Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-05 / 4. szám

«етзй E¡ DÉLM \GYAEORSZAG ШММЦВДШСИМтУВПШШЯ 1929 január 5. HHMHHHWH» Kattowitzi bécsi le о les Ж és t fl as i fa Telefon 66 és2-62. Telep: Boldogasszony sugám! 40. 135 rekben a hitet, tekintet nélkül a felekezeti különbségekre. Kifejezetten katolikus alakulat, de sohasem törődik a segítségre szoruló szegények felekezeti hovatartozásával. Emberbarát, sőt több. a szegények barátja. — Az a legnagyobb szenvedés számomra — mondja azután a polgármester felesége —, hogy igazi segítséget nem adhatok, nem adhatok munkaalkalmat azoknak, akik munkát kérnek tőlem. Minden jobb ebéd, minden jobb vacsora után lelkiismerctfurdalást érzek, mert tisztán látom azt a mély szakadékot, amely a társadalom egyik rétegét elválasztja a másiktól. Aki nem járja a nyomortanyákat, aki nem fordul meg ezekben a dohos levegőjű, nedves pinceodukban, aki nem látja a piszkos rongyokba bugyolált apróságokat^ annak fogalma sincs az életről, abhan nem ébredhet fel a segítés, a nyomorenyhítés vágya. — Bárcsak sokan gondolkoznának igy — jegyezte meg halkan az egyik látogató —, akkor nem lenne ilyen nagy a nyomor. — Látja — fordult Somogyi Szilveszíerné felém — a Délmagyarország tehetne nekem nyilvánosságával egy szivességet. Szeretnék örőkszülöket találni egy nagyon szép, nagyon kedves három éues kis fiu számára, de olyan örökszülöket, akik elég jómódnak ahhoz, hogy ne használják ki tálkorán a gyermeket. A kisfiú nagyon szegény és sokgyermekes szülők gyermeke. Egy kislánynak nemrégen szereztem ilyen örökszülőket, ugy szeretném, ha ezt az okos kis csöppséget is elhelyezhetném. Talán a Délmagyarországban olvassák, jelentkeznek nálam. Készségesen megígértük, hogy teljesítjük a kívánságát. Távozóban megkérjük még a polgármesternőt, hogy mutassa meg a pápai kitüntetést. Csak vonakodva, szerénykedve hozza elő. ízléses, szép kitüntetés: PRO ECCLESIA ET PONTIFICE. Dr. Kószó István fogad az irodájában és megcsóválja a fejét, amikor meghallja, hogy a feleségét kívánjuk meginterjúvolni. — Ebből baj lesz — mondja nagykomolyan — nagyon alkalmatlan ez a mostani idő. A feleségem az unokájával játszik. Nem tanácsos ilyenkor megzavarni. De azért bemegy a másik szobába és néhány perc múlva együtt jön ki a feleségével, a város egyik Iegjóságosabb szivü úrasszonyával. Dr. Kószó Islvánné is tiltakozik az interjú ellen és bocsánatot kér, hogy nem elég meleg a fogadószoba, de az a gyalázatos kályha megemésztheti a világ minden tüzelőanyagját, mégsem ad elég meleget A szoba sarkában itt is áll még a karácsonyfa és olyan meghitt, barátsácos hangulatot teremt a régi bútorok között. . — A kitüntetést az Ur hajlékának ékcsitéséért kaptam — mondja azután —, mint az Oltáregyesület elnöknője. Ez az egyesület csak ezen a téren fejt ki jótékonyságot, én azonban, mint a Katolikus Nő védőegyesület egyik alapitótagja már husz éve dolgozom ezen a téren. A háború alatt a hadikórház főmütőse voltam és Szalvátor királyi hercegtől megkaptam a Vöröskereszt-kitüntetés második osztályú érdemrendjét. Nem annyira az érdemrendnek örültem, mint annak a szeretetnek, amely a kitüntetés alkalmából megnyilatkozott irántam. Az akkori főispán nem nagyon szerelte az uramat és amikor a kítüntetendők névsorát fölterjesztette, az én nevemet kihúzta. így számomra nem is érkezett тез a kitüntetés. .4 többiek, a Katolikus NCvédö elnöknője, a Protestáns S 5 védő elnöknője és a Zsidó NCegyesület elnöknője elhatározták, hogy mindaddig nem veszik át kitüntetésüket, amig a főispán nem korrigálja a hibát, amig az én kitüntetésem meg nem érkezik. Igg azután engem is felterjesztett pótlólag. Az egészről én csak akkor tudtam meg valamit, amikor már megérkezett az én kitüntetésem. Ez a szeretet minden kitüntetésnél szebb jutalma volt huszonkét hónapig tarló ápolónői munkámnál1 Érdekes jelenetet mesélt el ezután Kószónó a Katolikus Nővédőbcn kifejtett tevékenysége idejéből. A nővédő napközi otthonát vezette és itt taláta a proletárdiktatúra is. — Hatvan-hatvanöt kis munkásgyerekre vigyáztunk ebben a napközi otthonban — mondotta —, amig szüleik a gyárakban, a műhelyek* ben dolgoztak. A kommün kitörésének első napjaiban váratlanul megjelent a napközi otthonban Erősné és Wallischné, hogy vizsgálatot tartsanak. Átvizsgáltak minden könyvet, minden ruhadarabot, a pénztári naplót és a végén kijelentették, hogy nem