Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

1929 január 1. úÉLftfAGfrAKtTKSyw Szilveszter-köszöntés a városházán (A Délmagijarország munkatársától.) Ne­héz napja voit az esztendő utolsó napján dr. $omogyi Szilveszter polgármesternek. Felvo­nult hozzá névnapot köszönteni és boldog ojesztendőt kívánni úgyszólván az egész vá­ros. Valóságos népvándorlás volt a polgár­mesteri hivatalban, amelynek előszobájában még egy óra után is heringmódra szorongtak a szépszavu köszöntők. A polgármester fárad­hatatlanul fogadta és viszonozta a gratuláció, kat és akik végighallgatták a sok jókívánságot, a végén meglepetve állapították meg, hogy a köszöntők mondókája ugyancsak egyforma volt, a polgármester azonban kifogyhatatlan volt a változatos viszonzásokban. Először az idén is Szabó Sándor kémény« Seprőmester tisztelgett a polgármester előtt, hogy megpecsételje az elkövetkező esztendő szerencséjét a mesterségéhez tapadt évszáza­dos babonával. Már korán reggel ott vára­kozott a városházán és amint megpillantotta á polgármestert, megelőzve minden várakozót, tüstént bekopogtatott hozzá, ő kapta az első névnapi szivart, amely az idén változatosság kedvéért Operas volt, a cigaretta azonban rendületlenül megmaradt Cavallának. Jöttek azután a röszkeiek Zakár Zoltán ve­zetésével, majd fölvonultak az állami és a törvényhatósági nyugdijasok — lehettek vagy negyvenen —, akiknek a nevében Polczner Zoltán ny. városi közgyám kivánt minden jót a polgármesternek. A külvárosi és a tanyai társadalmi egyesületek is elvitték névnapi és újesztendei üdvözletüket hatvantagu küldött­séggel, majd a Szegedi Önsegélyző Hajósegylet jelentkezett dr. Kószó István ny. államtitkár vezetésével, aki jókívánságai között erős hittel igérte meg, hogy Magyarország térképe ebben a most következő uj esztendőben kigömbölyö­dik régi, szép kenyérformájára. Széu József plébános a polgármester ke­resztfalujának, Somogyi-telepnek tíztagú de­putációját vezette, majd megjelent a polgár­mester előtt a tek Tanács is Fodor Jenő " pokuírmesterhelyettes vezetésével. A mérnöki hivy'M tisztviselökara Fenyő Lajos műszaki tanácsos vezetésével tisztelgett, a Baross Szö­vetséget Czigler Arnold vezette, a gyógyszeré­szekét Temesváry József. Jött azután az ár­vaszék, az ipartestület, majd a küldöttségek sorát a szegedi papság zárta be. A papok kül­döttségének élén Várhelyi József pápai prelá­tus üdvözölte a polgármestert, mint a ka­tolikus egyház jó fiát és patrónusát. Az üdvöz­lésre a polgármester kijelentette, hogy hü fia egyházának, örül, hogy katolikus, de azért sze­reti a város többi felekezeteit is. Nagyon sokan keresték fel a polgármestert Szilveszter délelőttjén az előkelőségek közül is. Először dr. Kelemen Béla nyugalmazott miniszter tisztelgett előtte, majd jött Bokor Pál ny. polgármesterhelyettes, dy. Szalay Jó­zsef kerületi rendőrfőkapitány, dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos, a kapitányság vezetője, Pon­grátz Albert gyárigazgató, Bokor Adolf, a Lloyd elnöke Cs még megszámlálhatatlanul sokan. A polgármester nagy tanácskozó asztala lassankint megtelt kedves ajándékokkal, gyö­nyörű és csinált virágokkal, szekfü- és rózsa­csokrokkal, szivar- és cigarettakészlete azon­ban