Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-26 / 22. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. Lem Telefon: l3-33.^K!ndóiilvníol, kOlcsünktSnyvtár ét Jegyiroda : Aradi ucca S. Teletont 306. - Nyomda: LOW Lipót ucca 19. Telefon t 16-54. «»«»«» Szombat 1929 január 26 V. évfolyam szám MAKÓ: Szerkesztőség és kladöhlvatali l'rl ucca ö. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andr&say ucca 25. Telefon: 49. szám. « >» « » K)> ({ -> f< „ Előfizetési Ara havonta 3-20 vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kUlfOldOn 0-40 pengő. Egyes szAm 16, vasör- és Ünnepnap 24 miér. Az elsőség dicsősége Egy uj muzeum nyilt meg most a csonka ország fővárosában. Ebben az uj muzeumban nem az elmúlt századok régiségeit mutogatják és nem néprajzi különlegességeket, nem a. művészet és irodalom alkotásait gyűjtötték össze benne, okulásul és gyönyörűségül a hálás utókornak. Már van bűnügyi muzeum is, meg egészségügyi is, de ez a legújabb muzeum állítólag egyetlen az egész világon: ez az első parlamenti muzeum. Ennek a legfrissebb hazai intézetnek ünnepélyes megnyitásán megjelentek diszes és előkelő sorában ott látjuk egy fényképen megörökítve Pékár Gyula kegyelmes nr remekbs szabott alakját egy csoport középpontjában. (Ugyan el lehet-e képzelni az összeomlás .óta olyan hivatalos ünnepi alkalmat, amelyen a választottak seregéből Pékár Gyula kimagasló személyisége hiányoznék? Ugy odatartozik ő minden egyes ilyen ceremóniához és szolemnitáshoz, mint a hajdú a harangszenteléshez.) Pékár arcán ezúttal egészen kivételes megilletődés fénye ragyog. Szinte átszellemülten tekint körül az uj muzeumban, amely a magyar parlamenti emlékeket fogadja magába. Nagy halottak temetésén szokás ilyen megindultan és megrendülten jelen lenni. Pedig egészen bizonyos, hogy ezt a mu« 2,'eumot minden célzatosság nélkül nyitották meg éppen mostan, amikor a parlamentarizmus meglehetősen nehéz idáket él az egész müveit és műveletlen világon. A .politika botcsinálta doktorai nem győzik a sok konzíliumot. Ne is beszéljünk azokról az országokról, ahol éppenséggel nincs is ¿oszorkány, illetőleg ahol a parlamentárizmus intézmé. nyét egyelőre (némely diktátorok szerint egyszersmindenkorra) beszüntették. Ne beszéljünk Itáliáról, ahol egy ur van a földön és az valamikor a kőműves mesterséget gyakorolta. Ne beszéljünk Spanyolország; ól, ahonnan épp most jön a bír arról, hogy Primo de Rivera egészségi állapota megrendült, de helyzete egyébiránt rendületlen. A közérzése nem kielégítő, de a közvéleménye azt vallja, amit ő parancsok Ne beszéljünk Jugoszláviáról se, ahol most olyan pokoli csend és rend van, mint valami kriptában. Ez az ideális egység, ez a tökéletes konszolidáció. Pártok nincsenek, mindenki azt teszi., amit diktálnak neki, minden ugy megy, mint a karibacsapás. Mi persze még messze vagyunk az ilyen teljesen hibátlan berendezkedéstől, nálunk az egyetlen és kegyetlen legfőbb akarat apostola! a külvárosi korcsmák piros (esetleg zöld) asztalánál hirdetik az egyedül üdvözítő fasizmus igéit. Nem is tudj'uk megérteni, hogy miért siettek oly nagyon vezető embereink azzal a magyar parlamenti muzeummal? Ahol Deák Ferencnek nem bölcsesége, hanem pipája található? Ahol Száchenyi Istvánnak nem reformeszméit, hanem karosszékét láthatjuk. Ahol Kossuth Lajosnak nem szellemét, csupán asztalát mutogatják? De ha legalább az eleven életnek, a könnyes mának, a vérző jelennek parlamentjében őriznének valamit ebből az eltűnt bölcseségből, ezekből az elmúlt eszmékből, ebből a régi szellemből! De a csonka ország háza kong az üresfcégtől, mint ahogy évekig kongott a jelszavaktól. Egységes hallgatás felel itt még az angyali üzenetre iSj amely a magyar Messiás eljövetelét hirdeti. Kül- és belpolitikai orientáció? ők igyekeznek mindig a hatalom felé orientálódni. Még eddig sohase tévesztették el ezt az irányt. Gazdasági válság? őket csak az esetleg fölmerülhető kabinetválság veszedelme érdekli. Munkanélküliség? Számukra mindig akad munka elég: megszavazni a megszavazandókat. Egy bizonyos: a parlamenti muzeummal megelőztük az egész világot. Most már az összes! diktatúrák jöhetnek utánunk és ők is szépen rendre