találtak semmi hibát. — Kié ez a sok gyerek? — kérdezte az egyik. — A maguké, a proletároké — válaszoltam. — És miért vannak itt? " — Hogy meg ne igyák a zsirszódát, amig az apjuk, meg az anyjuk a gyárban dolgoznak. — Erre nem szóltak semmit, de közben keményen összeszólalkoztak a napközi otthon két derék alkalmazottjával, két Erdélyből menekült nevelőnövel. Félóra múlva Wallischné felhív tele- ! fonon és megparancsolja, hogy mindkét alkalmazottat azonnal bocsássam el. — Nem lehet ám, — válaszoltam. — És miért nem? — kérdezte fenyegető hangon. — Mert az ura megtiltotta. Éppen most ragasztják ki itt, szemben a plakátot, hogy proletárt nem szabad elbocsájtani. A plakát alatt a maga ura neve van. — Erre letette a kagylót. Ezután a jótékonyságról beszélgetünk. Nagyon sok a professzionista koldus, aki a szegénységéből él és akit a könnyelmű iótékonykodás teljesen elszoktatott a munkától. — Igazán jótékonykodni csak megkeményített szivvcl lehet — mondja dr. Kószó Istvánné befejezésül —, mert a vigyázatlan adakozás kőnynyen rosz helyre juthat, de oda, ahol az adományra komoly szükség van, csak a legritkább és a legvéletlenebb esetben. Most Kószó István arca jelenik meg az ajtó nyílásában és beszól. — Hivja az unokája. A beszélgetés megszakad, Kószóné eltűnik a gyermekszoba ajtaja mőgöttj ahonnan kedves eügyögés hallatszik ki. Magyar László. Kun Béla november végén Csehországban tartózkodott Prága, január 4. A Lidove Listi értesülése sze- 1 Berlinen át Moszkvába utazott. Hir szerint Moszkrint Kun Béla közvetlenül az országos képviselő- i vából jelentést küldött uteredményciről valamitestületi választások elölt, november 30-ika körül lyen bécsi igazgatónak. A lap szerint Kun Béla Csehországban tartózkodott. Két napot Brünnben töltött, ahova Rcichenbergből érkezett. Brünnböl utja kapcsolatban állt a képviselőtestületi válasz* tásokkal és politikai természetű volt. Szilveszter éjszakáján orvul leszuriafe egy alsófanyal legényt A szilveszíeri bál véres epilógusa a havas országúton — A lámadói letartóztatták ('.4. Délmagyarország munkatársától.) Beszámoltunk mái- arról, hogy Szilveszter éjszakáján Alsótanyán Kálmán József 28 éves alsótanyai fiatal gazdálkodót orvul leszúrták• Az ünnep éjszakáján Alsótanyán nagy bál volt, amelyen Kálmán József is résztvett. A bál forró hangulatában Kálmán nagyszerűen muí látott. Egész éjszaka táncolt és közben az ivóban sürün emelgette a poharakat. Reggel négy órakor az ügyeletes rendőrök zárórát csináltak. Az utolsó csárdás alkalmával Kálmán József összeszólalkozott Horváth Antal feketeszéli legénnyel. Tettlegességre azonban nem került a sor, Kálmán nagy társaságban hagyta ei a bál helyiségét és künn az uccán még tovább folytatódott a vig hangulat. A legények hólabdáztak. Közben történt, hogy Horváth lemaradt a társaságtól. Elmaradását senki sem vette észre. Kálmán játékos kedvében hólabdát gör- j ditett az uton. Már jó félméteres nagyságú volt a hógomolyag, amikor Kálmán észrevette, hogy hátulról valaki feléje közeledik. — Gyere segíteni komám — kiáltotta anélkül, hogy hátra nézett volna. — Majd én segítek — mormogta egy hang. A következő pillanatban Kálmán összeesett. Hátulról valaki orvul leszúrta. A rövidnyelü zsebkés pengéje tövig behatolt hátába. A szúrás után Kálmán még felkelt, segítségért kiáltozott, amire azonban társai odaérkeztek, már eszméletlen állapotba kérült. Kálmánt életveszélyes sérüléseivel a szegedi közkórházba szállították be, ahol csak csütörtökön tért annyira magához, hegy kihallgathatták, Kálmán kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy emlékezete szerint a leszurása előtt Horváth Antal feketeszéli legény hangját vélte felismerni a háta mögött. Horváth régi haragosa volt, akivel már a bálban is összezördült. Kálmán vallomása alapján a rendőrség le is tartóztatta Horváth Antalt, aki bevallotta tettét. Horváthot kihallgatása után az ügyészség fogházába kisérték át. príma minőségben, minden mennyiségbe® kapható & Szegedi ipari r.-t. szénafelepein Petőfi Sándsr sugárul 59. Fíúzsamalosn, Kálvária ut. Szénaplacl vámház mellett. Telefon 12ö. Jő jÁL <C Telefon 126. fa-, koksxíelepe ш istitán m 12/15. rak: Príma pormentes porosz&zén Valódi Hindenburg diókoksz 32 száraz bükkhasáb íüzüa 12 száraz aprltolí bükkfa IOO kg.-kéní ÍOO IOO IOO Házhoz szállítás 20 fillér, beborűás 10 fillér. ЩЯЯШШЯ P G-SO P s-io P 3'40 P 4'70