két óra felé teljesen kimerült, úgyhogy Ferenc, a huszár kétszer is lefutott a trafikba utánpótlásért. Félkettőt ütött a toronyóra, amikor eltá­vozott az utolsó névnapköszöntő is. A pol­gármester verejtékező homlokkal, fáradtan ült le íróasztalához. — Ezen a napon alaposan megszolgáltam a fizetésemet —, sóhajtotta halkan. — Még csak azt tessék megmondani, hogy a sok jókívánság uíáu polgármester ur mit kí­ván az ujesztendőre a város közönségének? — kérdeztük. — Ha mái születtek, ne szenvedjenek, ha' { nem éljenek boldogon. — mondta elkomo­lyodva. 1 - < BIZT0SGM*s.eHm tüoxoiÁzJí. Beszámoló Szeged zenei eseményeiről 1928-ban Javaslatok és vélemények arról, hogy Szeged megtorpan! zenei éleiéi míkénl lehelne megint megindítani a fejlődés uljén Jaű. 17. . 2a 3L Febr. 9. , ÍJ. , 15. . 25. 26. Mire. la „ 24. „ 25. „ 27. „ 28. „ 2». Schubert-eniluiruatiné. Hangverseny. Szép Heléna. Operett Csattan a csók. Operett Filharmőnikus hangv. Dohnányi-zongoraest. Diadalmas asszony. Operett Jeanne Marié Darrt. Cigánykirály. Operett. Bárányi János-zongoraest Kornevillei harangok.­Operett. Szigeti József-hegcdüest. Pillangó kisasszony. Opera. János vitéz. Daljáték. Filharmonikus haugty Troubadour. Opera. Ápr. A n » Máj. 15. 21. 22 2a 23. 10. 13. 15. 27. 3. , 13. » if. 23 Szept.27Í » 28. Okt. 16. Jun. 3, Gésák. Operett. Tannháuser. Opera Savoy Jazz. Hangv. Basilides Mária-est Nászéjszaka. Operett AlarcosbáL Opera. Denevér. Opeieít. Füharmónikus hangv. Gyurkovics-ffak. Operett Orlow. Operett Pillangó kisasszony. Ocera­Borcsa Amerikában. Operett. Carmen. Opera. Zenebona. Operett. Anday Piroska. Hangv. Mersz-e Mary? OperelC Filharmőnikus hangv. Okt. 17. Toscá. Opeía. „ 21. Eva grófnő. Operett „ 26. Zongoraötös. Hangverseny. Kot. 3. Doni kozákok. Hangv. „ 10. Régi nyár. Operett. .. 16. Szigeti a filharmonikusokkal. „ 23. Aída. Opera. » 27. Filharmőnikus hangi'. „ 30. Dohnácyi—Telmányi. Hangverseny. Dec. 11. Bokor Judit. Hangverseny. „ 14. Pararztbecsület. Opeiv, „ 18. Filharmonikus hangv. „ 20. Szeged: Dalárda. , 21. Az u.ulscj Verebély-lány. Operett. Egy év zenei eseményeit feltüntető nap­1 árunkból alkalom nyilik zenei életünkre né­hány enyhén világító sugárt bocsájtani s az események mélyében rejlő okok megvilágí­tásával rámutatni a hiányokra és a hibákra. Kiküszöbölésükkel, csiszolásukkal, pótlásuk­kal egészségesebb mederbe zökkenne zenei életünk. Nem akarunk utópiákat kergetni és nem hisszük természetesen, hogy máről-hol­napra meg fog változni az a szellem, amely elterebélyesedve egyrészt stagnálást hozott szépen induló zenei életünkbe, másrészt meg­akadályozza a továbbfejlődést. De hisszük, hogy a zenei egyesületek, érezve, majd látva és tudva is hibájukat, nem várnak a tizen­kettedik óráig, hanem összetartóbb', zeiiiileg nívósabb működésre indulnak. * A zenei élet fejlesztése terén a legnagyobb szerep, a sz'nházra háramlik. Minden hangversenynél jobban, hathatósabban nevel az operaelőadás, amely nepszerüsiti a zenét, de persze csak abban az esetben, ha az operaelőadás kifogástalan, ha az opera nemcsak kö^Is.