a muzeumba tehetik összes emlékeit egy barbár világnak, amikor még különféle gyülekezés és véleményszabadságok babonái uralkodtak a közéletben. Határozati Javaslat az osztrák bíráskodás megreformálására (Budapesti tudósítónk telefonjelen, tése.) Bécsből jelentik: Ramek volt kancellár és több szociáldemokrata képviselő határozati javaslatot nyújtott be a nemzetgyűléshez, amelyben az e sküdtblróság megreformálását indítványozzák. A határozati javaslat azt kívánja, hogy a kormány terjesszen be egy törvényjavaslatot az esküdtbíráskodás olyan módosításáról, hogy az eddigivel szemben az esküdtszék hat laikus cs három hivatásos bíróból álljon. Az angol király felgyógyulása most már biztosra vehető Bizakodó orvosi jelentés (Budapesti tudósítónk teléfonjelenlésa.) Londonból jelentik: Az angol király állapotáról kiadott ma esti orvosi jelentés fordulópontot jelent a király betegségében. A bulletin szerint a bakteriumvizsgálat megállapította, hogy a jobboldali mellkasüreg teljesen .mentes a fertőző anyagoktól és így a király fel< gyógyulása most már biztosra vehető. A betegség kórokozója neutralizálva van, most már csak az a feladata az orvosoknak, hogy visszaadják. a' királynak régi erejét p<ma M reviszió és a munkanélküliéit tüntetése « /1 miniszterelnök még nem tarifa alkalmasnak a &elyxetet a revíziós akcióra Budapest, január 25. A parlament pénteki ülésén először vita nélkül elfogadták a bodrogközi kisvasút javaslatot, majd szélesebb vita indult meg a honvédlegénység ellátásáról szóló javaslatnál. Malasits Géza: A javaslat szűkmarkúan méri a honvédség javaslatait Borbély-Maczky Emil általános védőkötelezettíéget és sorozást követelt. Az egységes párt meglepetéséra Csontos Imre a javaslat ellen beszélt, majd Szilágyi Lajos fölvetette a revízió agyét. Kijelentette, hogy a ko.'mányt nyilt váddal illetik, mert még nem tartja elérkezettnek az tdőt Azt a vádal hangoztatják, hogy egyedül a kormány az akadálya a revíziónak. Meg keD kérdezni. hogy a miniszterelnök mikor találja aktuálisnak a kérdést. (Zaj.) Ezután Bethlen István miniszterelnök 1 állott fel szólásra. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy mi a kormány álláspontja a trianoni szerződés revíziója tekintetében, ő maga többször is, igy legutóbbi beszédében is rámutatott arra, hogy a kormánynak egy feladata lehet e kérdésben, hogy a revíziót elősegítse, támogassa és siettesse. De ugyanakkor kötelességszerűen azt is kijelentette mindig, hogy az internacionális helyzetet még nem tartja érettnek arra, hogy a revízió ügyét illetékes helyen felvessük. Ezzel csak komplikálnók az ügyet és kilátásainkat nem javitanók. Ami a trianoni szerződés katonai hafározÍ

mányainak a revízióját ületi, erre nézve a kormány álláspontját a következőkben fejti ki: A trianoni szerződésekben meg van jelölve az a I cél, amelynek érdekében a trianoni szerződés megalkotói kívánatosnak és szükségesnek tartották a szerződésbe belefoglalt katonai határozmányokat.' Nincs kétség aziránt, hogy a magyar közvélemény és a kormány egyetért abban, hogy, a zsoldos hadsereg fentartása nem célszerű, tehát szükséges és kívánatos a trianoni szerződés erro vonatkozó intézkedéseinek a megváltoztatása. Kérdés azonban, mikor következik el az az idő, amikor a kormány ennek elérésére komoly lépéseket tehet. Elhibázott politika volna, ha a kormány izolálná magát e kérdésben azon országok eljárásától, akik hasonló helyzetben vannak! Az elnök napirendi indítványa körül ezután nagyobb vita fejlődött ki. Kabők Lajos javasolta, hogy a Ház holnap is tartson ülést és tűzze ki napirendre a népjólét! miniszternek a munkanélküliség kérdésében tett nyüatkozatáf, azzal a tüntetéssel kapcsolatban, amely tegnap délben a parlament előtt zajlott le. Az elnök kijelenti, hogy a miniszter nyilatkozata nem tekinthető olyan kormánynyilatkozatnak; amely a házszabályok értelmében napirendire tehető lenne, illetve vele kapcsolatban a bizaimí kérdés felvethető volna és ezért nem adta ineg a szót Kabóknak. (Nagy zaj a baloldalén.) Györki Imre javasolta, hogy a keddi ülésre ne tűzzék ki a mentelmi ügyeket, minthogy olyan ügyekről van szó, melyeket a Ház tagjai egyáltalán nem ismernek.