Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

1929 január 24 OfXiM AG1YAHORSX AG 9 M 'BélmaQyurarsxú^ regénye MIÉI® INfí: MEGJELENT lülvVAl A Rádíó-könyvfár íllW IHLil i mósoíik k5,eleMindezekíölölt még Lipotín is sanda pillantást vetett felém, mellyel mintha azt akarná mondani, hogy érti titkolt gondolataimat ...zavarom egyre nőtt. Szerencsére ugy látszott, mintha a hercegnő semmit S2m venne észre s elfogódottságomat a szoba forró levegője által keletkezett bágyadtságomnak tulajdom'iná. Lipotin, elnyomva ravasz mosolyát, segn.gemre sietett s hogy kimentsen a kellemetlen helyzetből, megkérdezte a hercegnőt, megmutatta-e már nekem egyedülálló fegyvergyűjteményét s hogy talán a ritka kincsek észbontó gazdagsága tette-e, hogy ennyire ki vagyok merülve? — De a hercegnő, komikus kétségbeesést tetetve, tagadólag válaszolt, elpanaszolva, hogy hiszen' még előadása befejezésére sem volt még ideje, nemhogy a gyűjtemény megmutatására... Lipotin ferde pillantást vetett rám, majd a hercegnőhöz fordult: »Asszonyom« — mondta — »legalább a gyűjtemény fénypontjával, illetve annak történetével ismertesse meg vendégünket Gonlotn, megérdemelte!« Nem értettem meg. hogy Lipotin mire célzott s még kevésbbé az utána orosz nyelven lefolytatott gyors szóváltást kettejük kőzött A hercegnő csakhamar mosolyogva felém fordult: »Bocsásson meg, kedves barátom! Lipotin arról a bizonyos lándzsáról beszél... a lándzsáról, amelyről azt tételeztem fel, hogy az ön birtokában van... akkor, első találkozásunkkor, hisz tudja... Mcst már tényleg felvilágosítással tartozom önnek. Remélem, hogy ha megismeri a Chotokalunginek családi bánatát, talán mégis... talán hajlamosabb lesz....« Torkom ujrá elszorult. Hát újra előkerül et régi história, a titokz::'os lándzsa-'.eggyel való misztifikáció, újra fel fognak ébredni a mai délután kétértelmű eseményei? összeszedtem minden lélekjelenetemet s amilyen röviden s szárazon csak lehetett,, megmorritam, hogy hajlandó vagyok felvilágosításait .meghallgatni. A hercegnő egy magas üvegvitrinhez vezetett s egy üres, bársonnyal bevont dobozra mutatott, melynek befogadóképessége egy körülbelül 35 centiméter hosszú tőr alakjának felelt meg. Turbékolva kezdett el beszélni: »Amint látja, kedves barátom, a gyűjtemény minden egyes darabjához egy cédula van mellékelve, amelyre apám — oroszul — gondosan feljegyezte az egyes fegyverek eredetét és sorsát. Minthogy Ön nem tud oroszul, elégedjék meg ennyivel: a szöveg az epes tárgyak legendáját tartalmazza. Fegyvereknek néha sokkal érdekesebb élményeik vannak, mint akár a legérdekesebb embereknek. Mindenekelőtt, mert sokkal hosszabb az életük s igy történetük gazdagabb s változatosabb. Apámat főkép ezek a történetek, a fegyverek sorsa érdekelték s be kell ismernem, hogy ezt a szenvedélyes érdeklődést tőle örököltem. — Egy üres dobozt lát Ut a szekrényben! A belőle hiányzó tárgyat...« ...ellopták?...« kiáltottam fel szinte iiedten. »N... nem éppen!« — a hercegnő habozott »Nem volt lopás a szó szoros értelmében! Mondjuk inkább, rejtélyes módon nyoma veszett Nem szívesen beszélek róla. Apámnak ez volt kedvenc darabja, a legértékesebb s legpótolhatatlanabb a gyűjteményben. Amióta az eszemet tudom, ez a doboz mindig üres volt, az üres plüs már lánykori álmaimait is foglalkoztatta. Apám, a leghevesebb kérelmeimnek is ellenállva, sohasem árulta el, hogy hogyan tünt el a lándzsav^g. V"apókra elkomorodott, ha ezzel a kérdéssel zaklattam-« A hercegnő hirtelen elhallgatott, majd.szórakozottan oroszul morgott valamit, ug> rémlett, mintha az Isais szót is kiejtették volna ajkai. Aztán hangosan folytatta: »Egyetlenegyszer, röviddel a Krímből való menekülésünk elölt, halála előtt néhány héttel, emlékezett meg róla. A te feladatod lesz, gyermekem — mondta —, hogy az elveszett kincset kézrekeritsd, ha nem akarod, hogy minden földi fáradozásom hiábavaló lett légyen. — Több áldozatot hoztam érte, mint amennyit bármilyen halandó vállalt volna! Te, gyermekem, ezzel a tőrrel léptél frigyre, vele fogod megülni nászodat!