« zenei »adósság­törlesztés*, amelyből kilát? zit a ikényszer­egyezség« lólába. A zenei nevelés pedagógiájá­hoz a nívós eladásokon kívül az is szükséges, hogy a program változatos legyen, a könnyű és nehezebb operákat tervszerűen csoporto­sítsa és minden divergáló érzésű és kulturáju ember számára hozzáférhetővé tegye. így sze­retheti csak meg az egyszerű munkás is az operákat, igy nevelődhet a magasabb kul­tura szellemében. Nem elégedhetünk meg az­zal, hogy a szinház kiállítson egy év alatt 9 operát, közöttük legföljebb egy-kettőt ugy, hogy megfeleljen legalább a vidékre redukált mértéknek, míg ugyanabban az évben 17 ope­rettbemutatót és reprizt prezentáljon, gazdag és pazar kiállításban. Valamit ekszpiált a szinház azzal, hogy ügyes, jó és agilis kar­mestert szerződtetett. De nem menthető a szükkeblüsége akkor, amikor hónapok múl­nak el anélkül, hogy nagynevű énekesvendég­gel élénkítené operaelőadásait és ezzel is nö­velné azok számát. Nem menthető a spórolási szisztémája, amelyet az operaelőadásokon ér­vényesít azzal is, hogy nem bővíti zenekarát elsőrendű vonósokkal. Végül a kis operamü­sort sem célszerűen állítja össze. Nagy fel­adatokat tűz maga elé, amelyeknek eredménye előre is több, mint kétes, holott kedves, vidám, melodikus operák révén teletűzdelhetné a sze­zont sikerrel. Az operettnél, belátjuk, szükség van a pesti müsordarabokra. Ezek jelentik a kassza stan­dard-jövedelmét De itt is jobban kellene se­lejtezni és több gondot fordítani — a klasszi­kusokra. , ' Zenei életünk másik fontos faktora a filharmonikus zenekar. Hosszú idő óta tapasztalunk itt bizonyos lethargiát, a koravénülés tagadhatatlan jeleit, a modern nyugateurópai nívótól való elma­radottságot. A korszerűségnek, emelkedettebb' és lelkesebb programszerüségnek alig-alig va­lami nyomát találjuk az egyesületben. Leját­szák a körülményekhez mért kézséggel ren­des bérleti penzumjukat Beethoven-, Hajdn-, Liszt-, néha Csajkovszky-darabokkal, néha még közepes francia vagy szláv szerzőt is belevéve az évi járandóságok közé. Az alkotók mai nemzedékéről azonban, mintha egyál­talában nem venne tudomást a filharmonikus egyesület. Érthetetlen, hogy miért A modem zene elől még sem szabad állandóan kitérni. Csak ismerje meg a közönség a mai művésze­tet, fejlődésének valamennyi fázisával. Van azonban a filharmonikus hangversenyeknek még egy hibájuk. Hiányzanak a szólisták. Minden filharmőnikus hangversenyen fel kel­lenne léptetni a fiatal magyar művészgárda tagjai közül egy tehetséget. Hasonló módon járnak el a világ minden táján. Ezzel is vonzóbbak lennének a hangversenyek, ame­lyek a technikai teljesítményt illetően amúgy is sok kívánnivalót hagynak hátra. Nem utol­sónak maradna a filharmőnikus hangverse­nyek népszerűsítésének és javításának még egy eszköze: a karmestervendégszereplésck. Ha az ilyen »reformgondolatok« megértésre és mél­tánylásra tálalnának, bizonyára újból feldc­mnaaammmmsmBammammmmam Január 2-án és 3-án a Korzó Moxiban Jackie Cooyannal a Kis admiraSis és a Oiplomás szerelem. I ElflaiJs k kezdete 5. 7, 9; vasír- és llnnfprrp 3, 5. 7, 9 k)r. I Január 1-én és 2-án, Kedden szerdán n Bslváro»! Moziban KELET TITKA Január 1-én a Korzó moziban HÍRADÓ.!12 aranyifáros banditái * m[al6 |ápyai ElAidá'ok kctdfíp keiM<!.. 3, A, 7 «* 9 órakor; szerdán 3, 7 es O órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents