrajzi elhelyezte­| dése nem lehet véletlen. Ezek az országot < lélekben eddig se Európához tartoztat, ha­I nem Ázsiához és Afrikához. 5 Csftmdes karácsonyi napokkal kezdődőit a Jugoszláv katonai diktatúra „\ nemzeti világosság kormánya" „ffi katonai diktatúra veszélyezteti a népek biztonságát (Budapesti tudósilónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentit: Sándor jugoszláv király vasárnap délután döntő lépésre határozta el magát. A király proklamációt tett közzé, amelyben bejelentelte, hogv az SHS állam alkotmányát ér­vénytelenítette, a parlamentet feloszlatja, uj minisztériumot nevez ki, amely kizárólag neki tartozik fele­lősséggel, uj törvényeket pedig^ rendeleti uton fog hozni. A király miniszterelnöknek — mint vasár­nap jelentettük — Zsifkovics Péter tábornokot, a királyi gárda parancsnokát nevezte ki, ugyanazt a Zsifkovics tábornokot, akinek aktiv része volt Obrenovics Sán­dor és Masin Draga meggyilko­lásában. Vasárnaptól kezdve tehát a királyi ukáz szerint Jugoszlávia örökös monarchia és az országban nyilt diktatúra van. Az országban a király döntő elhatározását aránylag nyugalommal !' ; "iák. Zágrábban óriási örömöt vál­tai! ki ii | a centralisztikus alkotmány megszüntetése és | most már remélik, hogy Horvátország külön • állami életet fog élni. Belgrádból jelentik: A karácsonyi ünne­pet alatt a politikai életben teljes szélcsend uralkodik. A minisztériumok teljesen kihal­lak voltak, csupán a belügyminisztériumban folyt egész nap a munka. A minisztérium főtisztviselői az uj belügyminiszter utasítására a felfüggesz­tett autonom testületek helyére terülő tor­mánybizottságot tagjainak névsorát állították össze. A belügyminiszter maga az uj főis­pánok kinevezését készítette elő. A fővárosban és az egész országban teljes a rend és a nyugalom. Belg-ádból jelentik: Az ideiglenesen betöl­tött kereskedelmi tárca vezetésére Mehmed Spahot, a muzulmánok vezérét kérik, hogy ők is képviselve legyenek a kormányban, amely a nemzeti világosság kormánya nevet fogja felvenni A szerb diktatúra — korlátozni akaria a független bíróságot is Belgrád, január 7. Kormány körökből szár- t egysége elleni deliktumokbau Ítélkezzék. Egy mázó magánértesülések szerint a kormány tör- j másik törvény a birói függetlenséget fogja tör­vényt készít elő, amely állami bíróságot sta- ' látozni. Egy harmadik törvény megváltoztat]a tuál. Ez lesz hivatva arra, hogy az állam I a legfelsőbb állami számszék szervezetét.

Next

/
Thumbnails
Contents