« Elgondolhatja, barátom, hogy apámnak ezek a szavai milyen mély benyomást tettek rám. Lipotin, a herceg régi bizalmasa, meg fogja önnek mondani, hogy milyen megrenditőek voltak a haldoklónak ezek az utolsó szavai, amelyekkel megemlékezett élete nagy müvéről R a semmitől visszá nem rettenő fáradozásokról, hogy visszakerülhessen a hiányzó fegyver birtokába.« Lipotin igenlőleg, gépiesen bólongatott fejével, mint egy kinai pagoda. Ugy látszott, mintha kellemetlenül érintette volna ez az emlékezés! Időközben a hercegnő egy apró acélkék kulccsal kinyitotta az üvegszekrényt. A plüssdoboz mellett heverő, erősen megsárgult régi papirról a következő szöveget olvasta elő: »793 b. számú darab. Lándzsahegy, meghatározhatatlan vegyületü ércöntvényből. (Mangán érc, meteorvas és arany?) Később tőrré át. dolgozva — nem egészen kifogástalanul — majd újra átalakítva. A tőr nyele valószínűleg késői spanyol munka a X. századból Gazdagon diszitve, keleti alexandrítokkal, beryl lekkel és 3 perzsa zafírral. Nagyapám, Piotr Chotokalungin szerzeménye, aki Katalin cárnőtől kapta ajándékba. Nyugateurópai ritkaságok gyűjteményéből származik, amelyet őfensége Rettenetes Iván cár állítólag az akkori angol királytól szerzett meg. A tőr a hagyomány szerint Erzsébet angol királynő idejéből származik. Sorsáról a kővetkezőket sikerült megtudnom: Ez a nemes érc Hoelnek, a walesi hercegnek legyőzhetetlen lándzsáját ékesítette. Nevezett uralkodó, akit a nép Hoci Dath-uak, aki második kötete. Jovilza György: \z árnyékoltrácsu csövek és azok alkalmazása. 81 szöregábrával. ARA v 2-40. Kapható a Oilmagyarország kiadóhivatalában, ahol a Rádló-könyvíár további kötelei elölegyezhelők. a »jó Hoelnekc nevezett, rejtélyes módon, állítólag földöntúli erők titkos egyesülésének segítségével jutott a fegyverhez. Hoel Dath herceg a hagyomány szerint ennek az egész világot átölelő, az emberiség sorsát kezében tartó láthatatlan egyesülésnek, melyet a »Kertészek« néven jsmertek, nagy szolgálatot tett, miért is az egyesület főnöke, a fehér szellemek királya hálából kioktatta rá, hogy egy külön e célból kitalált kőből, melyet először lisztté kellett törni, saját vére hozzáadásával és titkos varázsformulák elmondásával, mint lehet oly fegyvert készítenie, amely minden ércnél, de még a legkeményebb gyémántnál is keményebb és tulajdonosát legyőzhetetlenné s a legnemesebb királyi trónusra méltóvá teszi. De ellenállóvá teszi a szipolyozó halállal szemben is, amelyet az asszonyi állat küld a férfire. E fegyver története évszázadokig eleven hagyomány maradt a Hoel Dathok családjában, a fegyvert szent ereklyeként őrizték s a büszke család egyre gyarapodott erőben és tekintélyben, mig végül az egyik unoka — az akkor Dee-nek nevezett család egyik legutolsó sarja — a drága tört alávaló módon el nem veszítette: a földi Nagybritánnia trónját akarta egy sátáni nászon csellel megszerezni, mikor; is veszendőbe ment a tör és áldásos ereje és átok hullt rá, amely alól a Hoel Dathok! elveszett nemzetségének csak utolsó sarja fogja talán feloldhatni és a régi hatalomhoz vissza* juttatni. Mert amig a Hoel Dathok lándzsája! nem tisztul meg a vértől, amely bemocskolta, a Hoel Dathok a fekete lánc rabságában fognak nyögni, amelynek eleje és vége a tökéletes megsemmisülés.« (Folyt. köv.)J az amerikai autóipar pagy Megbeszilésekp felvHágositisok hm jjanuár 25-én @sle 6 26-án reggel 8»/>»í>I/> : itass Szállodá8 éráig és január 12 éráig. ^^ M.5 karcsú lm c§ kitűnően bevéli pamffln pakolás áltaá berezegné Lengyel Qrete .