Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-25 / 21. szám

zett és hivatkozott arra, hogy akkor, amikor a kőzszállitási szabályzatok is gondoskodnak a helyi ipar ex helyi kereskedelem megvédő, séröl, nem engedhető meg, hogy egy olyan intézmény, mint a Társadalombiztosító, amelyet az egész ország pénzéből tartanak fenn, beszerzéseit egyoldalulag, a vidéknek ilyen j súlyos sérelmével intézné. DRÜl u> . '.-¿AG ituy lanuar Uá. Dr. Baár Jenő a Társadalom biztosító szegedi kerületének ügyvezetője, nem kivánt ebben az ügyben nyilatkozni. Azt mondotta az igazgató, hogy amig neki módjában állott, száz százalékban figyelembe vette a szegedi ipart és kereskedelmet. Többet azonban nem mondhat erről az ügyről. Február 5-én hirdet ítéletet Schadl-tanács az Erdélyl-pfirben A bíróság elutasította a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indilvcányokat Budapest, január 21. Az Erdélyi-bünpör mai tárgyalásán a külföldi tanuk vallomásának ismertetése után Schadl elnök feltette a kérdést, hogy van-e indítvány a bizonyítás kiegészítésére vonatkozóan? Tcmesváry Emra ügyész nem kivánt indítványt tenni, mig Gál Jenő védő hosszabb indítványt terjesztett elő. Kérte uf szemle elrcndclcs&t, továbbá az iratoknak és a szakértői véleményeknek a7. Igazságügyi Orvosi Tanácshoz való felterjesztését. Mielőtt indítványát megokolhatta volna, az elnök szünetet rendelt el. Szünet után a védő folytatta előterjesztését Kijelentette, hogy a mikroszkopikus lelet azt mutatja, hogy a nyakon a nyom a halál után kelet' kezelt. Meghívja a budapesti orvosegyesület minden tagját, hogy győződjenek meg arról. Bocsánatot kér Minich tanártól, nem akarta megbántani, amikor éles vitába keveredett vele. Perjogi aggálya van. mert az ügyfélegycnlőség flagráns megsértését tátja abban, hogy cz üggószség a kirendelés előtt adta ki a törvényszéki szakértőnek az iratokat, melyek elolvasása után a szakértő egyoldalúan informálta a vád képviseletét. Indítványozza, hallgassák ki Rajna Ferenc irót, indítványozza Bencze Ferencné tanukénti kihallgatását Bizonyítani kívánja, hogy 1927 augusztus 24-én Millstattban Thiemm Hilda együtt távozott a szobából Erdélyivel, vagy legalább is távozásuk között csak egy percnyi időköz van. A bíróság határozathozatalra vonult vissza, majd kihirdette határozatát, melyben elrendelte több tanú kihallgatását. A védőnek a bizongitás kiegészítésére vonatkozó több indítványát teljes egészében elutasította. A pör utolsó tanuja özv. Banda l-'creacné azt vallotta, hogy Forgács Anna neki veronált és kokaint kínált, sőt Forgács Anna előtte is szippantott fel kokaint. Forgács Anna elmondotta neki, hogy állandóan veronállal él. A bix-óság mellőzte a tanú megeskátdsét Ezután a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította ds felkérte az ügyészt, hogy szombat délelőtt terjessze elö vádbeszédét. Kedden Erdélyi Béla védője terjeszti elő védőbeszédét, előreláthatólag az ítélet kihirdetésére február 5-én kerül sor. Tf*ree Siá&rs KI fedezi a kézmtiveskamara köllségelí? (A Délmagyarország munkatársától.) A' Kézmüvcskamarai mozgalom hívei ujabban azzal izgatnak, hogy a kereskedelmi és iparkamarák nem akarják a kézmüveskamara felállítását, mert attól tartanak, hogy ez esetben elesnek az illetékektől, amelyeket az iparosok fizetnek a kamarába. Módunkban volt megszerezni a kereskedelemügyi miniszter 123.323—28. számú leiratát, amellyel megküldölte az ipartestületeknek a szavazásra vonatkozó kérdőívet. Ebben a leiratban a miniszter szóról-szóra a kővetkezőket mondja: »A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kívánom ismertetni. Csupán két körülményre akarom az ipartestület figyelmét felhívni. Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem vonhatja maga után a kereskedelmi és iparkamarák szervezetének megváltoztatásáról s hogy a kézművesiparosságnak a kereskedelmi és iparkamarák kötelékéből való kivonásáról nem lehet szó. A másik körülmény, hogv az országos szerv ! létesítésének és fenlartásának költségeit az ipartestületeknek, végeredményben magának a kézmüvesiparosságnak kell viselnie, mert ezek a költségek máshonnan nem fedezhetők. Ennek a költségtöbbletnek előteremtése csak olyképen történhetik^ hogy az ipartestüleleknek a tagsági dijakból származó bevételeik bizonyos százalékát évről-évre az országos szerv részére be kell szolgáltatniok. Az országos szerv lélesitéséőbl a kézművesiparosságra szükségképen háruló uj terhekre azért tartottam szükségesnek külön rámutatni, hogy iparosságunk a kérdésnek ezt a részét is fontolóra vegye. < Az országos szerv létesítéséből a kézmüvesgosan megértheti, hogy itt nem arról van szó, hogy a mai kamaráktól elvont illetékekből állítsanak fel egy ujabb kézmüveskamarát, hanem csakis arról, hogy amennyiben az iparosok a kézmüveskamara felállítását kívánják, ennek többletköltségeit az ipartestületek utján ők tartoznak fedezni. a legnemesebb fajtákból ínyencek és hozzáértők száméra összeállított illatos keverek. V< ka. *> 3S-20. 1.6 Szeqed, Klauar&l lér 2. sz. pengő segélyt kér. — Nem jubilálunk — jelentette ki a polgármester —, mert a város felévült ugyan, de az ország összeomlott. Megindult a vita a jubilálás kérdése körül. A végén ismét kialakult az az álláspont, hogy a városnak 1931-ben, a rekonstrukció ötvenedik évfordulóján kell megünnepelnie ujjáépülését. Addig talán nagyszabású, nemzetközi ünnepélyt is rendezhet Szeged. Addigra felépül az uj Templom-tér, elkészülnek az egyetemi intézetek és felépülnek az uj paloták. Arra az ünnepélyre a város meghívhatja majd azokat a külföldi nagyvárosokat, amelyek ötven évvel ezelőtt adományaikkal hozzájárultak a rekonstrukciós munka megindításához. Körülbelül elhatározta a tanács azt is, hogy az árvíz jubileumát az árviz-fogadalmi templom felszentelésével ünnepli csak meg. Egyszerű emlékező istentisztelet lesz a fogadalmi templomban, illő a gyászos évfordulóhoz. árwiü félszázados m 1929 belyeíí (A Délmagyarország munkatársától.) Már. cius 12-én lesz ötven esztendeje, hogy a Tisza vize elárasztotta Szegedet és clpusztitctta a régi várost, amelynek helyén csak iszapba borult romhalmaz maradt. A nevezetes évforduló megünnepléséről már a múlt évben folytak viták. A város hatóságában ugyanis nem igen volt hajlandóság a jubilálásra. Az az álláspont alakult ki, hogy a mai idők nem alkalmasai: az ünneplésre és nincs ünnepelni való ezen a gyászos fordulón. Móra Ferenc vetette fel elöször azt az ötletet, hogy a város ne az árvíz évfordulóját ünnepelje meg, hanem a rekonstrukció félszázados for(ttrióján- 1931-ben rendezzen naauaránvu nn1951 népséget. Ez a megoldás általános tetszést keltett mindenütt, de azért vannak még mindig olyanok, akik most ís jubilálni szeret, néuek. A város tanácsúhoz egymásután érkeznek az olyan beadványok, amelyek különböző formákat ajánlanak az árvíz-jubileum megünnepléséhez, amelyek részt kérnek a város Ouncpéből. A tanács ezeket a beadványokat sorra irattárba teszi, mondván, hogy nem 'rsz jubileum. Legutóbb a Szegedi Atlétikai Klub jelentette be a tanácsnak^ hogy februárban árvizjubileumi birkózóversenyt rendez Szegeden. A verseny megrendezésének költségeihez ezer És Bhniliift 2 Budaptst, január 24. A pénzügyminiszter ma terjesztette be a képviselőházban az öt- és kétpengős ezüstérmék veréséről szóló törvényjavaslatot. A forgalomban ezidősicrint egy pengőnél magasabb névértékű pénzek bankjegy formájában szerepelnek. Az ötpengŐs bankjegyek azonban a címletek alacsony volta miatt sokkal jobban vannak igénybe véve a forgalomban, mint a más nagyobb címletű bankjegyek. Ennek folytán élettartamuk rövid és még sűrűbb átcserélés esetén is a pénzek nagyrésze megviselt állapobban forog a közönség körében. Ez a körülmény az ötpengŐs bankjeggek bevonását és helyükre ezüstérmék kibocsátását teszi indokolttá. Az uj érmék finomsága azonos lesz az egypengős ezüst érmékővel, sulyértékük megfelelően arányos, azaz a kétpengős ezüstérmék az egypengősnek kétszerese, az őtpongős az ötszöröse lesz. Az érmék lapjai hasonlóak lesznek az egy pengősökéhez. A pénzügyminiszter egyelőre kétmillió darab őt pengőst d.? ötmillió kétpengős ezüstérmét fog veretni és az érmék előreláthatóan cz cv m-Hodik felében kerülnek forgalomba. , ^ Okvetlenül váriöe meg !| A napokban má.v bemutatom az 1980. érre PZ61ó| meglepő aztSp áaljiáá*oyU|leményemet. 1S6 3 Henriit, Ssefcjeíf j I papirnagykereskedése. Telefon 10—48.1